DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A mitológia szerint amit a frígek királya, Midász megérintett, az arannyá változott. Sajnos ezt az önök kormányáról nem tudom elmondani, lásd a CEU történetét. A vastagbélrák egyike a legalattomosabb daganatos megbetegedéseknek. Amikor a beteg panaszaival orvoshoz fordul, már gyakorlatilag alig van a túlélésre remény. Évente közel 5 ezer áldozatot szed hazánkban ez a gyilkos kór. Rendkívüli módon örülök, hogy ez a szűrővizsgálat beindul, abszolút értelemben szükséges és indokolt. Azonban ami mögötte van, az már kevésbé. Tudjuk, hogy ez a szűrővizsgálat kétfázisú, először a háziorvosok fogják kiszűrni a vastagbélrákra gyanúsakat, majd a második fázisban a kórházakban műszeres vizsgálatok történnek. Csakhogy a háziorvosok önkéntes jelentkezés alapján vesznek részt, és még csak koncepció sincs arra nézve, hogy mi történik azokkal, akiknek a háziorvosa nem óhajtja ezt a pluszfeladatot fölvállalni. A kórházak pedig így is túlterheltek, a szakma már korábban is tiltakozott, kevés a gasztroenterológus, kevés a műszer, így ennek megfelelően normál körülmények között is hosszú várólisták alakulnak ki.
Kérdezem ezért államtitkár urat: hány háziorvos vállalta a szűrőprogramban való közreműködést? Ennek alapján a lakosság hány százaléka nem jut el a szűrővizsgálat első fázisáig sem? Hogyan kívánják megoldani a jelenleg is akadozó betegellátás mellett, hogy a kórházak a szűrőprogramból rájuk háruló pluszfeladatokat is képesek legyenek ellátni? Tisztelettel várom válaszát. Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)