DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy picit máshogy közelíteném meg ezt a vitát, mint képviselőtársaim. Fontos törvényjavaslatnak tartom ezt, és nyilván arról a kritikáról, amelyet Szakács László képviselő úr is elmondott, hogy ez nem kormányzati, hanem egyéni képviselői előterjesztésként jött be (Nacsa Lőrinc közbeszól.), le lehet folytatni ezt a vitát, de én azt gondolom, hogy itt konkrétan egy olyan ügyről van szó, amelyben lépni kell, cselekedni kell, tehát konkrétan adott egy helyzet, és ahhoz, hogy ezt a több száz beruházást véghez lehessen vinni, munkahelyeket lehessen megőrizni, és minél több napelem-kapacitás alakulhasson ki, ezt a törvényjavaslatot el kell fogadni. És rögtön az elején szeretném tisztázni, hogy az LMP-frakció támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Én nagyon örülök annak is, hogy ez egy ilyen nagyon általános bevezetéssel történt meg az előterjesztő képviselő úr részéről hallhattunk itt ambiciózus klímacélokról, közlekedészöldítésről, tiszta ivóvízről, tiszta levegőről, minden egyébről, a nukleáris energia használatáról , és annak is örülök, hogy az államtitkár úr a kormány nevében itt van, aktívan részt vesz a vitában, és hogy ő is adott egy általános keretezést. Megmondom őszintén, hogy viszonylag egyszerűen le lehetett volna zárni ezt a vitát azzal, hogy ez egy fontos törvényjavaslat, megszavazzuk, és hajrá, menjenek tovább ezek a beruházások, de mind az előterjesztő képviselő úr, mind az államtitkár úr felszólalása nagyon-nagyon sok kérdést fogalmazott meg bennem, ezeket szeretném feltenni.
Összességében tehát el tudom mondani, hogy ezt mi támogatjuk, és minden olyan intézkedést támogatunk, amely növeli, amely nagyobb esélyt ad a lakossági napelem, napenergia-használatnak. Hozzátesszük egyébként, hogy mi jobban örülnénk annak, hogyha ezek nem zöldmezős beruházásként valósulnának meg, hanem alapvetően beépített területeken, háztetőkön, mondjuk, családi házak tetején, panelházak tetején, hogy a ki nem használt területeket ilyen módon hasznosítani lehessen; arról nem is beszélve, hogy ez az érintett háztartások energiaigényének csökkenését vagy az ökológiai lábnyom csökkenését jelenti, és a hatalmas napelemparkok mellett ilyen módon is ki lehet használni a területet. Itt nyilván nagyon sok minden egyebet lehetne még elmondani, hogy növelni kéne a pályázati lehetőséget, hogy ez tényleg széles körben tudjon terjedni, arról nem is beszélve, hogy ehhez egy kiterjedt épületenergetikai programot is indokolt lenne elindítani, egy jóval szélesebb, a jelenlegieknél jóval szélesebb pályázati lehetőséggel. Én azt gondolom, hogy ez önmagában a klímavédelmi célok mellett nagyon komoly gazdasági potenciált, munkahelyteremtést is jelentene. Ezt a törvényjavaslatot tehát megszavazzuk.
Ugyanakkor felmerült itt a távhő, a távhő zöldítése, a távhőenergia használata, és Pécsen ez egy izgalmas kérdés. Korábban egy vita során jeleztem már Kaderják Péter államtitkár úrnak azt, hogy van egy ilyen problémarendszer a jogi környezet tekintetében, hogy a biomassza-alapú távhővel fűtött lakások nem pályázhatnak az „Otthon melege” programban, mert van egy ilyen jogszabályi anomália a nullával való szorzással, magyarul, nem tudnak kimutatható, a jogszabályok szerint kimutatható eredményeket elérni, holott szerintem teljesen logikus és világos az, hogy ha az energiafelhasználást csökkentjük, tehát hogyha a biomassza-alapú távhővel fűtött lakások esetében is meg lehet valósítani épület-korszerűsítést, nyílászárócserét s a többi, azzal teszünk a klímaváltozásért. Akkor azt jelezte nekem az államtitkár úr, hogy ez egy kezelhető probléma. Én ismét szeretnék erre ráerősíteni. Nagyon sokakat, egyébként például Pécs valamennyi távfűtéses lakását érinti ez a probléma, hogy ők nem tudnak részt venni az „Otthon melege” programban. Ez nagyon fontos.
