MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Normálisan három ilyen kiváló hozzászólás után különösebben nem is kell semmit hozzátenni, azt kell csak mondani, ami a frakciónk álláspontja, miszerint mi is meg fogjuk szavazni ezt a törvényjavaslatot. Három nagyon rövid gondolatot azonban mégiscsak engedjenek meg, ígérem, hogy fogom kímélni az önök és a tisztelt Ház idejét. Az egyik az, hogy az ember gyakorló politikusként, gyakorló vezetőként mindig rácsodálkozik arra, hogy egy ilyen, látszólag egyébként rendkívül egyszerű ügyben, mint egy Ipoly-hídon megváltoztatni a 12 tonnát 3,5 tonnára vagy valamilyen engedélyezési eljárást megváltoztatni, ehhez ne kelljen már várni a helyieknek arra, hogy a Magyar Országgyűlés összejöjjön, hogy kiváló és fontos emberek a maguk véleményét elmondják, hogy eljuthassanak egészen odáig, hogy mi is a koalíciós együttműködés adott esetben Szlovákiában.
Tehát én azt javasolnám, nem tudom, vane ilyen lehetőség és elnézést kérek, ha most ez egy picit rossz irányba viszi vitát, hogy talán arról kellene megállapodni, amit a jobbikos képviselőtársam feszegetett.
Ha fontos nekünk az, hogy az Ipolyon legyenek hidak, akkor egy olyan megállapodás születhessen, ami utána a helyi településekre, adott esetben alsóbb szintekre tudja bízni azt, hogy a döntéseket meghozzák. Nem akarok nagyon-nagyon átmenni egy másik politikai vitába, de ha önök most azt kérik számon Brüsszeltől, hogy el akar venni helyi jogosítványokat és ott nagyon harcosan a magyar érdekek védelméről beszélnek, egyébként helyesen, akkor azt gondolom, hogy itt is igaz az, hogy egy híd építésénél nem a Magyar Országgyűlésben, egyébként jól láthatóan világlátott és a helyszínt komolyan és jól ismerő emberek vitája zajlik.
A második gondolat, hogy magam is szeretnék csatlakozni ahhoz, amit Rétvári Bence elmondott. Aki ismeri a környéket, tudja, hogy egy nagyon sajátos beszögellése ez Magyarországnak, amely tényleg elképesztő helyzetben van azzal, hogy a Börzsöny, a határok, a folyók határolják. Gyakorlatilag oda más formában nem vagy nagyon nehezen lehet eljutni. Azt gondolom, hogy ha már a 47-ből ez a következő híd, akkor valószínűleg ez a híd jó helyre kerül.
A harmadik egy elvi mondat, amit szeretnék elmondani. Lehet, majd azt fogja mondani képviselőtársam, hogy Kovács László szelleme lengi be a Parlament épületét, de mégiscsak azt mondom, hogy kevesebb melldöngetéssel, sok aprómunkával bizony előbbre lehet jutni. A szomszédsági kapcsolatoknak pont ez a lényege, hogy lehet hangzatos jelszavakat mondani, közben pedig valójában pont azok a célok, amelyeket megfogalmazunk vagy megcéloztunk magunk számára, pont azok nem, vagy alig történnek meg. Sokkal, de sokkal többet érünk azzal, ha apró kis lépésekkel, határátkelőkkel, hidakkal, kulturális együttműködéssel megpróbáljuk mindazokat a gátakat, határokat, amelyek közöttünk vannak, lebontani, mert akkor lesz valójában a határon túli magyaroknak is jó.
Tehát összefoglalva: a Szocialista Párt álláspontja az, hogy támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék, szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.)