NOVÁK KATALIN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Fontos nap ez a mai, ugyanis a mai napon megkezdődik a parlamenti vitája annak a törvényjavaslatnak, amely lehetővé teszi, hogy a 25 év alattiak a jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet élvezzenek Magyarországon. Ezzel a lépéssel egy olyan lehetőséget adunk a magyar fiataloknak, amihez hasonló még nem volt Magyarország történetében, sőt, mondhatom azt is, hogy világszinten is majdnem egyedülálló, hiszen csak Lengyelországban létezik a fiatalok számára személyijövedelemadó-mentesség a munkával szerzett jövedelmük után.

Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kirakós hiányzó darabja kerül ezzel a helyére, hiszen a fogantatástól támogatjuk a magyar embereket. Erről szólnak a családtámogatások, a babaváró támogatás, a családi adókedvezmény vagy éppen a CSOK, amit már akkor igényelhetnek a fiatalok, amikor úton van a kisbaba. És aztán, amikor megszületik a baba, akkor ott a babakötvény, ott van az anyasági támogatás, akkor is felvehetik az otthonteremtési program különböző lehetőségeit, vagy éppen ott a családi pótlék, amit szintén kapnak a baba megszületését követően.

Aztán, amikor már bölcsődés korú a gyermek, akkor ott van az ingyenes bölcsődei ellátás a hozzákapcsolódó ingyenes gyermekétkezéssel. Ott a csecsemőgondozási díj, amely ráadásul július 1-jétől tovább bővül, illetve emelkedik az összege. Ott van a gyermekgondozási díj vagy a gyermek gondozását segítő ellátás.

Az ingyenes étkezés vagy a kedvezményes étkezés nemcsak a bölcsődében, de az óvodában, sőt aztán az általános iskolában is jár a gyerekeknek, sőt ingyenesen kapják ma már a tankönyveket is. Ösztöndíjak állnak a rendelkezésükre, részt vehetnek különböző tehetséggondozó programokban, és most már ingyenesen tehetnek le egy idegen nyelvi nyelvvizsgát, ezzel egyébként már több mint százezer magyar fiatal élt. Ingyenesen végezhetnek el KRESZ-tanfolyamot és tehetnek le KRESZ-vizsgát; itt is nyolcvanötezer fiatalnak tudtunk már segíteni ezen a lehetőségen keresztül.

Aztán, hogyha továbbtanulnának, akkor ott van a diákhitel, illetve a diákhitelnek különböző fajtái folyamatosan bővülő formában, egyre nagyobb támogatással akár magyarországi, akár külföldi tanuláshoz. De hogyha valaki szakmát tanulna, akkor számukra is számos ösztöndíj-lehetőség áll rendelkezésre.

És aztán a 15-25 év közötti olyan fiataloknak, akik akár a tanulás mellett, akár a tanulástól függetlenül munkát végeznek, nekik a jövő év január 1-jétől lehetőséget biztosítunk arra, hogy több pénzt vigyenek haza, hogy személyijövedelemadó-mentesen szerezhessék a jövedelmüket. Tehát mondhatom azt, hogy ebben az életszakaszban is helyére kerül a kirakó hiányzó darabja, hiszen a még családalapítás előtt álló, de dolgozó fiatalokat fogjuk kiemelten támogatni a jövő év január 1-jétől.

Utána, hogy ha úgy döntenek, hogy ők is családot alapítanának, akkor tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy a kör visszatért önmagához, hiszen akkor újra ott vannak a családalapításhoz kapcsolódó kedvezmények: igénybe vehetik a babaváró támogatást, a házassági adókedvezményt, vagy éppen a hallgatói gyedet, hogyha a felsőfokú tanulmányaik alatt vagy azt követően élnek ezzel a lehetőséggel és vállalnak gyermeket, és akár egy 35 millió forintos, többnyire vissza nem térítendő támogatást és részben kölcsönt tartalmazó lehetőséget is kapnak akkor, hogyha nagy családban gondolkodnak, nagy családot vállalnak.

Mostanra van lehetőségünk, hogy a jövő év január 1-jétől a fiatalok mozgásterét tovább növeljük. Arra kapunk esélyt, hogy a fiataloknak még nagyobb anyagi mozgástere legyen Magyarországon, és ezzel a Magyarországon munkát végző fiatalokat támogassuk, az ő mozgásterüket növeljük, és még többen érezzenek ezen keresztül kedvet arra, hogy akár a tanulás mellett is munkával pénzt keressenek. Erről szól a mostani törvényjavaslat.