Bánki képviselő úr beszélt a közlekedészöldítés kérdéséről. Rögtön felmerült bennem a kérdés, hogy akkor miképpen maradt néma, amikor én arra kértem, hogy a 34 vasúti mellékvonal halálra ítéléséről szóló kormányzati döntés ellen emelje fel a szavát, különösen mert az ő térségét is érinti ez a kérdés. Képviselő úr, szeretném a véleményét kérni arról, hogy a Mohács-Villány vasútvonal kinyírásáról, halálra ítéléséről döntött az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amivel nyilván szembesült a képviselő úr is. Én írtam önnek egy levelet, és kértem, hogy együtt forduljunk a kormányhoz annak érdekében, hogy ezt a gyalázatos intézkedést azonnal vonják vissza. Nagyon pozitívnak tartom, hogy a MÁV elnök-vezérigazgatója is elmondta, hogy szakmailag teljes képtelenség ez a döntés, és hogy itt minden hazugság volt, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium emögé odatett, például a költségcsökkentés; konkrétan plusz 2 milliárdos kiadást jelent a vonatpótlózás. Hát, ezen a Mohács-Villány vasútvonalon az eredeti vasúti menetidő 25 perc volt, most a pótlóbuszokkal 1 óra 2 percig kell az utasoknak zötykölődniük ez egész tragikus.
Ezért én ismét arra kérem a képviselő urat, hogy a saját lakókörnyezete érdekében szólaljon fel, és egyetértve egyébként a szakmai szervezetekkel, különböző szakszervezetekkel és a MÁV vezérigazgatójával követeljük közösen az Innovációs és Technológiai Minisztérium felé, hogy ezt a gyalázatos, szakmaiatlan, semmilyen módon nem igazolható döntést, amely a közlekedés zöldítésével ellentétes lépés, vonják vissza, és nemhogy adják vissza az úgynevezett ideiglenes, járványügyi menetrend előtti járatgyakoriságot, de végre dolgozzanak ki egy olyan közlekedési stratégiát, amely által ezek a vidéki mellékvonalak egy ilyen regionális rendszerként megfelelő járatgyakorisággal, megfelelő közlekedési rendszert biztosítva segíthetik a vidék leszakadásának a megállítását, sőt a vidék fejlődését. Nagyon-nagyon remélem, hogy Palkovics miniszter úr belátja, hogy ez egy súlyosan hibás döntés volt, és elfogadja egyébként a MÁV elnök-vezérigazgatójának a véleményét is, és ebben lépés történik.
Még egy kérdésem lenne. A levegőtisztaság kérdése is felmerült itt. Én folyamatosan próbálkozom az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál de egyébként most már a földművelésügyi minisztériumnál is , hogy választ kapjak arra, hogy az állam miért nem vesz részt a pécsi Karolina-külfejtés rekultivációs munkáiban. Hogyha levegőtisztaságról beszélünk, ez Magyarország egyik legnagyobb tájsebe, és ennek a nagyon lassú, nagyon-nagyon megkésett rekultivációja brutális levegőszennyezési kockázatot hordoz magában, tehát konkrétan nagyon komoly a porterhelés, és az állam egyszerűen nem vesz részt ebben. Ugye, itt eredetileg egy 2009-es rekultivációs határidő volt, ezt egy folyamatos tologatással most már 2032-ig tolták ki.
