DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Öt évvel ezelőtt, 2013. június 27-én a nemzetközi szerzői jogi egyezményekhez képest, de a nemzetközi normaalkotó folyamatban is előzmény nélküli és példátlan multilaterális nemzetközi szerződés született. Elfogadásra került a Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO keretében a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződés. A diplomáciai konferencia záróünnepségére meghívott díszvendég, a világtalan zenészlegenda, Stevie Wonder köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szerződés nagy lépést tesz az olyan formátumokhoz való hozzáféréshez, mint a Braille-írás, a nagyított betűs nyomtatás, a hangoskönyvek és a hangalámondás. Azzal a kéréssel fordult a diplomáciai konferencián részt vevő és a szerződést aláíró tagállamokhoz és kormányokhoz, hogy ez a célkitűzés további munkájukban is kapjon prioritást. A marrákesi szerződés húsz tagállami ratifikáció megtörténtét követően három hónappal, 2016. szeptember 30. napján lépett hatályba, a szerződésnek jelenleg 43 részes állama van. A szerződés az úgynevezett könyvéhség felszámolását, megszüntetését célozza. A világon megközelítőleg 253 millió vak, látáskárosult ember él, 89 százalékuk a fejlődő országokban.
Azonban a világon megjelent valamennyi nyomtatott mű kevesebb mint 10 százaléka érhető el számukra hozzáférhető formátumban, amely esélyegyenlőtlenséget jelent a művelődésben, a kulturális életben való részvétel tekintetében.
Bár az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye deklarálja, hogy annak részes államai a nemzetközi joggal összhangban minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonokat védő jogszabályok ne jelentsenek észszerűtlen vagy megkülönböztető akadályt a fogyatékossággal élő személyek kulturális anyagokhoz történő hozzáférésével szemben, a WIPO felmérése alapján a 191 tagállam közül mindössze 57 tagállam alkalmaz e jogosulti kör számára a szerzői jogok alóli kivételt és korlátozást, a hazai szakterminológiával élve szabad felhasználási esetet. Ez azt jelenti, hogy valamely mű feletti kizárólagos rendelkezés joga a szerzőt illeti meg, a szabad felhasználás pedig a szerző monopoljogát olyan módon korlátozó ez alóli kivétel, amely feltételeinek érvényesülése esetén nem kell a felhasználáshoz a szerző engedélye, és a felhasználásért nem jár díj.
A cél elérése érdekében szükségessé vált a szerződés szomszédos jogok alóli kivétele és korlátozások bevezetése nemzetközi szinten, amelyek elősegítik a látáskárosultak és az olvasási képességükben korlátozott személyek szerzői művekhez való hozzáférését.
(10.20)
A marrákesi szerződés 3. cikke határozza meg a kedvezményezett személyek körét, akik javára a szerződés a kivételeket és korlátozásokat nemzetközi szinten bevezetné.
A kedvezményezett személyek javára nyújtanak szolgáltatásokat az úgynevezett jogosított szervezetek, amelyek olyan, a kormány által elismert vagy a tőle kapott felhatalmazással nonprofit alapon működő szervezetek, amelyek oktatással, oktatási tréninggel, adaptív olvasással, vagy információk rendelkezésre bocsátásával nyújtják szolgáltatásaikat. A marrákesi szerződés, a WIPO eddigi szerzői jogi egyezményeihez képest, az előbb elmondottak következtében előzmény nélküli és példátlan. A dosszié a nemzetközi normaalkotásban rendkívül rövid idő alatt, 2009-től kezdődően kiemelt témaként került megtárgyalásra a WIPO Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottságában. Szemlélete és megközelítésmódja is új, mivel a már hivatkozott, fogyatékossággal élők jogairól szóló egyezmény emberi jogi szemléletén alapulva a szerződő felek számára kötelező jelleggel írja elő egyes kivételek és korlátozások bevezetését a szerzői és egyes kapcsolódó jogok kapcsán anélkül, hogy e jogokról magukról vagy a védelmük kötelező minimumáról rendelkezne. A kötelező jelleg annyiban is újdonság, hogy eddig a nemzetközi szerzői jogi egyezmények a kivételeket és korlátozásokat a szerződő felek számára nyitott opciókként szabályozták, és csupán az opciók igénybevételének, azaz a kivételek és korlátozások alkalmazásának feltételeit határozták meg kötelező jelleggel.