Az adózásban az elmúlt tíz évben következetes elvet érvényesítettünk: a munkával szerzett jövedelmet minél kisebb mértékben adóztatjuk meg. Bevezettük az egysávos személyi jövedelemadót. Azt szeretnénk, hogyha mindenki számára lenne Magyarországon munkalehetőség, tisztességes bért kapjanak az emberek ezért a munkáért, és ebből a bérből minél többet tudjanak hazavinni, minél többet tudjanak megtakarítani és a családjukra fordítani. Erről szól az egysávos személyi jövedelemadó mellett a házassági adókedvezmény, a családi adókedvezmény, vagy éppen a tavaly január 1-jétől bevezetett személyijövedelemadó-mentesség a legalább négygyermekes édesanyák számára.

És most újra ezen az úton lépünk tovább, újra adót csökkentünk, és újra a jövedelmi típusú adókat csökkentjük. Január 1-jétől tehát szeretnénk a 15-25 év közötti fiataloknak a jövedelmi típusú adóját teljesen megszüntetni egy bizonyos értékhatárig. Tehát ez azt jelenti, hogy ők személyijövedelemadó-mentességet élveznének.

Munkából származó jövedelemként nemcsak a munkaviszonyból származó munkabér, hanem például a gyermekgondozási díj, a táppénz, a megbízási jogviszonyból származó megbízási díj, az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, a társas vállalkozó személyes közreműködésének ellenértéke, az átalányban megállapított jövedelem és a mezőgazdasági őstermelői tevékenység jövedelme is figyelembe vehető. Tehát széles a kör, amelyből érvényesíteni tudják majd a személyijövedelemadó-mentességet a fiatalok.

(11.00)

A kedvezménynek van egy felső plafonja, egy felső értékhatára, ez a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetnek a szintje, amely jelenleg 403 600 forint  reményeink szerint és várakozásaink szerint ez a jövő évben valamelyest tovább fog emelkedni.

A fiatalok a 25. életévük betöltéséig élhetnek a személyijövedelemadó-mentesség lehetőségével, hogyha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot. Abban a hónapban, amikor betöltik a 25. életévüket, még igénybe vehetik a kedvezményt.

A legkisebb adminisztrációs terhet szeretnénk a fiatalokra róni akkor, amikor bevezetjük a személyijövedelemadó-mentességet, ez tehát azt jelenti, hogy automatikusan érvényesíteni fogjuk a személyijövedelemadó-mentességet, ezt az adóelőleget megállapító munkáltató teszi meg. Arra is lehetőség van azonban, hogyha a fiatal azt szeretné, akkor az éves adóbevallásában is tudja érvényesíteni ezt a kedvezményt, ez leginkább azok számára megoldás, akiknek több munkaadója van, akiknek több munkahelye is van; ezzel a lehetőséggel is élhetnek, csak ebben az esetben kell nyilatkozniuk, egyébként automatikusan, havi szinten érvényesítjük ezt a csökkentést, illetve mentességet az adóelőleg-levonással, az adóelőleget megállapító munkaadón keresztül.

Hányan is és milyen mértékben érintettek ebben a lehetőségben jövő év január 1-jétől? A „hányan”-ra nehéz válaszolni, hiszen azt tudjuk, hogy 15 és 25 éves kor között valamivel több mint egymillió fiatal él Magyarországon, tehát potenciálisan akár egymillió fiatal is élhet ezzel a lehetőséggel. Azt is tudjuk, hogy valamilyen rendszerességgel most félmillió fiatal végez munkát, tehát minden második ebben a korosztályban lévő fiatal legalább alkalmanként végez munkát, és azt is tudjuk, hogy rendszeresen 280 ezer 25 év alatti dolgozó fiatal van Magyarországon. Azt mondhatom tehát, hogy ami biztos, az az, hogy ezt a jelenleg dolgozó félmillió fiatalt, illetve rendszeresen dolgozó 280 ezer fiatalt bizonyára pozitívan érinti ez a lehetőség, de  ahogy mondtam  akár az egymillió 15 és 25 év közötti fiatal számára is nagyobb mozgásteret jelenthet ez a törvénymódosítás.

Idetartozik az is, hogy mekkora összeget, mekkora megtakarítást jelent ez számukra. Hogyha a jelenleg a fiatalok által megkeresett összeget nézem, akkor a személyijövedelemadó-mentességnek köszönhetően havonta átlagosan körülbelül 40 ezer forintot takaríthatnak majd meg, ez éves szinten bizony egy félmillió forintos megtakarítást jelent. Tehát hogyha ők ezt a félmillió forintot félre tudják tenni azok alatt az évek alatt, amíg dolgoznak, akkor azért az életkezdésükkor, akkor, amikor már mondjuk, önálló családot szeretnének alapítani, az ő anyagi mozgásterük jelentősen meg tud növekedni.

