DR. BÓKA JÁNOS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Köszönöm a kormánypártok támogatását a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban. Úgy látom, van néhány terület, ahol nézetazonosság áll fenn a kormánypártok és az ellenzéki pártok között. Ha jól értem, mindannyian támogatják, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokat, illetve a majdan megalkotásra kerülő preinszolvenciaeljárást gyorsítsuk, egyszerűsítsük.
Úgy gondolom az elhangzottak alapján, hogy az elektronikus eljárási lehetőségek bevezetését mindannyian támogatják, bár bizonyos ellenérzéseket is kihallani véltem az ellenzéki felszólalók hangjából. Ha jól értem, önmagában nincs kifogásuk az ellen, hogy az egy gazdasági egységbe tartozó vagyont a fizetésképtelenségi eljárás során is egyben tartsuk, mert csak ez fogja biztosítani a szolgáltatás folyamatosságának fenntartását.
A Szakács képviselő úr felszólalásában megemlített konkrét kifogás, miszerint könnyebb lesz egy fizetésképtelenségi eljárásban blokkoló kisebbséget fenntartani hitelezői oldalon, ezzel tényszerűen nem értek egyet. A törvényjavaslat szövegének vizsgálata fel fogja tárni ennek az álláspontnak a hiányosságait.
Ha jól értem az ellenzéki képviselők felszólalását, alapvetően a közműcégek fizetésképtelenségének előidézésével kapcsolatos hátsó szándékokat tulajdonítanak a törvényjavaslatnak, sőt azt hiszem, lehet azt az erős kifejezést használni, hogy a törvényjavaslattal a kormány csődbe kívánja vinni az ellenzéki vezetésű önkormányzatok közműcégeit. Ez egy érdekes felvetés egy olyan törvényjavaslat tárgyalása során, amely törvényjavaslat fel kívánja hatalmazni a kormányt arra, hogy rendeleti úton egy fizetésképtelenséget megelőző preinszolvenciaeljárást vezethessen be. A fizetésképtelenséget megelőző preinszolvenciaeljárásnak éppen az a lényege, hogy még a fizetésképtelenség kialakulását megelőzően biztosítson reorganizációs lehetőséget éppen annak elkerülésére, hogy fizetésképtelenségi eljárásba kerüljön a gazdasági szereplő.
Ez a törvényjavaslat kiterjesztené a csődeljárásban a moratórium idejét, ez a törvényjavaslat egyszerűsítené, rugalmassá tenné az egyezségi javaslat kidolgozásának szabályait, amelyek mind abba az irányba mutatnak, hogy a fizetésképtelenség előtt vagy a csődeljárásban álló gazdasági szereplő felszámolása elkerülhető legyen. Ezzel megvádolni a kormányt, hogy egy ilyen törvényjavaslattal a közműcégek fizetésképtelenségét kívánja előidézni vagy a közműcégeket kívánja csődbe vinni, ez a javaslat ismeretének teljes hiányáról tanúskodik.
Ugyancsak azzal megvádolni a kormányt, hogy ezzel a törvényjavaslattal az önkormányzati közműcégek szolgáltatása folyamatosságának fenntartását kívánja akadályozni, miközben ez a javaslat ad arra lehetőséget, hogy az egységes gazdasági egységet képviselő vagyontömeget elővásárlási jog gyakorlása útján az állam egy olyan gazdasági egységben tudja tartani, amely alkalmassá teszi a szolgáltatás folyamatosságának fenntartására, szintén a törvényjavaslat teljes félreértéséről tanúskodik.
Ezek után felmerül bennem a kérdés, ugyanúgy, mint az ellenzéki képviselőkben, hogy milyen összeesküvés-elméleteket lehet gyártani az ellenzéki felszólalások alapján. Úgy gondolom, eléggé hihető az az összeesküvés-elmélet, hogy az ellenzéki képviselők már maguk sem bíznak abban, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok képesek a rájuk bízott vagyonnal felelősen gazdálkodni, és biztosítani, hogy ellátási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és már előre ezt a törvényjavaslatot teszik meg bűnbaknak azért, mert az ellenzéki vezetésű önkormányzatok erre nem lesznek alkalmasak. Azzal a rossz hírrel kell azonban szolgálnom, hogy e törvényjavaslat elutasításával éppen önök lesznek azok, akik az ellenzéki önkormányzatokat is megfosztanák attól, hogy a reorganizáció olyan lehetőségeivel éljenek, amelyek egyelőre nem állnak rendelkezésre. Ezt az álláspontjukat önöktől számon fogják kérni, nemcsak a kormánypártok és a választók, hanem saját önkormányzataik is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)