A marrákesi szerződést az Európai Unió 2014. április 30-án írta alá. Miután az Európai Unió Bíróságának 2017. február 14. napján kelt 3/15. számú véleménye tisztázta, hogy a marrákesi szerződés végrehajtása kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik, erre tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2017. szeptember 13-án elfogadta a marrákesi szerződést az európai uniós jogba átültető uniós jogszabályokat: egy irányelvet és egy rendeletet.
Az irányelv egy kötelező szabad felhasználási esetet határoz meg, amelynek célja, hogy a szerzői jogi oltalom alatt álló művek és szomszédos jogi teljesítmények például könyvek, folyóiratok, újságok, magazinok és egyéb írásos formában lévő művek, kották és más nyomtatott anyagok hozzáférhetőségét a vak, látássérült és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen kedvezményezett személyek számára előmozdítsa.
Ezt úgy kívánja elérni, hogy az Európai Unióban valamennyi kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló úgynevezett jogosított szervezet javára lehetővé teszi e tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítását és az így előállított fizikai vagy digitális példányok kedvezményezett személyek részére történő terjesztését és online elérhetővé tételét anélkül, hogy ehhez a szerzői jogi jogosultaktól engedélyt kellene kérni. A jogosított szervezetek továbbá arra is lehetőséget kapnak a szabad felhasználás keretében, hogy az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett jogosított szervezetek és kedvezményezett személyek számára juttassanak el ilyen hozzáférhető formátumú másolatokat, illetve hogy ilyeneket importáljanak.
A rendelet célja annak biztosítása, hogy az irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti rendelkezéseknek megfelelően bármely tagállamban előállított hozzáférhető formátumú példány a marrákesi szerződéshez csatlakozott többi, Európai Unión kívüli harmadik országba történő exportját és az onnan való importot is lehetővé tegye. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló T/1358. számú törvényjavaslat elfogadásának elsődleges célja, hogy elvégezze a marrákesi szerződést az európai uniós jogba átültető irányelvnek az implementációját a szerzői jogi törvény a szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátaira vonatkozó szabályainak módosításával, valamint egy új kormányrendelet megalkotása útján.
A törvényjavaslat ezen túlmenően elvégzi a szerzői jogi törvény egyes rendelkezéseinek kiigazítását is, amit a gyakorlati tapasztalatok, illetve az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvények hatálybalépése tett szükségessé, továbbá néhány technikai jellegű pontosítást is tartalmaz.
Tisztelt Ház! A hatályos szerzői jogi törvény 41. § (1) bekezdése a társadalmi esélyegyenlőség érdekétől diktált, 1999 óta létező és 2003-ban az lnfosoc irányelvben kapott felhatalmazás alapján enyhén módosított szabály szerzői jogunkban, amely már a marrá-kesi szerződéssel kapcsolatos módosítást megelőzően is széles körű kivételt biztosított a fogyatékossággal élő személyek igényeit szolgáló szabad felhasználás kapcsán. Ennek keretében bármilyen, fogyatékossággal élő személyek javára végzett, egyébként engedélyköteles felhasználás szabad felhasználásnak minősült. Mivel a fogyatékossági kör fogalma nincs a rendelkezésben specifikálva, így az valamennyi fogyatékosságot lefed. Szükségessé vált ugyanakkor az említett szabad felhasználás feltételeit szabályozó rendelkezés pontosítása is annak érdekében, hogy annak tartalma jobban tükrözze a megalkotása mögött húzódó jogpolitikai szándékot.
Látni kell azt is, hogy az irányelvi rendelkezések hatálya abban a tekintetben szélesebb a hatályos hazai szabad felhasználási eset tárgyi hatályánál, hogy azok lehetővé teszik a szabad felhasználási eset adatbázisokkal kapcsolatos alkalmazását is. E megközelítést követve a szerzői jogi törvény módosítása gondoskodik arról, hogy a szabad felhasználás az adatbázisok esetében is végezhető legyen.
