NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Abban vitatkoznék Varga-Damm képviselő asszonnyal, hogy sajnos azért Kárpát-medencei összkérdéseket illetően nem mindig van konszenzus az Országgyűlésben. Itt ül Gyurcsány Ferencnek az a pártja, aki mindig megtagadta a határon túli magyarokat, mindig támadta a határon túli gazdaságfejlesztést, támogatásokat. Hiszen emlékszünk arra, hogy 2010-ben egy nemzetpolitikai fordulat is történt, a nemzetegyesítéssel tudtunk egy reális választ adni Trianonra is és a 2004. december 5-i gyalázatos népszavazásra, és azóta több mint megtízszereződtek a nemzetpolitikára fordítható források. Ez több tárcánál is található, és azt gondolom, hogy nagyon helyes, hogy az egész magyar közigazgatási rendszert áthatja az a nemzetpolitikai szemlélet, hogy az egyházak tekintetében, közösségi civil szervezetek, sportegyesületek, iskolák vagy akár az épített örökség védelmében a magyar kormány egésze felelősséget vállal, hiszen mindig azt mondtuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül, mindenki számíthat az anyaországra, bárhol éljen is a világban, akár a Kárpát-medencében, akár azon kívül a diaszpórában.Azt gondolom, hogy a mostani törvényjavaslat célja nagyon fontos és előremutató, hiszen a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi vagy éppen művészeti értékekkel rendelkező és nagyon fontos, hogy magyar vonatkozásokban történelmi, kulturális, művészeti gyökerei, múltja, hagyománya, öröksége szempontjából számunkra jelentőséggel bíró épületek, építmények fennmaradásának, megőrzésének és fenntartásának megvalósulására irányuló tevékenység elengedhetetlen. (Sic!) Látjuk azt, hogy az a műemlékvagyon, ami a Kárpát-medencében található, hogyan pusztult le az elmúlt évszázadban, hogyan nem foglalkozott vele senki.
2015-ben a magyar kormány elindította a Rómer Flóris-programot, amellyel már eddig mintegy 150 határon túli magyar műemlék újult meg részben vagy egészben. Nagyon fontos, hogy a helyi templomok, műemlék épületek, főúri udvarházak, régi iskolák, vonatállomások vonatkozásában emlékezhetünk a kiegyezés kora utáni, például Erdélyben számtalan helyen található gyönyörű, szép funkcionális épületekre , ha megtartjuk ezeket, akkor hozzájárulnak a magyar közösségek megmaradásához és a magyar identitás fenntartásához, hiszen olyan történelmi emlékkel bírnak emlékezhetünk nagy költőink, íróink, hadvezéreink szülőházára vagy akár olyan kastélyokra , aminek a fenntartása, úgy gondolom, hogy magyar nemzeti érdek.
Ezért indult el korábban a Rómer Flóris-terv 2015-ben, amelynek fő célja volt, hogy a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeit tárja föl, ismerjük meg; tudományos igényű kutatás és dokumentálás szülessen, egy olyan adatbázis, olyan lista, hogy legyünk tudatában annak, hogy milyen érték, milyen nemzeti kincs van szerte a Kárpát-medencében, ami folyamatosan pusztul le. Nagyon nehéz öt év alatt törleszteni száz év adósságát, nem is lehet, de elkezdtük, és nagyon jó úton járunk ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy van jövője ennek a tervnek.
Természetesen a diplomáciai kapcsolatok betartásával és fenntartásával, természetesen a jószomszédi viszony megerősítésével kell eljárni az ilyen ingatlanok akár megvásárlásával, felújításával, fenntartásával kapcsolatban, de szerintem a szomszédainknak is érdeke az, hogy a területükön lévő, magyar kötődésű történelemmel rendelkező műemlékek megmaradjanak, és ne az enyészeté legyenek. Olyan szép kastélyokról, olyan templomokról beszélünk, amelyeknek a falai jó sok száz évet láttak, és voltak tanúi a magyar történelem dicső és sajnos a kevésbé dicső korszakainak is.
Úgyhogy a közösségek használatában lévő épületek állapotának javításával tudjuk ezt tenni, hiszen számos olyan történelmi műemlék van, amit ma is rendszeresen használ az ott élő magyar közösség, akár beszélünk püspöki palotákról, akár beszélhetünk iskolákról, akár olyan, már más funkciót betöltő kúriákról, kastélyokról, amik most is a magyar közösség érdekeit és céljait szolgálják. Nyilvánvalóan az identitás megtartásához rendkívül fontos, hiszen egy ember identitásának a csúcsa az a meggyőződése, hite, és nagyon fontos, hogy az ehhez kapcsolódó műemlékek, ahol a meggyőződésünket meg tudjuk élni, ahol a hitünket meg tudjuk élni, és ahol egyébként a hasonszőrű, velünk együtt gondolkodó emberekkel tudunk találkozni, azok magyar nemzeti tulajdonban, vagy pedig felújítva, a célt szolgálva maradhassanak meg az utókornak.
Ezt a kezdeményezést előremutatónak találom, hiszen elindulunk azon az úton, amely tudja törleszteni azt az adósságot, amely a világháború pusztításai és a kommunizmus rendkívül ízléstelen és a történelmet szándékosan eltörölni és eltakarni akaró, építészetnek talán nem mondanám, de rombolásnak annál inkább… azt megpróbáljuk meghaladni. Tudjunk bármilyen területen, akár itt Magyarországon, akár a határainkon túl, a Kárpát-medencében büszkék lenni azokra az épületekre, azokra a műemlékekre, amelyek tanúi a magyar történelemnek, és amelyek hordozzák azokat a sebeket jelenleg, és ezért is kell felújítani, amelyek azt a zivataros történelmi időszakot jelzik, amely egy nagyon nagy megpróbáltatás volt a magyar nemzet számára az elmúlt száz évben. Azt gondolom, hogy helyes, ha erre az útra rálépünk.
Varga-Damm képviselő asszonynak még válaszolva: ez régi szokás, hogy az alkotmányos szervek párbeszédet folytatnak egymással. Tehát nem véletlen, hogy a kormány nyújtotta be a javaslatot, amelyben az Országgyűlés majd felkéri a kormányt, hogy az alkossa meg. Parlamentáris szokásaink szerint való az, hogy az alkotmányos szervek ilyenfajta párbeszédet folytatnak egymással, és szerintem helye van annak, hogy ne a kormány egy kormányülésen döntsön csak arról, hogy létrehoz egy ilyen alapítványt, hanem az Országgyűlés nagy többséggel erősítse meg ebben a szándékában. És amikor például a szomszédos államok illetékes szerveivel tudunk majd tárgyalni, akkor az egy erős érv lesz a kezünkben, és egy erős felhatalmazás, hogy a magyar Országgyűlés is támogatott egy olyanfajta törekvést, amit a törvényjavaslat megismertetett velünk.
Úgyhogy köszönjük szépen, államtitkár úr, a törvényjavaslatot, köszönjük a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkáját ebben. Azt gondolom, hogy ezt az utat folytatni kell, és amikor a magyar gazdaság megengedi, akkor erre a célra minél több pénzt kell áldozni. Most elindulunk ezen az úton, a Rómer Flóris-programban már 150 épületet felújítottunk. Ez egy másfajta program, de ugyanazt a célt szolgálja, ezért a KDNP is, ahogy ezt Juhász Hajnalka képviselő asszony már elmondta, támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)