Tehát addig kéne várni arra, hogy ezt a hatalmas nagy rekultivációs munkát elvégezzék, és annak ellenére, hogy a kormány a 2019. évre és a 2020. évre is ilyen másfél-két milliárd forint közötti összeget tervezett be a költségvetésbe, semmiféle érdemi munkát nem végeztek el. És ez nemcsak ott, Pécs környékén vagy Pécsnek a pécsbányai lakóterületén jelent konkrétan a levegőszennyezéssel kapcsolatban kockázatot, hanem az egész városra nézve.
Én folyamatosan írom az írásbeli kérdéseimet, és Schanda államtitkár úr egészen elképesztően felháborító válaszokat küld, éppen ma vagy a tegnapi napon kaptam meg a választ, hogy az eredeti válaszát fenntartja. Államtitkár úr, ez elfogadhatatlan! Nagyon kérem önt én többször kint voltam a helyszínen, és szinte naponta posztolnak ki az ott élők olyan képeket, amelyeken látható, hogy hatalmas, 20-30 méteres poroszlopokat okoznak a munkát végző teherautók, ez elfogadhatatlan környezetterhelést jelent , nagyon kérem, hogy jelezze ezt a miniszter úr felé, vegyék végre komolyan ezt a problémát, és az állam vegyen részt ebben a munkában, hogy csökkenteni lehessen a porterhelést, és érdemben fel lehessen gyorsítani a munkát. Teljesen világos, hogy ez a 2032-es határidő nem tartható.
Még egy utolsó dologra szeretnék utalni. Itt valóban előkerültek a kormány intézkedései, a klímacélok, a környezet védelmével kapcsolatos intézkedések, és említette az államtitkár úr az illegális hulladéklerakók elhelyezésének a kérdését. Itt is egy, a lakókörnyezetemet érintő problémát említenék, amiről már volt szó az Országgyűlés előtt. (Bánki Erik felé fordulva:) Nyilván a képviselő úr is tudja, hogy Pécs nyugati határa mellett éktelenkedik egy döbbenetesen nagy illegális gumilerakó, és ennek kapcsán én magam feljelentést tettem, hiszen már a tulajdonos is azt mondta: hát, oda igazából bárki lerakhatja ellenőrizhetetlenül a gumiabroncsot. Ez meggyőződésünk szerint nemcsak esztétikailag káros, de veszélyes is, ez egy illegális lerakó, és a feljelentésemet sajnos visszautasították, tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet nem tud ezzel mit kezdeni.
Megmondom őszintén, nem tudom már, melyik államtitkár-kollégája egy vita során említette nekem azt, hogy ha egy ilyen problémával találkozunk, magyarul, hogyha a jogi, jogszabályi környezet nem elegendő arra, hogy egy ilyen problémát megoldjunk, akkor a kormány nyitott arra, hogy szigorítsuk a jogszabályokat annak érdekében, hogy a hatóságok érdemben fel tudjanak lépni. Ezért én szaván fognám a kormányt, ezzel kapcsolatban mi előkészítünk egy jogszabály-módosítást, hogy egy illegális lerakót fel lehessen számolni, és nagyon bízunk benne, hogy azt a kormány módosítja, hogy akkor ez a közös cél, az illegális hulladéklerakás felszámolása, illetve az illegális hulladéklerakók felszámolása megvalósulhasson.
Nagyon bízom benne, képviselő úr, hogy közösen tudunk fellépni a Baranya megyében élők érdekében, és ezt a gyalázatos intézkedést, amelyet az Innovációs Minisztérium rendelt meg, vissza lehet vonni, és a 34 vasúti mellékvonal nemcsak visszakapja az eredeti menetrendeket, de kap egy olyan érdemi menetrendet és olyan fejlesztési forrásokat, amelyekkel ez valóban hozzájárulhat a vidék népességmegtartó erejéhez. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)