Magyarországon az átültetés legnagyobb hozzáadott értéke az lesz, hogy az átültetést követően az Európai Unió bármely tagállamában készült hozzáférhető formátumú példány valamennyi tagállamban engedélykérés és díjfizetés nélkül terjeszthető és beszerezhető lesz a tagállami jogosított szervezetek útján. Ennélfogva a hozzáférhető formátumú példányok a várakozások szerint szélesebb körben válnak majd elérhetővé a kedvezményezett személyek számára. Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi jogosított szervezet az adott mű Braille-írássá alakított formátumát vagy hangoskönyv-változatát például egy szlovákiai magyar kedvezményezett részére korlátozás nélkül eljuttathatja, de természetesen a hazai kedvezményezetteknek is lesz módja arra, hogy Németországból az ott előállított hozzáférhető formátumú művekhez juthassanak hozzá, szintén külön engedély kérése nélkül.
Tisztelt Országgyűlés! A hazai átültető rendelkezések fő célja az exportot és importot a jogosított szervezetek számára szabad felhasználás keretében lehetővé tevő rendelkezések megállapítása. Az irányelv szerinti jogosított szervezetek olyan szervezetek, amelyek bevételszerzési tevékenysége kizárólag a költségeik megtérítését szolgálja, és ilyen módon végeznek a kedvezményezett személyek számára oktatási, speciális képzési tevékenységet, továbbá akadálymentesített olvasási lehetőséget kínálnak, vagy más módon biztosítják az információkhoz való hozzáférést, és e tevékenységeik ellátására engedéllyel rendelkeznek vagy e tevékenységük egyéb módon államilag elismert. Meghatározásukat a hazai jogban a szerzői jogi törvény módosítása egy kormányrendeletre bízza.
A Magyarországon letelepedett jogosított szervezetek a hozzáférhető formátumú példányokat a szerzői jogi törvény új szabályai értelmében mind a hazai kedvezményezett személyek számára, mind pedig a külföldön letelepedett más jogosított szervezetek és kedvezményezettek számára szabadon terjeszthetik, haszonkölcsönbe adhatják, és a nyilvánosság említett tagjai számára közvetíthetik. E szabad felhasználások egyik feltétele, hogy a tevékenységet nem folytathatják üzletszerűen.
A határon átnyúló csere előmozdítása és a tagállamokban letelepedett jogosított szervezetek közötti együttműködés elősegítése érdekében az irányelv rendelkezései alapján a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a jogosított szervezetek információkat osszanak meg nevükre, elérhetőségükre, a rendelkezésre álló hozzáférhető formátumú példányok számára és formátumára tekintettel, és ezeket továbbítsák az Európai Bizottságnak. A jogosított szervezetektől kapott információ hatékony összefogása és továbbítása érdekében indokolt egy központi jogosított szervezet kijelölése, amely a fent említett adatokat nyilvántartja, és továbbítja a Bizottság részére.
Az irányelv lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy az engedélyezett felhasználási módokra, amennyiben ezeket a területükön letelepedett jogosított szervezetek gyakorolják, az irányelvben meghatározott korlátokon belül ellentételezési rendszerek vonatkozzanak. A jogosultak javára biztosítható ezen opcionális kompenzáció bevezetését nem látjuk szükségesnek, mivel Magyarországon eddig sem volt indokolt ilyen ellentételezés előírása. Ennek oka, hogy a felhasználás szűk kedvezményezetti kört érint, és valószínűsíthetően az irányelv átültetése nyomán sem növekszik meg nagymértékben a művek e speciális fogyatékossági csoport általi belföldi felhasználása. A kivétel természetéből következő korlátozott jellege miatt nem várható, hogy a jogosultak nagymértékű bevételtől esnének el a szabad felhasználásból következően, így szerzői jogi szempontból nem tűnik aggályosnak, hogy kompenzációs mechanizmus bevezetésére nem kerül sor.
(10.30)
Tisztelt Ház! Az irányelv átültetési határideje, valamint az EU-rendelet hatálybalépése egyaránt 2018. október 11. napja. Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása tehát mind az Európai Unió jogából, mind a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeknek való megfelelés végett szükséges. A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul annak biztosításához, hogy a kedvezményezett személyek számára az Európai Unión belül elérhetőek legyenek hozzáférhető formátumokban a könyvek és más nyomtatott anyagok, illetve nélkülözhetetlen lépés annak irányában, hogy javuljon a művek hozzáférhetősége a fogyatékossággal élő személyek számára.
Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot, annak megvitatását követően a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)