POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a kormánypárti képviselőket, államtitkár urat, el kell mondanom, hogy természetesen az Európai Unió kötelezettségszegési eljárásával összhangban a Jobbik-frakció is támogatja azt, hogy ez a jogszabályhely kivezetésre kerüljön, hatályon kívül helyezzék.Azt gondolom, fontos azt elmondani, hogy egy kereskedelmi törvényről beszélünk, amelyben egy adózási és számviteli eljárást rendeznek. A céllal egyetértünk, igenis fontos az, hogy szabályozzuk a vállalkozás folytatásának elvével összhangban, hiszen ez a számviteli alapelv, ezzel kapcsolatosan született meg ez a jogszabály, ugyanis, ha két éven keresztül negatív vagy nulla eredményt ér el egy vállalkozás, amely napi fogyasztási cikk értékesítésével szerzi nettó árbevételének több mint felét, akkor azt a tevékenységet köteles felfüggeszteni.
Nem véletlenül mondtam azt, hogy eredmény, ugyanis magában a jogszabályban is, ami most előttünk fekszik, hibásan szerepel az eredmény megnevezése: önök mérleg szerinti eredményt írtak, ez az adózott eredmény. Úgy gondolom, ezt fontos kiemelni, hogy melyik eredménykategóriáról beszélünk. És államtitkár úr is mérleg szerinti eredményt mondott, ami már jó pár éve nincs a magyar számvitelben.
Úgyhogy nagyon fontosnak tartom elmondani azt, hogy ezeket a jogszabályokat a helyükön kell kezelni, nem biztos, hogy ennek itt a kereskedelemről szóló törvényben van a helye, hanem van erre egy 2018. január 1-jén hatályba lépett adózás rendjéről szóló törvény, vagy akár nézzük a számviteli törvényt, vagy pedig a polgári törvénykönyvben is vannak olyan rendelkezések, amely a vállalkozásokra, a gazdasági társaságokra vonatkozik, ott van ezeknek a helye, és ez nem véletlen. Engedjék meg, hogy egy személyes kedvencemet elmondjam itt a magyar törvényalkotásra, a kormánynak a nem túl szerencsés helyre elhelyezett adózási tevékenységéről. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben találunk egy áfarendelkezést, az önkormányzatoknak át kellett adnia ezeket a közművagyonokat, és térítésmentesen tették ezt a szolgáltatók felé. Ebben a jogszabályban találjuk azt, hogy ez közcélú adománynak minősül az általánosforgalmiadó-törvény szerint. Kérdem én, ha van nekünk egy általános forgalmi adóról szóló törvényünk, amelyben le van írva, hogy mi minősül közcélú adománynak, taxatíve fel van sorolva, meddig tartott volna még az, hogy egy pluszpontot oda betesznek, hogy egyébként a víziközművagyon átadása bizonyos feltételek mellett, ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben van, azok ezzel kiegészüljenek.
Én azt gondolom, és egyet is értek, államtitkár úr mondta, hogy kidolgoznak majd egy újabb jogszabálytervezetet, amennyiben úgy látják, hogy ezek a vállalkozások ismételten arra törekszenek, hogy negatívban vagy pedig nulla adózott eredménnyel zárják ezeket az éveket, de megvan ennek a helye, meglenne ennek a helye.
(11.50)
Én nagyon bízom benne, hogy a tisztelt kormány és az előkészítő szakemberek is oda fogják helyezni ezeket a szabályokat, ahová valók, az adózási és számviteli törvénybe, és annak a lehetőségeit ki fogják használni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)