DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak azért jelentkeztem, mert néhány olyan kérdés, illetve hozzászólás hangzott el, amely a kormány munkáját illeti ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és csak reagálni szeretnék ezekre, legalábbis amelyekre tudok reagálni. Nunkovics Tibor úr részéről elhangzott, hogy egyfajta centralizáció folyik a napelemes beruházások területén, és üdvösebb lenne a háztartásokhoz kötött kisebb naperőműves rendszereknek, a háztartási méretű kiserőműveknek a fokozottabb támogatása. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy jelenleg a kormány oldaláról lényegében minden fogyasztói csoportot ösztönzünk arra, hogy napelemes rendszereket alkalmazzon, a háztartásokat is. Itt már elhangzott, hogy ez talán egy kevésbé látható támogatási mód, de a háztartási méretű kiserőműveknél nettó elszámolás biztosítja ma a háztartások szabályozását, ami azt jelenti, hogy ha egy évben ugyanannyit termel valaki, mint amennyit fogyaszt egy ilyen rendszerrel, akkor nulla forint az áramszámlája, tehát lényegében a rendszerhasználati díjakat megspórolja. Ez összevethető támogatás azzal, mint ha explicit támogatást adnánk egy magasabb átvételi ár formájában az így megtermelt villamos energiának, mint ahogy például a korábbi támogatásos rendszerek a nagyobb erőműveknél alkalmazták. Ez egy lényeges elem.
A másik pedig az, hogy a Fejlesztési Bank nullaszázalékos hitelt biztosít a lakosság számára ilyen típusú rendszerek telepítésére, és nagyon dinamikus itt a növekedés szerencsére itt is. De mi azt látjuk, hogy ma a beépített kapacitásoknak körülbelül az egyharmada HMK formájában valósul meg, és körülbelül kétharmada az, ami a nagyobb méretű napelemek esetében egy kedvező arány. Emellett a kis- és középvállalkozásokat is támogatjuk beruházási támogatás formájában GINOP-os programokból. A saját fogyasztás részleges kiváltására a tavalyi programban több mint 20 milliárd forintos ilyen típusú beruházási támogatást vittek el a magyar kis- és közepes vállalkozások, és a támogatás hozzájutásához való kedv még a válság idején sem csillapodott.
(14.40)
Tehát mi azt látjuk, hogy a kis, közepes és az ipari méretű napelemes projekteknél is van egy jól működő támogatás, és együtt eredményezik azt, hogy ez a dinamikus növekedés Magyarországon megvalósul. Ráadásul most dolgozunk azon a jogszabályi lehetőségen, hogy úgynevezett energiaközösségeknek a rendszerét létrehozzuk, ami azt jelenti, hogy helyben rendelkezésre álló megújulóenergia-felhasználásra azok, akik helyben használják fel ezt az energiát, nagyobb szerveződési és beruházási szabadságot kapnak majd. Tehát a jövőben ez a rendszer talán még bővülni is fog, ha ez bármilyen szinten megnyugtató az ön felvetésére.
Azzal kapcsolatban itt elhangzott több dolog, hogy a kormány olyan dolgokat csinál, ami jó lesz valakinek, tehát mintha ezt nyomozni kéne, hogy kinek lesz ez jó. Hát, azon dolgozunk, hogy jó legyen. Tehát ha azon dolgoznánk, hogy rossz legyen, akkor az furcsa lenne szerintem egy kormány részéről, úgyhogy természetesen reméljük, mindig be is azonosítható, hogy kinek lesz jó az, ha valamit csinálunk, mert azt szeretnénk, hogy jó legyen valakinek, tehát abból jön ki aztán a jólét. Nem kell mindig gyanakodni, hogy ha valakinek jó, mert ha a szomszédomnak jó, akkor az nekem nem jó; mi azt gondoljuk, hogy az jó, ha a szomszédunknak is egyébként jó, ami történik, még ha adott esetben nem is részesedünk belőle.
Keresztes képviselő úrnak a kérdéseihez néhány megjegyzés: zöldmező, háztető, barnamező egyetértünk ezzel. Nyilván az lenne a fontos, hogy minél előbb és minél nagyobb mértékben ki tudjuk aknázni a barnamezős fejlesztésekben lévő lehetőségeket. Dolgozunk még kormányzati oldalon egy komplett barnamező-területlista összeállításán, és azt tervezzük, hogy utána külön METÁR-tendereket vagy -tenderköröket is fogunk szervezni kifejezetten barnamező-fejlesztésre. Ez drágíthatja egyébként a projekteket, hiszen adott esetben távolabb lehetnek hálózati csatlakozástól, tehát vannak ennek hátrányai, de mindenképpen látjuk ennek az előnyét is.
