DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló T/3634. számú törvényjavaslat az olimpiai járadék szabályait kívánja módosítani.
Mint tudjuk, az olimpiai és paralimpiai játékokat az egész országban és az egész világon fokozott figyelem kíséri, világszerte milliók követik az ott zajló sporteseményeket. Az olimpiai érmesek nemzeti lobogója, a győztes sportoló nemzetének himnusza a világ összes országában hirdeti azt az emberfeletti teljesítményt, ami az érmek mögött megtalálható.
Biztosan állíthatjuk, hogy a sportolók dicsőségének a társadalomra gyakorolt pozitív hatása felbecsülhetetlen. Az olimpiák történetében, az olimpiák művészeti versenyein elért eredményekkel együtt hazánk sportolói 177 arany-, 151 ezüst- és 174 bronzérmet szereztek. Az elért eredmények alapján magyar szempontból az ’52-es helsinki olimpia tekinthető a legsikeresebbnek, ezen a játékon összesen 42 érem született, 16 aranyérmet, 10 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek a sportolóink. Ezzel a szerepléssel az éremtáblázatnak a harmadik helyére érkeztek a magyarok, úgyhogy ez is fantasztikus siker, ahogy képviselő úr is mondta az előzőekben.
A megszerzett érmek alapján a nyári olimpiai sportágak közül a legsikeresebb sportágaink között van a vívás sportág összesen 87 éremmel, ezt követi a kajak-kenu sportágunk a 80 érmével, és ezután következik az úszás 73 éremmel. A téli olimpiai sportágak közül az érmek számát tekintve a műkorcsolya a legsikeresebb magyar sportágunk, de rövidpályás gyorskorcsolyázóink a phjonghcsangi diadaluk során is bemutatták, hogy ezen sportág és szakág előtt is fényes jövő áll.
Az olimpiai részvétel, a becsületes helytállás, a helyezés vagy győzelem nemcsak a sportolót, hanem az egész országot, így a sportoló nemzetét is büszkeséggel tölti el. Jól tudjuk, hogy az olimpia és az olimpián legendává váló sportolók kiemelkedően ösztönző hatással bírnak a társadalomra, az ország sportéletére, hiszen gyermekek százai, sőt ezrei kapnak kedvet a sporthoz, egy-egy sportághoz, felnőttek, idősebb korúak is elkezdenek sportolni és mozgásgazdag életmódot élni.
Az olimpiai járadéknak mint állami juttatásnak a bevezetéséről 1997 áprilisában döntött az Országgyűlés. Az olimpiai járadék intézményének fő célja a kimagasló sporteredményt elérő sportolók elismerésének, megbecsülésének kifejezése.
Az állam az olimpiai járadékkal kívánja részben viszonozni a sportolóknak és az őket segítő felkészítő edzőknek a hosszú éves munkáját, az egész országnak szerzett büszkeséget és örömöt, azzal, hogy életük végéig a bérből és fizetésből élők átlagkeresetének megfelelő összeget, illetve annak meghatározott hányadát nyújtja számukra. Emellett az olimpiai járadék segíteni próbál azokon az esetleges nehézségeken, amelyek abból fakadnak, hogy a sportoló fiatal- és fiatal felnőtt korában energiái és idejének nagy részét szakmai fejlődése helyett a sportra fordította.
Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a sportolók akár egy kiemelkedő anyagi biztonsággal járó külföldi profikarrierről is lemondanak az olimpiai részvétel érdekében. Ezekben az esetekben is érvényesül az olimpiai járadék kedvező hatása, hiszen a sportolók számíthatnak arra, hogy visszavonulásuk esetén életük végéig biztosítva lesz részbeni megélhetésük.
Az olimpiai járadék megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkársága látja el. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az olimpiai járadék adómentes juttatás.
