DR. BÓKA JÁNOS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Ház előtt fekvő javaslat a csődeljárások és a felszámolási eljárások hatékonyabbá tételét célozza, és ennek érdekében kívánja módosítani a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt. A javaslat három célt követve változtat a csődeljárás és a felszámolási eljárás szabályain. Egyrészt megkönnyíti, hogy az eljárás egyezséggel záruljon; másrészt egyszerűsíti az eljárásban részt vevők közötti kapcsolattartást, illetve gazdaságvédelmi célú rendelkezéseket is tartalmaz. A csődeljárásokat illetően az a tapasztalat, hogy az adósnak kevés ideje van az egyezségi javaslat kidolgozására, és nagy a kockázata annak, hogy a hitelezőkkel a tárgyalások egyezség nélkül záródnak.
Annak érdekében, hogy reális lehetőség legyen a csődegyezség megkötésére, a javaslat több fontos módosítást is tartalmaz. A csődeljárásban érvényesülő moratórium ideje 120 napról 180 napra változik. Emellett az adósnak az egyezségi javaslata előterjesztésére a jelenlegi 60 nap helyett 90 napja lesz a törvényjavaslat értelmében.
Fontos változás, hogy az adós mindaddig, amíg a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályban a hitelezői szavazatok legalább egynegyedét jelentő hitelező támogatja az előterjesztett egyezségi javaslatot, addig jogosult a tárgyalás folytatására és a javaslat átdolgozására. Ha azonban az egyezségi javaslatot a tárgyalások során a hitelezői szavazatok egynegyedét jelentő hitelező sem támogatja, a tárgyalást le kell zárni, és a csődeljárás megszüntetésre kerül. A javaslat a hitelezők méltánylandó érdekeit is szem előtt tartja, hiszen az adós csak addig folytathatja a tárgyalásokat, amíg a hitelezők elvárásainak megfelelően gondoskodik az egyezségi javaslat átdolgozásáról.
A javaslat a felszámolási eljárásokban is megkönnyíti az adós és a hitelezők közötti egyezségkötést. A javasolt szabályozás szerint a zálogjoggal biztosított követelések jogosultjai továbbra is minősített többséggel, tehát kétharmados arányban kell hogy támogassák az egyezséget. Az egyéb hitelezői osztályokban azonban elegendő lesz a hitelezői szavazatok többségének megszerzése.
Tisztelt Ház! A koronavírus okozta egészségügyi világjárvány súlyos gazdasági következményekkel is jár. A kormány elkötelezett abban, hogy ezen gazdasági hatásokat enyhítse. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében számos, a vállalkozók terheit csökkentő, a gazdasági tevékenységüket támogató intézkedés született. Világossá tettük, hogy a kormány megteszi a szükséges lépéseket a magyar gazdaság és annak szereplői, így a magyar vállalkozások megvédése érdekében.
Felelős gondolkodással számolni kell azonban azzal a lehetőséggel is, hogy ezen intézkedések ellenére az elkövetkezendő időkben a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt ágazatokban működő vállalkozások is felszámolás alá kerülhetnek. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítése során ezért a javaslat alapján az államot elővásárlási jog illeti meg. A rendelkezés célja, hogy a gazdaságvédelmi erőfeszítések ne váljanak hasztalanná. A cél, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges, gazdaságilag működőképes vagyontárgyak és vagyonösszesség lehetőség szerint egyben legyen tartva, és az alapvető ellátásbiztosítási szempontok érvényesítésével kerüljenek értékesítésre. Gazdaságvédelmi és a közellátás biztonságával összefüggő megfontolásokból bővül a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteken belül az a kör is, amelyeknél a felszámolás során speciális eltérő szabályok érvényesülnek.
Gazdaságvédelmi szempontú rendelkezése a javaslatnak az is, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben külön szabályokat alkosson a vállalkozások reorganizációjára. Kiemelt cél az, hogy a vállalkozások számára a csődeljárás mellett egyéb kiszámítható, jogszabályban biztosított megoldás is rendelkezésre álljon működési nehézségek leküzdésére.
