CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány még az előző ciklusban nyújtotta be az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy hatályon kívül helyezze a napi fogyasztási cikket értékesítő nagy kereskedelmi vállalkozások veszteséges működésére vonatkozó tilalmat. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény jelen törvényjavaslat általi módosítása kivezeti a kereskedelmi törvényből a 9/A. §-ában foglalt veszteséges működés kereskedelmi tilalmát. Elöljáróban hangsúlyozandó, hogy a szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, visszaszorította a belföldi adóelkerülési adógyakorlatot a címzettei körében. Ugyanakkor a szabályozással szemben felmerült uniós jogi aggályok orvoslása érdekében szükséges egy módosítás.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat alapjául a kereskedelemi törvényben foglalt veszteséges működés tilalma szolgál. E szabályozás értelmében az a gazdasági társaság, amelynek nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, a második üzleti évi beszámolójának elfogadását követően nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó tevékenységet.
E kereskedelmi tilalmat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CXII. törvény vezette be. Indoklásában világosan kimondta, hogy a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy akár többévi veszteséget is felvállaljanak az árak lenyomásával, így ellehetetlenítve azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat. A tilalom logikai alapja az volt az indokolás szerint, hogy nem életszerű olyan vállalkozást üzemeltetni, amely folyamatosan veszteséget termel. A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, hiszen a tisztességes versenytársak tönkremennek, és a nagy tőkeerejű vállalkozások elfoglalják, elfoglalhatják a piacot.
A törvény indoklása utalt arra is, hogy miért került megállapításra azon kivétel, miszerint a gazdasági társaság megalakulásától számított első négy üzleti évben nem kell alkalmazni a tilalmat. Ezekben az években ugyanis jellemzően olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre a kereskedők, amelyeket nem fedeznek a bevételek, de elengedhetetlenek a kereskedelmi tevékenység elindításához, és hosszú távon megtérülnek.
A szabályozás megállapíthatjuk sikeres volt. Eredményeiből a következő adatok emelhetők ki, néhány példát hadd mondjak el. Például 2013-ban és 2014-ben is negatív adózott eredményt produkált egy cég, 2015-től kezdődően kivétel nélkül pozitív mérleget közölt, tehát azóta pozitív a mérlege. 2010-től 2014-ig minden évben negatívan adózott egy másik kereskedelmi cég, 2015-től kezdődően folyamatosan növekvő, pozitív mérleget mutatott fel. Ugyanez igaz két másik cégre is: míg a 2014. üzleti évben átlagosan mínusz 8 milliárd forint adózott eredménnyel zártak ezek a cégek, az egyik közülük 2017-ben már több mint 2 milliárd, a másik pedig közel 4 milliárd forintos pozitív mérleggel zárt.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fenti eredmények ellenére az Európai Bizottság úgy látta, hogy a szabályozás nincs összhangban bizonyos uniós rendelkezésekkel, amelynek következtében kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálta a vonatkozó magyar szabályozást. Hangsúlyozandó, hogy a magyar kormány az eljárás teljes folyamatában kiállt a szabályozás uniós joggal való összhangja mellett, ugyanakkor végül amellett döntött, hogy a legutóbb javasolt és elutasított magyar szabályozási javaslat helyett egy új, az eddigi aggályokat figyelembe vevő javaslatot dolgoz ki. Ha azonban rövid időn belül nyilvánvalóvá válik hangsúlyozom: ha rövid időn belül nyilvánvalóvá válik , hogy a kidolgozásra kerülő javaslat nem éri el a kívánt célt, a szigorítás kérdése újra vizsgálható.
E szabályozástól is azt várja a kormány, hogy védve a tisztességesen versengő vállalkozásokat, hozzájárul a gazdaság egyre nagyobb arányú kifehérítéséhez. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)