Az olimpiai járadék bevezetése óta eltelt 20 évben több alkalommal is módosításra kerültek az olimpiai járadék szabályai, ennek során bővült például a járadékban részesülők köre az érmesekkel, majd az edzőkkel. Kiegészítésre került az olimpiai járadékra jogosító sportesemények köre, többek között például a paralimpiával és a siketlimpiával, valamint bevezetésre került a járadék összegének az aranyérmek számához igazodó megállapítása is. Emellett bevezetésre került az olimpiai járadékra való érdemtelenség intézménye, amelynek eredményeként nem részesülhet olimpiai járadékban az, aki büntetett előéletű vagy próbára bocsátás hatálya alatt áll.
Mindezen törvényi szabályok alapján ma mintegy 900 fő részesül olimpiai járadékban sportolói, özvegyi vagy edzői jogcímen. Az Országgyűlés legutóbb 2011-ben módosította a járadékra jogosulttá válás feltételeit. Többek között megállapításra kerültek olyan sportszakmai követelmények, feltételek, amelyeknek valamennyi járadékra jogosító sporteredmény tekintetében érvényesülniük kell, hiszen valamennyi sportoló azonos módon részesül olimpiai járadékban, függetlenül attól, hogy járadékra jogosító helyezését melyik sporteseményen, olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián szerezte.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden egyes olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai vagy sakkolimpiai érem mögött emberfeletti teljesítmény húzódik meg, hiszen egy-egy érem mögött sportolók és szakemberek dolgoznak, akár évtizedes munkával. Nincs különbség aközött, hogy az érmeket milyen sportágban, egyéni vagy csapatsportágban szerezték, hiszen minden egyes eredmény ugyanazt a nemzeti büszkeséget és a sportágat választó fiatalok sokaságát vonja magával.
A jelenlegi hatályos szabályozás hátrányos rendelkezéseket tartalmaz ‑ ahogy hallhattuk képviselő úrtól ‑ azon olimpiai érmesek vonatkozásában, akik egynél több érmet nyertek hazánknak, függetlenül attól, hogy arany-, ezüst- vagy bronzéremről legyen is szó. A jelen szabályozás szerint a többszörös aranyérmesek az első aranyérem után járó olimpiai járadék 20 százalékát kapják, a többi aranyérmük után még a bajnokok ezüst- és bronzérmei egyáltalán nincsenek figyelembe véve. A több ezüst- és bronzéremmel rendelkező érmeseink pedig mindössze egy érem után részesülnek és részesültek eddig járadékban.
Ezt a helyzetet kezeli a jelen módosítás, amely minden egyes érmet teljes mértékben méltányol azzal, hogy a többszörös olimpiai érmeseink valamennyi érem után jogosulttá válnak majd az érmek után járó járadék teljes összegére, ezzel is elismerve valamennyi érem mögött a kivételes sportemberi teljesítményt és hirdetve a nemzetre gyakorolt pozitív hatását.
A módosítás a többszörös érmesek élethosszig tartó anyagi biztonságának, megbecsülésének biztosítása mellett lehetőséget is ad arra, hogy az eredményeket még nagyobb megbecsülésben részesítsük, és ezáltal minden érem után olimpiai járadékot tudjunk adni.
(16.20)
A törvényjavaslat az eddigi kérelmekre irányuló hatósági eljárás helyett arról is rendelkezik, hogy a járadékra jogosultságot és a járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett nyilvántartás alapján közigazgatási hatósági eljárás keretében, hivatalból állapítsa meg, és gondoskodjon annak havonta történő folyósításáról.
Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi hatályos szabályozásnál igazságosabb szabályozást teremt meg a többszörös olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai érmesek és az őket felkészítő szakemberek megbecsülése érdekében, viszonozva részükre azt a sok erős és sokéves emberfeletti munkát és erőfeszítést, amelyekkel sportsikereiken keresztül hazánknak hírnevet hoztak, és azt öregbítették.
Ennek megfelelően a kormány támogatja a módosító javaslatot, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítást támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)