Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel ha nem is ígérvényem, de erős reményem van egy államtitkári válaszra, ezért biztos, hogy mindenféle vetületét ki fogom meríteni az előttünk fekvő kérdésnek. A Jobbik fogyasztóvédelmi szakpolitikusaként amúgy is nünükém vagy ha idézőjelben mondhatom hobbim minden olyan rendelkezés és minden olyan ötlet, előterjesztés Magyarországra történő észszerű behozatala, amely a fogyasztók, ügyfelek, polgárok biztonságát szavatolhatja, és személy szerint nagyon örülök annak, hogy egy-két héttel ezelőtt egy már-már az értelmes kategóriájába tartozó fogyasztóvédelmi vitát tudtunk lefolytatni, és az általános vita tekintetében azért a szakmai érvek túlsúlyban voltak a nem annyira szakmaiakkal szemben.
Éppen arra kapacitálom a kormányzatot, hogy forduljon vissza az általa elkezdett katasztrofális útról, ami elindult a Fogyasztóvédelmi bizottság megszüntetésével, beszántásával, aztán folytatódott azzal, hogy a fogyasztói csoportokat teljesen helyes módon , a jövőre vonatkozóan újak alapítását lehetetlenné tette ez a kormány, aztán hozott egy másik törvényjavaslatot, ami alapján korábbi fogyasztóicsoport-szervezők hozhatták létre, mondjuk, Rogán Antal úr lakáslottó-koncepcióját. Nagyon örülök, ha visszafordul a kormányzat erről az útról.
Az előttünk fekvő ötletet a kiskorúak védelme tekintetében én maximálisan tudom támogatni, akkor is, ha az életszerűségével kapcsolatban komoly fenntartásaim vannak. Látható, hogy azok a videómegosztó oldalak, közösségi megoldások és különböző hálózatokon keresztül működő fiatalok nagyon-nagyon széles köre, ha úgy tetszik, 101 százaléka által elért megoldások bizony nem kontrollálhatók XX. századi eszközökkel, és fel is merül a kontroll iránti szükségesség kérdése egy-egy esetben.
Még egyszer szeretném leszögezni: a kiskorúak védelme tekintetében nem lehetünk elég alaposak, előrelátóak, óvatosak, tehát én itt maximálisan támogatom azt a javaslatot, ami előttünk fekszik, ugyanakkor a gyűlöletbeszéd idézőjeles koncepciójánál már megállok egy pillanatra. Azért állok meg, mert természetszerűen demokrata hazafiként elutasítok minden olyan megnyilvánulást, amely adott esetben elítél valakit vallása, származása, egyéb meghatározása alapján. Legalább ennyire irritál a magyarellenes habzó szájú gyűlöletbeszéd, mert van ilyen kategória is Magyarországon; az ezzel szembeni fellépést egyébként rendre és gyakorta hiányolni szoktam. Ugyanakkor a gyűlöletbeszéd és az idézőjeles szájkosártörvények 1968 óta Európában tökéletesen alkalmasak voltak arra is, hogy politikai bunkósbotként használják őket ellenzéki szereplőkkel szemben, és a mindenkori rezsimmel, a mindenkori hatalommal szemben megnyilvánulásokat foganatosító képviselőket, közszereplőket adott esetben ezzel a politikai jellegű bunkósbottal némítsák el.
Látom tehát, hogy most itt egy európai szabályozás implementációjáról van szó, és nem akarok mögé képzelni olyan sötét szándékot, ami nincs ott. De azt is látom, hogy ha ez a keretrendszer nem kerül kidolgozásra, ha nem kerülnek bele a fékek és ellensúlyok a jövőben, az idézőjeles gyűlöletbeszéd szabályozatlan és kifejezetlen kategóriája miatt arra lesz alkalmas, hogy nemcsak önök, a mindenkori kormány a mindenkori ellenzéket gyepálja vele. Önök is lesznek ellenzéki pozícióban, ugye, azt senki nem gondolja komolyan, hogy a Fidesz-KDNP uralma még 30 vagy 60 évig tart, mert nem fog. A dolgok és a széljárás rendje már csak az, hogy egyszer kormányon, egyszer ellenzékben lesznek ezek a markáns erők, és aki most észszerű szabályozást alkot, az saját magát is megvédi a következő ciklusok során attól, hogy adott esetben gyűlöletbeszédre hivatkozva pont őt hallgattassák el.
Éppen ezért úgy gondolom, hogy aki demokrata, az támogatja ezt a szabályozást; aki hazafi és lokálpatrióta, mint én magam, az viszont megköveteli a kőkemény szövegezését. Nem egy taxatív felsorolásra gondolok egy rendeletben vagy egy jogszabályban, hanem arra, hogy a ’68 óta tapasztalható folyamatábra szerint, miszerint jellemzően a liberális erők, de nem csak azok, politikai bunkósbotként gyűlöletbeszédre hivatkozva elhallgattatják az ellenfeleiket, megszüntetésre kerüljön.
(17.30)
Ez a tendencia kerüljön ki az európai közéletből, közbeszédből, hiszen látjuk ennek a veszélyeit, látjuk a kárait. Ha én például a demográfiai folyamatok megjavítása, jó irányba fordítása iránt elkötelezett hazafiként arra akarok kapacitálni valakit vagy szélesebb csoportokat, hogy igenis vállaljunk gyermekeket, mert szerintem is és ezt valóban így gondolom ez a legcsodálatosabb és legfontosabb küldetés az életünkben, akkor bizony nagyon sokszor megkaptam életem során az ezt illető negatív jelzőket, és marhára elegem lett ebből egy idő után.
Ez a javaslat, ami előttünk fekszik, ilyen típusú átültetéssel, nem azt akarom mondani, hogy kaput nyit a hasonló folyamatok előtt, de ha nem szabályozzák a továbbiakban ezt a kérdéskört, hanem csak átvesszük szolgai módon azt, amit Nyugat-Európában kitaláltak, akkor ez a veszély bizony újra és újra fel fogja ütni a fejét, éppen ezért a kiskorúak védelmét minden tekintetben támogatom. Egyéb ilyen kevésbé körülhatárolt, definiált és most behozandó kategóriákkal szemben viszont távolságtartó vagyok, és nagyon remélem, hogy ezt a távolságtartásomat még el tudja oszlatni valaki. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)