UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen. Köszönöm a türelmét, és elnézést kérek. Szóval, az afázia egy olyan ismeretlen fogalom, amivel nagyon keveset foglalkozunk mind a törvényalkotás, mind a kormányzat szintjén. Ez egy olyan agysérülést jelent, amelynek utóhatásaként az adott beteg nem tud kellően kommunikálni, sem beszélni, sem érteni, sem írni. Ugyanakkor belül ezek a gondolatok megmaradnak, tehát ez semmilyen szinten nem jelent szellemi fogyatékosságot. Pontosan ezért ez egy lelkileg nagyon megterhelő állapot, hívják is a némák börtönének, hiszen az adott beteg belül ugyanazokat a folyamatokat, gondolati folyamatokat éli át, mint a betegségét megelőzően, csak nem tudja ezt kommunikálni a nagyvilággal.Az a helyzet, hogy ez egy egyre nagyobb probléma Magyarországon, hiszen egyre gyakoribb azon szív- és érrendszeri betegségeknek a száma, amelyek következményeként az afáziás állapot kialakulhat, a leggyakoribbak az agyvérzés és az agytrombózis, de egyéb okai is lehetnek.
Amennyiben ilyenkor a bénulás a jobb oldalát érinti a betegnek, akkor a beszéd, írás, olvasás és számolás készsége jelentősen csökken. Csak hogy számot mondjak, évente 42 ezer stroke-os beteget tartanak nyilván, és ezek közül körülbelül 30 százalék semmilyen afáziás rehabilitációs eljárásban nem részesül. Jelenleg Magyarországon egyetlenegy komoly intézmény foglalkozik ilyen rehabilitációval, ez az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet. A többi kórházban pedig vagy egyáltalán nincs, vagy nagyon kevés munkaórában van lehetőség klinikai logopédus vagy neuropszichológus kihasználására.
(15.30)
Az a helyzet, hogy ezek a betegek egy törvényi probléma miatt, ha kikerülnek az egészségügyi intézményből, nem számítanak betegnek, amennyiben például egy trombózis után fizikai, egyéb tünete nincs az afázia mellett. Ez azt jelenti, hogy mondjuk, a háziorvos felírhat számukra gyógytornát vagy gyógymasszázst, de logopédusi segítséget szinte törvényileg lehetetlen fölírni ilyen esetben. A rehabilitáció adott esetben több évet jelent. Az EU-s norma az, hogy négy-öt évre heti két-három ilyen foglalkozást kellene biztosítani, ez ugyanakkor Magyarországon egyáltalán nem áll rendelkezésre. Az a tíz- vagy húszórás állami támogatás, amiben összesen ilyenkor részesül és legtöbbször ebben is csak akkor is részesül, ha tehát fizikai tünet is jár mellé , az egyáltalán nem elégséges arra, hogy például valaki valamilyen formában vissza tudjon térni a munkaerőpiacra.
A társadalombiztosító ráadásul csak az otthonápolás keretében tudja a logopédus óráit ingyen biztosítani. Ilyenkor, ha több tünetegyüttes van, akkor a beteg döntésre kényszerül, hogy vagy a logopédiai segítséget vegye igénybe, vagy egyéb segítséget, ami ugyanezen forrásból jönne. Ráadásul Magyarországon abszolút számban is nagyon kevés a logopédus, de ezen logopédusok nagy része olyan egyéb, jövedelmezőbb módon próbál teljesen érthető módon pénzt keresni, ami miatt nem maradnak benne az egészségügyi ellátórendszerben.
Az Afázia Egyesület az, amely ezeket az embereket tudja segíteni. Ezt Dallos Zsuzsanna hozta létre, aki egy rokkanttá nyilvánított személy, aki szintén stroke-on esett át, és azóta is az ő egyesülete az, amelyik szinte a legtöbb segítséget nyújtja ezeknek az embereknek. Innen is, a parlament falai közül is meg kell neki köszönni azt a fáradhatatlan több éves munkát, amit eziránt végzett.
Az a helyzet, hogy bár a kormány ha lenne válasz egy ilyen felvetésre elmondaná, hogy igaz, hogy megduplázta az Afázia Egyesület támogatását, ez így is 2018-ban csupán 7,4 millió forintot jelent. Ez éves szinten minimális összeg. Ebből ez az egyesület sem a logopédusokat, sem egyéb szakembereket nem tud finanszírozni, nem tudja finanszírozni a foglalkozásokat, ráadásul még adomány útján kellett beszerezniük azt a helyiséget is, ami nem akadálymentesített, ami az irodájukat jelenti.
Az egyesület többször fordult az alapvető jogok biztosához. Az alapvető jogok biztosa ki is mondta: nem törvényszerű az, hogy a fogyatékossági összegek között ilyen jelentős eltérések vannak. Továbbá törvényellenes az is, hogy a végrehajtásban, amit a törvény rendeleti úton szabályoz, a felnőttek ilyen problémája nem szerepel. Az a helyzet tehát, hogy itt van egy jogszabályi rendelkezésben egy nagyon komoly hiány, amit ez a Ház tudna orvosolni több tízezer magyar ember megsegítése érdekében; egy olyan hiány, ami lehetetlenné teszi azt, hogy ezeknek az embereknek méltó életük legyenek, visszakerüljenek a munkaerőpiacra, vagy olyan módon éljenek, ahogy azt egy erős Magyarországon megkívánnánk.
S bár van ez az egyesület, ami nagyon fontos munkát végzett, és ismételten szeretnénk Dallos Zsuzsannának megköszönni a munkáját, ez nemcsak az ő munkája kellene hogy legyen, hanem a magyar kormányé is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)