BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, a villamos energiáról szóló 2007. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy segítséget nyújtson a megújulóenergia-ipar számára a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben. A 2020. év elején Magyarország, Európa és az egész világ egy új megpróbáltatással került szembe, egy világjárvánnyal, és ezzel a mai napig is meg kell küzdenünk. Tisztelt Ház! A koronavírus-járvány miatt bevezetett hazai és nemzetközi korlátozó intézkedések akadályozták az ellátási láncok zavartalan működését, erről már részletesebben a kormány képviselője és Bánki Erik elnök úr is felszólalt. Ezt nem ismétlem meg. De a lényeg, hogy a beszállítói gondok miatt komoly csúszások vannak, és az építésekhez szükséges egyéb alapanyagok terén is ez már megfigyelhető.
Magyarországon a világ többi országához hasonlóan egyre nagyobb teret hódít a napból származó energia közvetlen energiatermelésre való felhasználása. A napenergia mindazonáltal továbbra is csak kisebb hányadát teszi ki a magyar megújulóáram-termelésnek, bár fejlődése, azt elmondhatjuk, hogy töretlen. Az áramtermelés lényegében kizárólag a fotovillamosság elvén működő naperőművekkel történik. Az áramtermelés mellett a napkollektorokkal való hőtermelés is jelen van az országban. A napenergia terjedése 2014-et követően felgyorsult, mind a háztartási kiserőművek, mind pedig a nagyobb napelemparkok tekintetében. A napelemek által termelt villamos energia kiugró mértékben nőtt tavaly Magyarországon. Csaknem 124 százalékkal haladta meg az előző évit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal előzetes, 2019. évi statisztikai adatai szerint.
Tisztelt Országgyűlés! Egyre jelentősebb rekordok dőlnek meg, 2020. április 5-én például rövid ideig a napenergia Magyarország teljes áramtermelésének 27,3 százalékát adta. A nem háztartási méretű, vagyis az 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű naperőművek együttes kapacitása elérte az 1016 megawattot, ami a magyarországi rendszer teljes bruttó teljesítőképességének a 10,77 százalékát teszi ki, és várhatóan ez az arány a jövőben még növekedni fog.
A növekedés egyébként a háztartási napenergia-hasznosításban is jellemző. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint ezeknek a kiserőműveknek az összteljesítménye eléri a 460,77 megawattot. A termelés tavasszal és ősszel a leghatékonyabb, ugyanis nyáron, amikor a panelek túlmelegszenek, ezek a teljesítményt csökkentik, és a kihasználtságuk nem tud olyan magas lenni. Az országos kihasználtság egyébként 16 százalék volt.
Tisztelt Országgyűlés! Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a törvényjavaslat kapcsán érintett projektek nem kapnak lehetőséget a határidő-hosszabbításra, úgy várhatóan a beruházást megvalósító vállalkozások egy jelentős része megszűnik, munkahelyek megmaradását és családok megélhetését veszélyeztetve; a kormány célja ezzel szemben a munkahelyek megőrzése, és legalább annyi munkahely teremtése, ahogy az sokszor a tisztelt Házban már elhangzott, amennyi a járványhelyzet következtében megszűnt.
A törvényjavaslat elfogadásával segítséget kapnak a magyar megújulóenergia-ipar azon projektjei, amelyek a naperőművek létesítésében fontos szerepet vállalnak. Véleményem szerint fontos, hogy Magyarországon folyamatosan bővüljön a napenergia-kapacitás, és folytatódjon az eddigi felívelő tendencia a magyarországi napenergia-kihasználás tekintetében, éppen ezért a Fidesz-frakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)