DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotó tevékenység tisztelete és védelme a szellemitulajdon-jog feladata. E jogterületnek a jogfejlődés alapján két nagy ága alakult ki: a szerzői jogok és az iparjogvédelem. Előbbi esetében az egyéni jelleg és az eredetiség alapozza meg a védelmet, míg az utóbbinál az újdonság keletkezésére vezethető vissza az oltalom. A szerzői jog az alkotás megszületésével automatikusan létrejön, a védelem kiterjed a mű nyilvánosságra hozatalára, feldolgozására és fordítására egyaránt. Ezekben az esetekben a szerzői jog tulajdonosának hozzájárulása szükséges. A szerzői jog tehát széles körű védelmet biztosít a műveknek, a klasszikus művészeti alkotások mellett pedig kiterjed a hangfelvétel-előállításra, illetve a térképekre is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország Alaptörvénye tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Magyarország Alaptörvénye értelmében az alapjogok mindenki számára biztosítottak, bármiféle különbségtétel nélkül. A fogyatékkal élőket a magyar állam külön intézkedéssel védi, valamint törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Az Európai Unióban 80 millió ember, vagyis a lakosság egyhatoda fogyatékos. Magyarországon a 2011. évi népszámlálás adatai szerint közel félmillió ember él fogyatékossággal, ezen belül 73 450 fő gyengén és alig látó, 9054 fő vak, 63 014 fő nagyothalló, 8571 fő siket és 3262 fő siketvak. Az említett adatok alapján a látás- vagy hallássérültek száma hazánkban közel 160 ezer fő.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A látássérültek és az olvasási nehézséggel küzdők számára világszinten csekély számban érhetők el az akadálymentesített könyvek és kulturális kiadványok. A marrákesi szerződés ennek a globális hiánynak az enyhítését célozza azzal, hogy korlátozza a szerzői jog védelmét, a műveket engedélykérés nélkül elérhetővé teszi a látássérült vagy a nyomtatott szöveget más okból olvasni képtelen személyek számára.
A marrákesi szerződést többéves előkészítő munkát követően 2013 júniusában fogadta el az ENSZ tagszervezeteként működő Szellemi Tulajdon Világszervezete, az úgynevezett WIPO. A szerződés 2016. szeptember 30-án lépett életbe. Az Európai Unió késlekedése miatt azonban az európai látássérültek, illetve szervezeteik nem élhettek szinte nyomban a marrákesi szerződés nyújtotta lehetőségekkel és előnyökkel, és még ma sem élhetnek, az Európai Tanács ugyanis csak nemrégiben hozott határozatot és irányelvet, amellyel jóváhagyta a vakok, látáskorlátozottak és a nyomtatott szöveget egyéb okból felhasználni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződés megkötését.
Az Európai Tanács ezt az indokolatlan késedelmet ráadásul annak tudatában tette, hogy a marrákesi szerződés rendkívüli jelentőséggel bír. Rendkívüli jelentőséggel bír, mivel segít felszámolni a fogyatékossággal élő személyek kulturális anyagokhoz való hozzáférésének útjában álló diszkriminatív akadályokat. A marrákesi szerződés a diszkriminatív akadályokat úgy számolja föl, hogy olyan nemzetközi szabályokat állapít meg, amelyek biztosítják a vakok, látáskorlátozottak, nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek javára korlátozások, illetve kivételek alkalmazását a szerzői jogszabályok tekintetében. A szerződés lehetővé teszi az akadálymentes formátumban megjelent művek példányainak határon átnyúló cseréjét is. Magyarország egyértelműen támogatja, hogy növekedjen azon művek és más védett tartalmak száma, amelyek akadálymentes formátumban, például Braille-írással, hangoskönyvként vagy nagyított betűs nyomtatványban is léteznek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A marrákesi szerződés a következő cikkekből áll: 1. cikk: más egyezményekhez és szerződésekhez való viszony; 2. cikk: fogalommeghatározások; 3. cikk: kedvezményezett személyek; 4. cikk: hozzáférhető formátumú példányokat érintő nemzeti szerzői jogi kivételek és korlátozások; 5. cikk: hozzáférhető formátumú példányok határokon átnyúló cseréje; 6. cikk: hozzáférhető formátumú példányok importja; 7. cikk: műszaki intézkedéssel kapcsolatos kötelezettségek; 8. cikk: a magánszféra tiszteletben tartása; 9. cikk: együttműködés a határokon átnyúló csere elősegítésére; 10. cikk: a nemzeti jogba való átültetés általános elvei; 11. cikk: a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó általános kötelezettségek; és végül a 12. cikk: egyéb kivételek és korlátozások.
A marrákesi szerződés kötelező jellege annyiban is újdonság, hogy eddig a nemzetközi szerzői jogi egyezmények a kivételeket és a korlátozásokat a szerződő felek számára nyitott opcióként szabályozták, és csupán az opciók igénybevételének, azaz a kivételek és korlátozások alkalmazásának feltételeit határozták meg kötelező jelleggel. Itt azonban most nem így van.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A marrákesi szerződés ratifikálására az Európai Tanács EU/2018/25. határozata 2018. február 15-ével ad felhatalmazást. A KDNP parlamenti frakciója támogatja a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló T/1358. számú törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)