DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításait tartalmazza. A törvénytervezet célja a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a csődeljárások és a felszámolási eljárások során az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés elősegítése, a csődeljárásban a munkahelyek megtartásának elősegítése, illetve a vállalkozások reorganizációját előtérbe helyező jogi megoldások bevezetése.Tisztelt Képviselőtársaim! Az eljárás gyorsítása, egyszerűsítése, továbbá a felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a csődtörvény kiegészül egyrészt a hitelezők egymás közötti, másrészt pedig az eljárásban részt vevő felek és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos közötti elektronikus levelezésre vonatkozó szabályokkal. A javaslat pontosan meghatározza azt is, hogy az elektronikus levélcímre küldött jognyilatkozatnak, okiratnak és az ügyfelek tájékoztatását szolgáló iratoknak a Pp., valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény által előírt formai kellékeknek kell megfelelniük.
A csődegyezség feltételeire vonatkozó egyeztetés szabályait érintő pontosítások indoka, hogy az adós ne legyen érdekelt a csődegyezségi tárgyalások elhúzódásában, valamint, hogy a hitelezők elvárásainak megfelelően gondoskodjon az egyezségi javaslat átdolgozásáról. A kilátásba helyezett módosítás értelmében az adós akkor is átdolgozhatja az egyezségi javaslatot, ha azt a hitelezők nem támogatják a szükséges mértékben.
Ezen túlmenően, az adós csak abban az esetben nem jogosult az egyezségi javaslat átdolgozására, ha a hitelezők minősített többsége leszavazza azt. A felszámolói eljárás korszerűsítése és egyszerűsítése szempontjából kiemelendő, hogy a felszámoló a hitelezői gyűléseket akár személyes jelenlét nélkül, a résztvevők azonosítását követően, kép- és hangtovábbítást lehetővé tévő technikai megoldásokkal folytassa le. Ezek a lehetőségek jelentősen gyorsabbá teszik a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti valós idejű kapcsolattartást, mely által elkerülhetőek lesznek a hitelezői gyűlések helyszínének megszervezésével és az oda történő utazással kapcsolatban felmerülő költségek is, ahogy ezt államtitkár úr is említette.
Előremutatónak tartom a csődtörvény 40. §-ának módosítását, amely alapján így lehetőség akad az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit sértő, a csődvagyont jogellenesen csökkentő jogügyletek bíróság előtt történő hatékonyabb megtámadására. Kiváltképpen most a koronavírus-járvány okozta helyzetet is figyelembe véve, objektív akadályai is voltak az egyébként is csak hosszabb időszak alatt beszerezhető azon okiratok és bizonyítékok összegyűjtésének, amelyek szükségesek az említett jogügyletek eredményes megtámadásához.
A benyújtott javaslat éppen ezért, csak az objektív jogvesztő határidőt írja elő a keresetindításra, a szubjektív határidő pedig megszűnik. Amit még mindenképpen szeretnék kiemelni, az az, hogy a bíróság dönthet úgy, hogy nem tart egyezségi tárgyalást, és az egyezségi javaslatot a hitelezők részére írásos szavazásra bocsátja, amennyiben az adós nem kérte az egyezségi tárgyalás megtartását.
Tisztelt Ház! A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében az adós vagyonának értékesítésekor az államot megillető elővásárlási jogot kíván biztosítani a javaslat. Ilyenkor az állam az elővásárlási jogot kormányrendeletben kijelölt szervezet útján fogja gyakorolni. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány eme törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletben határozhatja meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére irányadó sajátos szabályokat.
Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném tovább szaporítani a szót, az államtitkár úr az expozéjában részletesen ismertette a javaslat főbb célkitűzéseit. Az általam elmondottak mellett is számos szövegcserés módosító rendelkezést helyez kilátásba a törvénytervezet, melyek mind az eljárás lefolytatásának megkönnyítését célozzák.
Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő javaslat a gyakorlati tapasztalatok beépítésével kitűnően szolgálja a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó szabályok korszerűsítését, magának az eljárásnak a hatékonyabbá tételét, az adós és a hitelezők közötti egyezség megkötésének elősegítését, valamint a vállalkozások reorganizációját.
Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)