Ez az új típusú reorganizáció a fizetésképtelenségi eljárásoktól független, azoknál egyszerűbb szabályok szerint folyó eljárásként kerülne kialakításra. Ezen eljárásban is igaz lesz, hogy az adós és a hitelező közötti tárgyalások célja olyan egyezség elfogadása, amely biztosítja az adós továbbműködését, likviditási nehézségeinek leküzdését és a felszámolási eljárások megelőzését.
(15.00)
A koronavírus-világjárvány gazdasági kockázataira tekintettel indokolt a reorganizációs eljárás kormányrendeleti szintű szabályozása. Ez kellően gyors és rugalmas átmeneti keretet ad ahhoz, hogy megakadályozzuk a likviditási nehézségekkel küzdő vállalkozások tömeges felszámolási eljárás alá kerülését.
Tisztelt Országgyűlés! A csődeljárásokban és a felszámolási eljárásokban a felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a csődtörvény kiegészül a vagyonfelügyelő és a felszámolóbiztos, illetve az eljárásban a hitelezői oldalon részt vevő személyek közötti elektronikus kapcsolattartás szabályaival. A javaslat lehetőséget ad rá, hogy e személyek elektronikus levelezés útján tudjanak egymással kapcsolatot tartani, egymásnak iratot küldeni. A javaslat ennek megfelelően rögzíti a szükséges formai elemeket.
A javaslat a felszámolási eljárásokban a fentieken túl is korszerűsíti és egyszerűsíti a kommunikációt. Lehetőséget teremt arra, hogy a bírósági egyezségi tárgyalás megtartása helyett a bíróság felhívására a hitelezők írásban küldjék meg szavazatukat.
A hitelező a jövőben kérheti, hogy a hitelezői gyűlésen a személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszköz útján vehessen részt. A videokonferencia útján lebonyolított hitelezői gyűlés lehetővé teszi, hogy személyes kontaktus nélkül lehessen a gyűlést lefolytatni, és ezzel elkerülhetőek a hitelezői gyűlés helyszínének megszervezésével, illetve az utazással felmerülő többletköltségek.
Tisztelt Ház! Végezetül említést kell tenni arról is, hogy a javaslat kiiktat két határidőt a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó perek szabályozásából. A felszámolási eljárásban az egyik fontos garanciális eszköz az, hogy a felszámoló, illetve a hitelezők perben követelhetik vissza a csődvagyonból jogellenesen kikerült vagyonelemeket. E per megindítására ma egy szubjektív, a tudomásszerzéstől számított 120 napos és egy objektív, a felszámolás kezdetétől számított egyéves jogvesztő határidő vonatkozik. A gyakorlati tapasztalatok alapján a 120 napos szubjektív határidő kevés, mert a tényfeltárás, a bizonyítékok beszerzése ennél hosszabb időt is igénybe vehet. Erre tekintettel a javaslat csak az objektív jogvesztő határidőt mondja ki a keresetindításra, a szubjektív határidőt pedig eltörli.
A másik határidő, ami megszüntetésre kerül, az adós vezető tisztségviselőivel szemben indítható felelősségáttörési peres eljárásokat érinti. A bíróság perben állapíthatja meg a vezető tisztségviselő felelősségét az adós vagyonából ki nem elégíthető hitelezői követelésekért. A hatályos rendelkezések szerint e megállapítási pert követően a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról szóló cégközlönybeli közzétételt követő 90 napos jogvesztő határidő áll a hitelezők rendelkezésére arra, hogy az úgynevezett marasztalási pert megindítsák. Mivel a felelősséget a bíróság már ilyen esetekben megállapította, felesleges a marasztalási per megindítását követő rövid jogvesztő határidőhöz kötni. Ezért a 90 napos szabály hatályon kívül helyezésre kerülne, és a marasztalási pert elévülési időn belül lehetne a jövőben megindítani.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett szabályozási célok alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)