HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. április 23-án tartott ülésén megtárgyalta az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló T/9931. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Magyarország uniós tagságából adódóan köteles jogharmonizációs kötelezettségeit teljesíteni. Ily módon a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló 2018/1808. európai parlamenti és tanácsi irányelvet a továbbiakban felülvizsgált AVMS-irányelv át kell hogy ültesse a magyar jogalkotó a nemzeti jogba.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jól ismert tény, hogy a média helyzete az elmúlt évtizedben jelentős mértékben megváltozott. A családi televíziózás helyett az európaiak milliói, különösen a fiatalok, különböző mobileszközökön nézik az online és lekérhető tartalmakat. A fogyasztók internetes forgalmán belül a globális internetes videómegosztás részaránya növekvő tendenciát mutat. Mindezek miatt szükségessé vált az AVMS-irányelv felülvizsgálata is. A benyújtott javaslatnak köszönhetően hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyeleti jogkört gyakorolhat majd a videómegosztóplatform-szolgáltatók felett, továbbá konkrét jogvitákban is eljárhat, és szankciókat is kiszabhat. A felülvizsgált AVMS-irányelv a videómegosztóplatform-szolgáltatásokat önálló szolgáltatási kategóriákként definiálja, világosan elhatárolva a médiaszolgáltatásoktól és az egyéb tartalomszolgáltatásoktól. A differenciatétel alapja, hogy a videómegosztóplatform-szolgáltatók nem tartoznak szerkesztői felelősséggel az elérhetővé tett tartalom vonatkozásában. Míg a hagyományos médiaszolgáltató a műsorszámok kiválasztása és összeállítása felett tényleges ellenőrzést gyakorol, addig a videómegosztó platform a tartalom szervezésén, rendszerezésén túl a tényleges tartalomra nincs befolyással.
Az új szabályozás értelmében a videómegosztóplatform-szolgáltatóknak nem a szerkesztői felelősség körében, hanem a tartalmi következmények (sic!) körében kell majd előzetes intézkedéseket tennie. Ilyen tartalmi követelmények például a kereskedelmi közleményekre, a kiskorúakra vonatkozó káros tartalmakra, valamint meghatározott illegális tartalmakra például gyűlöletbeszéd vagy terrorista tartalom vonatkoznak. Az új szabályozás a transzparencia jegyében kötelezővé teszi a videómegosztóplatform-szolgáltatók számára általános szerződési feltételeik rögzítését is.
Tisztelt Ház! A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, valamint a közönség, különös tekintettel a kiskorúak nagyobb fokú védelme érdekében a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)