A foglalkoztatottsági adatokat is érdemes talán idehozni, hiszen az elmúlt tíz évben jelentős javulást tapasztaltunk a fiatalok foglalkoztatottsági adataiban. 2010-ben 221 ezren dolgoztak a 25 év alatti korosztályból, 2020-ban a rendszeresen dolgozó fiataloknak a száma ugyanebben a korosztályban már 280 ezer volt, tehát itt egy több mint negyedével való növekedést, egy 26 százalékos növekedést tapasztalhattunk, a foglalkoztatási ráta 18,6 százalékról 28,1 százalékra emelkedett. Tehát itt majdnem egy 10 százalékpontos emelkedést tapasztalhattunk tíz év alatt, ami egy komoly mutató, és ugyanezt látjuk a fiatalok munkanélküliségénél és azon fiataloknak az arányában is, akik sem nem tanulnak, sem nem végeznek munkát, az ő számuk és arányuk is örvendetesen csökkent az elmúlt időszakban, illetve az elmúlt tíz évben.

Hogy mekkora kiadást  én inkább úgy fogalmaznék, mekkora befektetést  jelent a költségvetésnek ez a lehetőség, ez a személyijövedelemadó-mentesség? Ez a mi mostani számításaink szerint körülbelül 130-150 milliárd forint közötti kiadást jelenthet a költségvetésnek, de ahogy mondtam, ez nem kiadás, ez sokkal inkább befektetés a jövőbe, hiszen ez a pénz jó helyre kerül, ezt a pénzt a fiatalok tudják majd hazavinni, ez a pénz az ő mozgásterüket tudja növelni.

Sokat egyeztettünk az elmúlt hetekben a fiatalokat képviselő szervezetekkel is, és azt tapasztaltuk, hogy az ő korosztályuk nagyon pozitívan fogadja ezt a lehetőséget, éppen azért, mert sokak vélekedésével szemben nagyon sokan dolgoznak akár a tanulás mellett is. Igen gyakori ma is az, ami a mi fiatalkorunkban is divat volt vagy gyakori volt, vagy akár számos esetben lehetett olyan is, hogy ezt a megoldást kellett választania valakinek, hogy már bizony a tanulás mellett, 15-16 évesen dolgozik – ugye, szülői engedéllyel már 15 évesen lehet munkát végezni , ma is nagyon sok fiatal teszi ezt a tanulás mellett is, és ők örülnek annak, hogy most a megszerzett jövedelmük, munkával megkeresett jövedelmük növekedni fog. Sokan diákmunkában végeznek valamilyen munkát az iskolaszövetkezeteken keresztül, az ő anyagi mozgásterük is nő, ráadásul ők semmilyen más járulékot sem fizetnek most sem, tehát tulajdonképpen a jövőben, jövő év január 1-jétől az ő bruttó és nettó bérük megegyezik majd egymással  ezzel is a diákmunkát végzőknek a mozgásterét, lehetőségeit fogjuk bővíteni.

Én abban is hiszek, hogy a munkaadóknak is érdeke az, hogy a tehetséges fiatalokat minél nagyobb számban alkalmazzák, és hogyha ők is tudják azt, hogy a személyijövedelemadó-mentességnek köszönhetően a fiatalok többet tudnak majd megtakarítani, többet tudnak majd hazavinni, akkor talán ők is könnyebben fognak a fiatalok alkalmazása, felvétele mellett dönteni. Bízunk tehát abban, hogy a fiatalok számára a munkaerőpiac még vonzóbbá válik, többen keresnek majd ilyen lehetőséget.

Összefoglalva tehát, a 25 év alattiak jövedelemadó-mentességével a célunk az, hogy egyrészt ösztönözzük a fiatalokat arra, bátorítsuk a fiatalokat arra, hogy vállaljanak munkát, hogy munkával keressenek pénzt, másrészt szeretnénk támogatni a saját lábra állásukat, szeretnénk azt, hogyha minél korábban el tudnák indítani az önálló életkezdésüket, ha minél korábban tudnának a saját lábukra állni, és akár családot alapítani, hogyha erre elérkezettnek érzik az időt. És abban bízunk, hogy a biztonságérzetüket is növelni fogjuk, hiszen az ő mozgásterük növekedésével a biztonságérzetük anyagi értelemben is, egzisztenciális értelemben is növekedni tud.

Én abban bízom, hogy itt a különböző pártok képviselői között nincs abban vita, hogy a magyar fiatalokat támogatni kell; most mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is igazolja ezt, ez abban nyilvánul majd meg, hogyha önök is támogatják ezt a törvényjavaslatot. Én tehát arra kérek mindenkit, hogy segítsük a magyar fiatalokat azzal is, hogy megszavazzuk a törvényjavaslatot, és ezzel lehetővé tesszük azt, hogy jövő év január 1-jétől Magyarországon a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességet élvezzenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)