BÁNKI ERIK (Fidesz): Így van, elnök úr, köszönöm szépen a szót. Természetesen szeretnék válaszolni a vitában elhangzottakra. Először szeretném megköszönni azoknak a frakcióknak, képviselőtársaimnak, akik támogatják a benyújtott törvényjavaslatot, elsősorban a Fidesz és a KDNP képviselőinek, de nagyon köszönöm Nunkovics képviselőtársam pozitív hozzáállását, illetve Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak is, hogy az LMP is támogatja ezt a kezdeményezést.
Annak is örülök, hogy az ellenzéki pártok valóban végre végiggondolják azt, hogy egy törvényjavaslatnak mi a szándéka és milyen következményei lesznek. Valóban, ahogy az államtitkár úr is megerősítette, 210 olyan beruházásról van szó, amelyek elsősorban hazai kis- vagy közepes vállalkozások tulajdonában vannak. Ezzel választ is adtam a DK képviselőjének a felvetésére; mind Varju László, mind Hajdu László képviselő úr keresi a mögöttes hátteret, keresik azt, hogy milyen érdekcsoportoknak kívánunk ezzel kedvezni. El kell hogy keserítsem önöket, képviselőtársaim: egyetlen érdekcsoportnak sem kívánunk kedvezni. A hazai befektetőknek kívánunk kedvezni, annak a 210 projektnek, amelyek elindultak ezzel a beruházással amit az államtitkár úr is megerősített 2-3 évvel ezelőtt, az előkészítésekkel haladva, volt egy végcél a befejezésre, közbejött a koronavírus-járvány, és ezeket a beruházásokat emiatt nem tudták határidőre teljesíteni.
Szakács László képviselő úrnak az ellentmondással kapcsolatos felvetésére szeretnék visszatérni, ami az egyszer használatos műanyagok kérdéskörét hozta elénk, ami ugyan nem témája ennek a törvényjavaslatnak, de azért nyilván azt a képviselő úr is tudja, bár erről nem beszélt, hogy azóta már a parlament előtt fekszik az új javaslat, ami lényegében határidő-módosítást tartalmaz csak a korábbi javaslathoz képest.
(14.50)
Tehát a parlament az általános vitán már túl is van az egyszer használatos műanyagok használatának betiltására vonatkozó jogszabálytervezet tekintetében. Annyi történt mindösszesen, hogy ágazati egyeztetésből kifolyólag egy pontosítás történt, szerintem egyébként helyesen, és így 2021. január 1-je helyett 2021. július 1-jétől kerül bevezetésre a jogszabály, ami, azt gondolom, hogy bár egy féléves csúszást jelent, a másik oldalon viszont az iparágnak egy felkészülési lehetőséget ad arra, hogy ezek az anyagok kivezetésre kerüljenek, és új, ezeket helyettesítő anyagokat viszont tudjanak majd használni. Én ebben nem látok semmiféle problémát.
Ugyanúgy abban sem látok problémát, de ezt azóta már tisztáztuk, amit Keresztes frakcióvezető úr felvetett, hogy miért egyéni indítvány keretében került ide. Az a helyzet, hogy ahhoz, hogy július 3-án erre a zárószavazásra sor kerülhessen, szükség volt ráadásul nemcsak arra, hogy egyéni képviselői indítványként, hanem sürgős tárgyalással kerüljön megtárgyalásra a Ház előtt.
Azzal teljes mértékben egyetértek én magam is, amit államtitkár úr is helyeselt, hogy próbáljuk megvizsgálni annak lehetőségét, hogy minél több barnamezős beruházás valósuljon meg a napelemparkok tekintetében. Én nagyon örülök annak, hogy a kormány dolgozik ezen a listán, és azt gondolom, hogy még akkor is ezt kell támogatni, ha ez a beruházásban egyszeri magasabb költséget jelent, nagyobb távolságban kell majd a csatlakozási pontokhoz eljutni, viszont azt gondolom, hogy olyan tájsebeket és olyan, épített környezetet romboló területeket tudunk mentesíteni ezzel a beruházással vagy ezekkel a beruházásokkal, amik hosszú távon mindenképpen követendő példát jelentenek. Én nagyon remélem, hogy európai uniós forrásokat tudunk majd megtalálni, ami ezekben a vállalkozásokat támogatja és segíti.
Ami a Villány-Mohács vasútvonalról történt felvetése, képviselő úr, én arra azt tudom önnek mondani, hogy én egyetértek a kormány azon törekvésével, hogy a vasúti személyszállítást és a közúti személyszállítást megpróbálja összehangolni. Már régen meg kellett volna tenni, megjegyzem, hiszen az, hogy ugyanazon a vonalon autóbuszok és vasúti közlekedés is van, szerintem teljesen felesleges ez a kettősség. Azt meg kell nézni, hogy adott esetben gazdasági szempontból melyik a racionálisabb, az emberek szempontjából pedig egy gyorsabb mozgást lehetővé tevő. Én úgy tudom, hogy a kormány ezen dolgozik, és remélem, hogy meglesz a megfelelő megoldás. Sőt, abban is reménykedem, miután ezt egy nagyon helyes döntésnek tartom, hogy 2022-től már csak elektromos buszokat lehet használni a tömegközlekedésben. Én nagyon remélem, hogy a távolságibusz-közlekedésben is addigra eljutnak már odáig a fejlesztők, hogy elektromos buszokat lehet például ilyen szakaszokon használni, ez pedig azt jelentené, hogy csökkenne az üzemeltetési költség, és így adott esetben sűrűbb járatokkal lehetne a települések közötti közlekedést megoldani.
Azt gondolom, hogy minden képviselőtársam felvetésére reagáltam. Igen, bocsánat, még Hajdu László képviselő úr: nem értem ezt a kecskeméti példát, hogy ez hogy került ide. Semmi köze az előterjesztésnek a kecskeméti beruházáshoz. Ha ez megnyugtatja, képviselő úr, akkor ezt itt a plenáris ülésen is szeretném megerősíteni.
Továbbra is arra kérném képviselőtársaimat, az MSZP-t és a Demokratikus Koalíciót, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, hiszen egy olyan törvényjavaslat fekszik a Ház előtt, ami a hazai befektetők védelmét szolgálja, az ő megsegítésüket szolgálja annak érdekében, hogy be tudják fejezni az elkezdett folyamatokat. Összességében pedig a megújulóenergia-felhasználás terén egy jelentős előrelépést jelenthet majd Magyarország számára. Nincs ebben semmi csont, higgyék el nekem. Nagyon szeretném, ha átértékelnék, és valamennyi párt tudná majd a zárószavazáson támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)