DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kétséges nekünk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának és képviselőinek, hogy egy ilyen egyezmény magyarországi ratifikációjához ne adnánk igenlő szavazatunkat. Eleve alapvető kötelességünk minden egészséges embernek és minden, a társadalomért felelősséget vállaló embernek, hogy honfitársainkat, illetőleg a világon fogyatékossággal élő embertársainkat a mindennapi életükben természetes módon minden eszközzel segítsük. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban, hangsúlyozom, nem a magyarországi szabályozást illetően, hanem a világszervezet kezdeményezésére, majd pedig az uniós jogba való beültetés folyamatában én csak azt sajnálom, hogy ilyen vonatkozásban öt évnek el kell telnie ahhoz, hogy egy nemzeti parlament ezzel a kérdéssel így tudjon foglalkozni. Szerintem azért is kellene egyre hangsúlyosabb, aktív szerepben az Európai Unió reformjában magyarokként elöljárnunk, hogy ott is felgyorsítsuk egy kicsit a folyamatokat, és ilyen fontos kérdésben ne éveknek kelljen eltelni.
Azt kell mondjam, némileg a magyar Igazságügyi Minisztériumot is egy kicsit megfeddném, mert bár az elmúlt ülésszak során szerencsére a Külügyminisztériumot sikerült megrendszabályozni, és már nem évek vagy félévek után terjesztik a parlament elé a kihirdetésre vonatkozó javaslatokat, de attól, hogy 2018 októberében lép hatályba ez az egyezmény, nem hiszem, hogy feltétlenül az utolsó pillanatban kellett volna benyújtani, már majdhogynem az egyéves évfordulón sikerült. Az Igazságügyi Minisztérium az év előző időszakában el volt foglalva az emberi jogokat, a véleménynyilvánítás szabadságát sértő törvények megalkotásával, és azt gondolom, hogy ezek közé be lehetett volna illeszteni egy ilyen társadalmi szempontból fontos jogszabályi javaslatot.
Nem kétséges az, hogy ennek a jogintézménynek a bevezetése, illetőleg a fogyatékkal élő embertársainknak az információkhoz való hozzájutása elsődleges érdek, az azért örömöt jelentett számunkra, hogy nemzeti hatáskörben hagyták a felhasználói kört, illetőleg azt is, hogy ellenszolgáltatás vagy ingyenes átadás lehessen. Természetesen Magyarország nagyon helyesen azzal élt, hogy a felhasználói kört bővítette, és az ingyenességet teremtette meg, hiszen szerencsére a társadalom létszámához képest elég csekély azok száma, akik ilyen fogyatékossággal élnek, és akik potenciálisan, az állapotukra tekintettel felhasználók tudnak lenni.
A szerzői jogi ügyekben, a szerzői mű elkészülte pillanatában már védelemben részesül, semmilyen további eljárásra nincs szükség, és miután az elektronikus világban gyakorlatilag bármely szerzői mű felhasználása az elkészülte után pillanatokkal már jogellenes felhasználásra kerülhetne, ezért különösen fontos, hogy legalább azokat a személyi köröket védjük, hogy ingyenesen hozzáférhessenek ezekhez az anyagokhoz, akiknek az életében, az életminőségük javításában ez jelentős szerepet játszhat.
Üdvözlendő mindaz, ami eleve a marrákesi szerződésben szerepelt, és üdvözlendő az, hogy a magyar kormány a javaslatát a fogyatékoskör legszélesebb körére kiterjesztette, és nem kezdtünk el ebben a kérdésben kicsinyeskedni, mint ahogy egyébként a kormányzati tevékenységben ez elég gyakran tapasztalható.
(10.40)
Úgyhogy örömünkre szolgál, bár az szolgálna örömünkre, ha egyáltalán nem lennének fogyatékos embertársaink, honfitársaink, de ha már a sors ezt hozta, örülünk, hogy olyan jogszabályt tudunk ebben a Házban megszavazni, amely az ő életükben, az életminőségük javításában jelentős szerepet játszhat. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps.)