A távhőzöldítést, illetve az „Otthon melege” programra való pályázat kérdését majd külön kérem még egyszer, hogy akkor ezt tisztázzuk, mert ezt nem pontosan látom. Ez egy nagyon népszerű program egyébként, és sajnálom, ha itt valami nem működik. Egyébként az első kör ebben lezárult ha ugyanarra a programra gondolunk , dolgozunk a következő megnyitásán, és azt gondolom, hogy ott lehetőség van arra, hogy ezt a kérdést a helyére tudjuk tenni.
Karolina-bánya: a Karolina-ügyről már valóban sokat beszéltünk. Itt azt szeretném jelezni, hogy azért első körben a pécsi polgármester urat kérdezze, képviselő úr, hiszen ő volt annak a cégnek a vezérigazgatója hosszú időn keresztül, aki privatizálta a pécsi erőművet, és aki ezzel átvállalta a Karolina-rekultivációnak a jelentős részét. A kormány és a Pannon-Hő között van egy megállapodás, ami alapján a Pannon-Hő végzi ebben az időszakban a rekultivációt. Ha ezt úgy végzi, ahogy végzi, és ez valóban ilyen porszennyezést okoz, akkor ott helyben intézkedni kell arra vonatkozóan, hogy ez ne történhessen meg; ez most nem a kormány dolga. Tehát első út a polgármester úrhoz, hogy ők miért nem kezdték el, miért nem csinálták meg időben, és akik most csinálják, az ő utódai, azok miért olyan módon csinálják, ahogy csinálják. A kormány ebbe az ügybe be fog lépni, és át fogja venni ezt a dolgot, 2023 végén tervezzük, ameddig a Pannon-Hő ezen dolgozik, de itt van egy ezt alátámasztó megállapodás, ahol ezt a munkát megosztottuk.
Még annyit szeretnék jelezni, hogy mivel az egy valóban lényeges tájseb Magyarországon, annak a lehetőségét is vizsgáljuk, hogy milyen innovatív, akár megújulóenergia-hasznosítást is magában foglaló projekt révén lehetne a következő EU-s költségvetési időszakban esetleg azt a rekultivációt más formában elvégezni. Erre tudomásom szerint a pécsi egyetem és mások együttműködésében volt már korábban elképzelés, elő kéne venni ezeket. Én beszéltem a miniszter úrral is erről, Palkovics miniszter úr is támogatná azt, hogy valamilyen, ennél innovatívabb módon rekultiváljuk azt a területet, ha van rá mód, hiszen az nem egy túl innovatív megoldás, hogy sok millió köbméter földet visszahordunk oda, ahonnan azt korábban kiszedtük.
A legvégén pedig Hajdu képviselő úrnak kicsit azt mondanám az összeesküvés-elméletére hadd reagáljak. Ez már furcsa dolog, amikor mindig valamit ki kell találni egy nagyon egyszerű javaslat mögé. Hadd erősítsem meg, hogy itt valóban olyan projektekről van szó, amelyek körülbelül 2 vagy 2,5 vagy 3 évvel ezelőtt kapták meg azt a zöld lámpát, hogy indulhatnak a projektfejlesztéssel, és abba futottak bele, hogy a projekt vége felé beütött a járvány, és nem jutottak hozzá azokhoz az eszközökhöz, amelyekkel ezt be tudják fejezni. Úgyhogy itt még szó sincs arról, hogy a svájci, vagy nem tudom, milyen beruházásnak a termékeit szeretné valaki elsütni, noha természetesen, ha beindul ez a projekt, nagyon jó lenne, hogy a magyar piacot is részben ki tudnák szolgálni, amellett pedig jelentős exportot tudnának bonyolítani. Reméljük, hogy a későbbiekben erre sor is kerül, de hogy most ebben az esetben ez a törvénymódosítási javaslat valamiféle piacot szeretne csinálni ennek a cégnek hogy is mondjam? , ez nem állja meg a helyét. Ennél sokkal egyszerűbb a történet: pontosan az, amiről beszéltünk az előterjesztésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)