DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt nyolc év alatt sem készült egyetlenegy, a magyar történelem dicső időszakait bemutató film a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. Újabb évtizedet pazaroltunk tehát el, miközben egyébként a Fidesz-kormány első intézkedése volt a film területén, hogy a Magyar Történelmi Filmalapítványt megszüntette. Pedig ahogy az egyszeri viccben is mondják, igény lenne rá, hiszen minden idők legnézettebb magyar filmje az Egri csillagok, amelynek az idén ünnepelhetjük az 50 éves évfordulóját, ami egyrészről ünnep, és ha az azóta eltelt 50 évet vesszük figyelembe, akkor viszont sokkal inkább szégyenkeznivalónk van.Az igényt mutatja egy valamivel frissebb film, A Lovasíjász megalkotása is, amelyet ugyanakkor nem támogatott a Filmalap, sőt mozikban sem játszották, mégis a megjelenésének az évében többen látták ezt az egy filmet, mint a Filmalap által támogatott összes filmet abban az évben. Tehát hogy ezzel kapcsolatban óriási társadalmi igény van, az ezekből a példákból is nyilvánvaló, mégis a kormányzat egész egyszerűen nem hajlandó ezt a választói akaratot figyelembe venni.

Az, hogy a HVG hasábjain ezt az elvárást még mindig kretén nacionalista giccsnek nevezik, azon talán nem kell csodálkoznunk, ugyanakkor egy magát nemzetinek valló kormány igenis felismerhetné annak a jelentőségét, hogy milyen óriási szükség lenne a fiatalságnak is a nemzeti identitásra, a magyar nemzeti büszkeségre való nevelésére, és ehhez mennyire fontos eszköz a kultúra általában, de ezen belül a film mennyire hatásosan meg tudja ragadni a fiatalokat. Múlt héten beteg volt az ötéves kisfiam, és vele is otthon megnéztük az Egri csillagokat, azóta is a törökök ellen játszik, amikor kardozik a testvérével, és azon vitatkoznak, hogy ki legyen a török, és ki legyen a magyar, tehát már egy négy- és ötéves kisfiúra is ilyen hatással tud lenni egy olyan film, amit 50 évvel ezelőtt forgattak.

Nyilvánvalóan nem lehet elvonatkoztatni Andy Vajna személyétől sem, aki egy világpolgárként, ki kell mondanunk, a magyar nemzeti kultúrától személyiségében is teljesen idegen ember, tehát nem várható el az, hogy amíg ő teljhatalmú vezetője mindennek, ami Magyarországon filmmel kapcsolatos, addig a magyar történelmet hitelesen bemutató filmek készüljenek. Azt pedig, hogy az SZDSZ tovább él, a Filmalap vezérigazgatójának a személyében, Havas Ágnes személyében is láthatjuk, aki köztudottan a volt SZDSZ-nek a köreihez tartozik, ráadásul a Filmalap támogatásaiból a legtöbbet nyert producer az ő volt élettársa, aki 5 milliárd  ötmilliárd  forintnyi támogatást nyert el producerként a Filmalap fennállása óta. Erre azért Budapesten is csettintenek, ahogyan a falusi szleng szól.

Legutóbb a Hunyadi-film verte ki a biztosítékot, illetve annak a forgatókönyve, amelyet Szász Jánosra bíztak, valami szintén felfoghatatlan döntésnek a következtében. Hála istennek, ennek következtében már kormányzati körökben is legalábbis a médiában megjelentek bíráló vélemények, elsősorban a Pesti Srácok és a Magyar Idők hasábjain olvashattunk ilyet. Amikor oldalanként nagyjából 1 millió forintért valaki olyan forgatókönyvet ír Hunyadi Jánosról és a nándorfehérvári diadalunkról, amelyben horvát huszárokkal, lovári pattantyúsokkal és héber tüzérekkel köt szövetséget Hunyadi János, aki egyébként magának a filmnek csak a végén jelenik meg, tehát már majdnem a 90 százaléka lezajlott a filmnek, és a végén jelenik meg maga Hunyadi János, aki a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a nándorfehérvári diadal pedig a magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt, akkor azért a felháborodásunkat igen nehéz visszafogni. Már csak azért is, mert Hunyadival kapcsolatban van egy olyan ember, van egy olyan író, nevezetesen Bán Mór, aki már letett valamit az asztalra, tisztelt képviselőtársaim, ugyanis az ő eddig megjelent kilenc kötetét több mint 150 ezer példányban adták el Magyarországon. Ez nem kis teljesítmény abban a világban, amelyben most élünk, és ez a regénysorozat sokkal hűebben mutatja be ezeket az eseményeket, mint akár Szász Jánosnak ez a fércmunkája, amelyet az is minősít, hogy egyébként például babgulyást esznek még Amerika felfedezése előtt ebben a forgatókönyvben.

Sokkal inkább kellene tehát Bán Mórra és az ő szellemiségét képviselő írókra és művészekre számítanunk a nemzeti identitás megerősítésében, hogy a magyar embereknek ne Szulejmánról kelljen tévésorozatokat nézniük.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a függetlenek soraiból.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage