DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, az elmúlt években nemcsak különböző tanácskozások vagy deklarációk szintjén, hanem érdemben is sikerült előrelépni, olyan előrelépéseket tenni, amelyek a fogyatékossággal élő embereket segítik; segítik abban, hogy nagyobb gondoskodást érezzenek az állam részéről akkor, amikor saját ellátásukra nem képesek, ugyanakkor a teljes értékű élethez közelebbi élet megélésének lehetőségét akkor, ha valamilyen részben még munkát tudnak vállalni, önmagukat el tudják látni. Ha csak azt nézem, hogy a fogyatékossággal élőket célzó kormányzati intézkedési tervben 2015 és 2018 között mennyi kormányzati intézkedést valósítottunk meg, akkor 80 olyan lépésről van szó, amelyek hol kisebb, hol nagyobb, hol részlet-, hol főirányú kérdésben, de segítették a fogyatékkal élő embereket.
Ön két fő kérdést említett, tisztelt képviselő úr: az egyik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntés, a másik pedig az otthonápolásnak a kérdése.
Azzal szemben, ami az önök idejében történt, hogy ezeket az embereket is magukra hagyták, és a foglalkoztatottsági szintjük 2010-ben 18 százalék volt, most ez 40 százalékra emelkedett. Tehát lehet, hogy önök egy-két szép mondatot elmondtak különböző világnapokon, de hagyták 18 százalékon az ő foglalkoztatásukat. Mi különböző adómódosításokkal, rehabilitációs kártya nyújtotta kedvezményekkel viszont valós, érdemi segítséget tudtunk adni, ahogy mondtam, a foglalkoztatási szintjüket 18 százalékról 40 százalékra emelni.
(11.10)
S ha még csak az utóbbi éveket nézi, például a 2014. és a jövő évi költségvetés között a rehabilitációs foglalkoztatásra szánt kormányzati tételeket nézi, amelyek az önök idején természetesen ugyanúgy a megszorítások áldozatává estek, mint a szociális szférában dolgozóknak a bére, ahol elvettek önök minden szociális dolgozótól egyhavi bért, most itt viszont a bővülés van: 34 milliárdról 42 milliárd forintra emelkedik, 8 milliárd forinttal, 23,5 százalékkal a rehabilitációs foglalkoztatásra biztosított összeg. Ezek nemcsak szavak, hanem komoly kormányzati források, és ezek a kormányzati források jól célzottak, hiszen meg is hozzák az eredményüket.
Ha megnézzük, hogy mennyi munkáltató volt 2010-12 környékén, aki a rehabilitációs kártya nyújtotta járulékkedvezménnyel foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalókat, akkor még csak 3217-et találtunk, most 9125. Közel háromszorosára emelkedett az új járulékszabályoknak köszönhetően azon munkáltatók száma, akik megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztattak Magyarországon. De még nagyobb mértékben, ennél is nagyobb ütemben nőtt a foglalkoztatottak száma. Hiszen rehabilitációs kártyával 2012-ben 5500 embert foglalkoztattak, most 37 200-at. 6,7-szeresére, több mint hatszorosára emelkedett azoknak az embereknek a száma, akit így sikerült munkához juttatni. Nem segélyből, nem kiszolgáltatottan, hanem önállóan tudnak élni.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön említette az otthonápolás kérdését. Önök a kormányzásuk utolsó ciklusában lényegileg befagyasztották ezt az ellátási formát, nem emeltek rajta semmit. Mi ezzel szemben 2010-18 között a leginkább súlyos állapotban levő hozzátartozójukat otthon ápolóknak a díját 65 százalékkal emeltük, hiszen egy új, az alap- és emelt kategória mellett egy kiemelt kategóriát is létrehoztunk, és ezek tételeit folyamatosan emeltük. A kiemelt kategóriának pedig kiemelt díjazás is jár.
2019. január 1-jétől pedig bevezetjük ahogy ön is említette a gyodot, a gyermekek otthongondozási díját, amelynek az összege 100 ezer forint lesz. Ha valaki több gyermekét gondozza otthon, és itt a gyermek, ahogy ön is mondta, csak szerintem pontosan rossz értelmezési keretet adott neki, hiszen a gyermek nemcsak 18 éves koráig számít, hanem amíg valaki a leszármazottját, a gyermekét otthon ápolja, addig ez a kedvezmény jár neki, és nem szűnik meg a gyermek 18 vagy 23, vagy bármennyi éves korában. Nos, ha valaki több ilyen gyermekét ápolja otthon, ez 150 ezer forintos díjat jelent, és a következő években úgy fog emelkedni, hogy 2022-re ez a minimálbér akkori összegének megfelelő összeg lesz. Ez egy olyan mértékű emelés, amelyről az önök ciklusában álmodni sem lehetett. Ezen túlmenően, aki nem a gyermekét ápolja, hanem más hozzátartozóját, ott is érezhető, radikális emelkedés fog történni: jövő év január 1-jétől 15 százalékos emelkedés mindenki esetében, majd a következő évben 5, aztán újra 5, aztán újra 5 százalék. Ez azt jelenti, hogy 2022-ig itt egy 30 százalékos díjemelésre kerül sor.
Tisztelt Képviselő Úr! Aki munkaképes, azoknak most már eredményesen tudunk munkát adni. Aki nem munkaképes, ott pedig egy radikális, minimálbér szintjére történő vagy 30 százalékos emelés a következő évek kormányzati célkitűzése, az előző időszak bizonyos esetekben akár 65 százalékos emelkedése után. Azt hiszem, a fogyatékkal élők ezen a napon is csak a nemzeti kormányra számíthatnak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)