BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament előtt fekvő törvényjavaslat célja nem más, mint az, hogy a Covid-19-járvány kapcsán a gazdaság majd minden területén, így a klímavédelmi beruházásoknál is okozott fennakadásokat, olyan határidőcsúszásokat, amelyeket a beruházók, a fejlesztők saját hibájukon kívül sem tudtak kezelni. Épp ezért a törvényjavaslatnak az az alapvető célja, hogy azokat a beruházásokat, amelyek tökéletesen egybevágnak a kormány klímavédelmi programjával, a vírushelyzet okozta késedelmes teljesítések ellenére is a határidő kitolásával megjegyzem, észszerű kitolásával be lehessen fejezni.Sajnos, a vírus által okozott gazdasági problémák és feszültségek nem kímélték a megújulóenergia-ipart sem. A naperőművekhez szükséges panelek gyártása legnagyobbrészt Kínában zajlik, azonban a gyárak ott is leálltak rövidebb-hosszabb ideig, ellátási problémákat okozva ezzel a beszállítóknak, akik így nem tudták teljesíteni kötelezettségeiket. Azonban nemcsak a panelek miatt szenvedtek késedelmet a beruházások, hanem az építkezéshez szükséges egyéb alapanyagok sem érkeztek meg időben. Ilyenek például a tartószerkezetek, amelyek szintén több hónapos késéssel tudtak csak eljutni a megrendelőkhöz.
A magyar megújulóenergia-támogatási rendszerben, a KÁT, azaz a kötelező átvételi tarifa, valamint a METÁR, azaz a megújuló és alternatív energiaforrásokból elállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer az egyes beruházások megvalósulására határidőket állapít meg, melyek, ha úgy telnek el, hogy a beruházás eközben nem valósul meg, akkor a jogosult elveszíti a támogatáshoz való jogosultságát. A villamos energiára vonatkozó hatályos törvényi szabályozás sajnos nem ad lehetőséget a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára arra, hogy méltányosságot gyakoroljon, ha bármely okból csúszás következik be a beruházások során.
A jelenlegi helyzetben a jogosultak többsége saját hibáján kívül került olyan helyzetbe, elsősorban, ahogy említettem, a beszállítói késedelmek miatt, ami könnyen a projektek megvalósulásának ellehetetlenülését vonja maga után. Támogatás nélkül ezeket a beruházásokat jelenleg nem lehet úgy megvalósítani, hogy azok észszerű időn belül megtérüljenek, miközben a megvalósulásukhoz jelentős nemzetgazdasági érdek fűződik, hiszen ezek képezik például a klímavédelemmel kapcsolatos küzdelem egyik alapkövét.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány miatt bevezetett hazai és nemzetközi korlátozó intézkedések akadályozták az ellátási láncok zavartalan működését. Sajnos, a folyamatban lévő projekteknél tapasztalható az, 210 ilyen beruházás van jelenleg folyamatban, mintegy 145 megawatt zöldáram-kapacitással, melyeknek a kereskedelmi üzemét 2020. december 31-éig meg kell kezdeni annak érdekében, hogy a jogosultak a támogatásokat ne veszítsék el. Ezeknek a projekteknek a megvalósulása az akadozó ellátási láncok miatt egyelőre kétséges. Ha ezek a projektek nem valósulnak meg, akkor Magyarország jelentős mennyiségű tiszta energia megtermelésétől fog elesni, amely hátráltatja, de legalábbis lassítja az ambiciózus klímavédelmi célok megvalósítását.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint önök is bizonyára ismerik, a magyar kormány igen határozott célkitűzéseket fogalmazott meg a megújulóenergia-arány növelése érdekében. Magyarország számára, nagyon helyesen, kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és a lehető legtisztább környezetet szeretnénk látni magunk körül. A klímaváltozással szemben cselekvéssel kell fellépni, nagyon helyesen, a magyar kormány is ezt az utat választotta.
