VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönjük szépen a segítséget. Ma valóban szükség van iránymutatásra, mert az a fogalmi zűrzavar, amibe a kormány keveredett, illetve itt minden tagja ma reggel kommunistázik, talán ebben a válaszban elhagyhatják, már csak azért is, mert itt elsősorban szülők érdekében kell hogy szóljak. Elsősorban azt szeretném kérni önöktől, hogy ne ártsanak többet, hanem inkább teremtsenek lehetőséget a gyerekeinknek. Majdnem egy teljes osztályt buktattak meg egy újpesti szakközépiskolában. Diákok és szülők… szinte három évig gyakorlatilag semmi hasznos oktatás nem volt. Hiába küzdöttek a szülők és jelezték az iskolavezetés felé a problémát, az utolsó pillanatban az iskola részéről tett intézkedések már nem lehettek eredményesek. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet?
Konkrétan az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnázium és Szakközépiskola 3/11.H kísérleti osztályának történetéről van szó, ahol a tanulók a képzésükhöz alig kaptak tankönyvet. Hároméves képzésükre a második és harmadik évben két tanítási nap és három gyakorlati oktatásnap volt tervezve. A tananyagot olyannyira nem adták le, hogy a diákok a gyakorlati órákon szinte semmilyen feladat végrehajtására nem voltak képesek, mert amit leadtak, azt csak önök nevezik cinikusan tananyagnak, a szakmához nem kapcsolódott, és a vizsgán való megfeleléshez ez nem volt elégséges. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a 27 fős osztályból mindössze nyolcnak lett bizonyítványa. A többiek elveszítették a lehetőségüket, se vizsgájuk, se érettségijük.
Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném kérdezni öntől, hogy milyen következtetéseket vontak le a jövőre vonatkozóan, mert az ön korábbi írásbeli válaszából úgy tűnik, hogy semmit. Miért asszisztál az ön által vezetett minisztérium ahhoz, hogy hároméves oktatás után úgy jönnek ki a gyerekek, hogy nem tanultak semmit? Köszönöm szépen. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)