A 2030-ig kitűzött célok felé, az előző döntések alapján, következetesen halad az ország. Magyarországon a villamosenergia-termelés 90 százalékban 2030-ra a kormány vállalása szerint karbonsemleges lesz, 2050-ig pedig nem kevesebb a cél, tisztelt hölgyeim és uraim, mint a klímasemleges kibocsátás. És nagyon helyesen, a kormány úgy határozta meg, hogy ezeknek a beruházásoknak az árát ne a családi háztartások fizessék, ne a nemzeti költségvetésből kelljen kigazdálkodni, hanem a legnagyobb szennyezők fizessék ki ezeknek a beruházásoknak a költségeit.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium év végéig kidolgozza a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó nemzeti tiszta fejlődési stratégiát. Magyarország a világ 21 olyan országa közé tartozik, ahol 2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai össztermék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás hazánkban 32 százalékkal, és az energiafelhasználás hazánkban 15 százalékkal. 2010 óta egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával kerül sor Magyarországon, erre képes pillanatnyilag a magyar gazdaság. Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, hanem az éghajlatvédelem területén is példamutató gyakorlatot folytat.
A magyar kormány az Európai Unió 2030-ig kitűzött céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv, és elérhetők a vállalások teljesítéséhez szükséges források is. A kormánynak az uniós törekvésekhez képest is ambiciózusabb az elköteleződése, miszerint a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya, ahogy említettem, 2030-ig 90 százalékra emelkedjen, nem lehet kétséges, hogy a Fidesz-frakció részéről támogatott vállalás. Ezt a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal kívánja a kormány elérni, amelyet nagyon helyesnek tartunk.
Magyarország, tisztelt hölgyeim és uraim, az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérésének 2050-es célkitűzését. Mintegy 50 000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy hazánk karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes mértékben kiváltsa, és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze. Ez éves szinten, tisztelt képviselőtársaim, a hazai GDP 2-2,5 százalékát igényli. Nagyon ambiciózus terv, nagyon nagy összeg, de vállalható és teljesíthető. Ezért a magyar kormány feltételei között szerepel az Unióval szemben, nagyon helyesen, hogy a kiadások jelentős részét a legnagyobb szennyező, klímarongáló országok és nagyvállalatok fizessék, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne a felzárkózó országoknak járó kohéziós alapokból vegyék el és csoportosítsák át az ezekhez a beruházásokhoz szükséges forrásokat.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a stratégiai dokumentumok mellett a tavalyi év végén újraindított klímapolitikai kérdőív kiértékelésének eredményeit hozzáférhetővé tette. A kérdőívet kitöltő több mint 200 ezer magyar állampolgár véleménye alapján kijelenthető, hogy a magyarok osztják a kormány klímaügyekben képviselt álláspontját, hiszen 92 százalékuk támogatja, hogy hazánk 2050-re klímasemleges legyen.
A kormány célja a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása a magyar fogyasztók számára.
(13.50)
Kiemelt célkitűzései: az energiaellátás biztonságának megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, az energiaszektor klímabarát átalakítása, a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek további ösztönzése. Két tiszta energiaforrás, a nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra elérhetőek a vállalt célok, 2040-re pedig a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról 20 százalék alá tudjuk csökkenti a villamosenergia-import arányát, ez pedig, tisztelt képviselőtársaim, Magyarországnak nemcsak gazdasági, de nemzetbiztonsági érdeke is.
A teremtett világ és a környezeti örökségünk védelme érdekében fontos törekvés az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentése 2030-ig az 1990-es értékekhez képest. Vállaljuk továbbá, hogy 2030-ra energiafelhasználásunkban a jelenlegi 13 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya. Zöldítjük és versenyképessé tesszük a távhőszektort, illetve környezetbarát irányba fordítjuk Magyarország tömegközlekedését is.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elfogadott dokumentumok alapján 2020 végéig tehát kidolgozza a nemzeti tiszta fejlődési stratégiát, és a következő évek költségvetéseiben vállalt kötelezettségekkel arra fog törekedni, hogy ezt teljes mértékben meg is tudja valósítani.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tehát abban segít, hogy azok a beruházások, amelyek elindultak annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképesebb legyen, a károsanyag-kibocsátásunk csökkenjen, és európai szinten is az elitbe tartozzunk a megújulóenergia-felhasználás tekintetében, és segíti azokat a hazai vállalkozásokat, akik a beruházásaikat a vírusjárvány okozta nehézségek miatt nem tudják határidőre befejezni. Arra kérem tehát önöket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)