SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azzal az igénnyel készült el, hogy az építésügyi hatósági feladatellátás és minden építési tevékenység számára keretet szabó jogszabályi háttér felülvizsgálatával egyszerűsítse az építésügyi szabályozást. Mindez azon túl, hogy az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentéséhez is hozzájárul a tervkészítés és tervmódosítás folyamatának racionalizálásához, ezáltal pedig az építkezések gyorsításához is vezet.
Tisztelt Országgyűlés! Szükséges azzal kezdenem a törvényjavaslat bemutatását, hogy a médiában megjelent hírekkel ellentétben, a törvényjavaslatnak éppúgy nem célja az önkormányzati hatásköröket csökkenteni, mint ahogyan az önkormányzatok eddigi rendeletalkotási szabadságát sem korlátozza. A településfejlesztést és a településrendezést továbbra is helyi közügynek tekintjük, amelyben a helyi önkormányzati képviselő-testületek döntési szabadságának ezután is érvényesülnie kell.
Éppen az önkormányzatok érdekeit tartottuk szem előtt a törvényi keretszabályokat rugalmasabbá tevő javaslatok kidolgozása során. A tervezet így többek között a kisebb települések részére lehetővé tenné az egyszerűbb helyi építési szabályzat elkészítését, az önkormányzat által elfogadott dokumentumokban megszűnnének a szükségtelen ismétlődések azáltal, hogy a továbbiakban nem kellene ugyanabban a kérdéskörben külön önkormányzati határozatot és helyi rendeletet is hozni, emellett a helyi szabályozás módosítása az elektronikus egyeztetési folyamatnak köszönhetően gyorsabban és egyszerűbben megvalósulhat. A törvényi szabályozás módosulása tehát összességében a mai kor elvárásainak való megfelelést szolgálja, hathatósabban figyelembe véve az egyes települések szabályozási igényeit is.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi előírások szerint az önkormányzatok normatív határozatok formájában három fejlesztési és rendezési dokumentumot készítenek. Nevesítve, elsőként a településfejlesztési koncepciót, majd a településfejlesztési stratégiát és a településszerkezeti tervet, ezek mellett pedig helyi építési szabályzatként még egy helyi rendeletet is elfogadnak. A törvényjavaslat értelmében a továbbiakban csak egy településfejlesztési tervet és egy településrendezési tervet kell az önkormányzatoknak elkészíteniük, mivel a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia alapvető tartalmi elemei bekerülnek a településfejlesztési tervbe, a településszerkezeti terv szabályozási elemei pedig a helyi építési szabályzatba.
A lényeges tartalmi elemek megmaradnak, viszont az indokolatlan párhuzamosságok megszűnnek, így a jogalkalmazók részére átláthatóbbá válik a szabályozás, és a tervek későbbi felülvizsgálata is könnyebbé válik. Az önkormányzat a fejlesztési tervben tűzi ki a rövid, közép- és hosszú távon elérendő céljait, itt határozza meg az elvárt eredményeket, és mindezekre figyelemmel önkormányzati rendeletében, a rendezési tervben rögzíti az építési telkekre vonatkozó általános építési követelményeket és a beépítési szabályokat. Mindez tehát leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy a korábbi négy dokumentum helyett a továbbiakban csak kettő készül el.
A főváros esetében, amely kétszintű önkormányzati rendszerrel működik, a fővárosi kerületek fejlesztési tervet és kerületi építési szabályzatot, a Fővárosi Közgyűlés pedig fejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot fog elfogadni. A fővárosi településszerkezeti terv ahogy egyébként másik 3200 település esetében is az ilyen típusú dokumentum kivezetésre kerül a szabályozásból. Ugyanakkor az eddig az eszerinti tervben szabályozott kérdéskörök átkerülnek a fővárosi rendezési szabályzatba, vagyis míg korábban önkormányzati határozatban szerepeltek e rendelkezések, ezután önkormányzati rendeletbe kerülnek. Mindebből nem hatáskörelvonás állapítható meg, sőt a szabályozás ereje a törvényjavaslat által csak növekszik a rendelkezések jogszabályi szintre történő emelésével.
Tisztelt Országgyűlés! A tervezet másik meghatározó újdonsága amelyet korábban már kiemeltem , hogy lakosságszám alapján érdemi különbséget tesz az egyes települések között, és lehetővé teszi, hogy a községek és a kisvárosok a jelenleginél lényegesen egyszerűbb fejlesztési tervet, illetve helyi építési szabályzatot készíthessenek. A dokumentumoknak így a helyi viszonyokhoz igazítottan csak a legszükségesebb kérdésköröket kell rendezniük, szükségtelen megismételniük az országos szintű szabályozást, vagy nem kell hivatkozniuk rá, ha az adott településen annak nincsen jelentősége.
A kisebb települések természetesen dönthetnek a tervkészítés azon módja mellett is, amelyet a törvényjavaslat a nagyobb települések részére kötelezően ír elő, de ez opcionális. A tervek időszakonként történő felülvizsgálati kötelezettségén a javaslat annyiban módosít, hogy amennyiben egy kisebb település úgy látja, hogy szükségtelen azok változtatása mert például új beépítésre szánt területet nem kell kijelölni, nem kell változtatni a beépítési szabályokon, indokolatlan az építési övezetek határain változtatni , akkor egyszerű döntésével a korábbi szabályozást fenntarthatja.
A törvényjavaslat nyomán nemcsak a tervek száma csökken és egyszerűsödik a tartalmuk, de az elkészítésük, módosításuk időtartama is csökkenni fog. A papíralapú folyamatok alapjaiban megszűnnek, és megszűnik az a jelenlegi gyakorlat is, miszerint a polgármesternek postai úton kell megkeresnie több tucat államigazgatási szervet, továbbá a partnerként megjelenő gazdasági szereplőket.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek helyett a tervkészítéshez szükséges ágazati például természetvédelmi, vízgazdálkodási, erdészeti, közlekedési adatok szolgáltatása, valamint az elkészült tervek egyeztetése a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása mellett, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszeren, az E-TÉR-en keresztül fog megvalósulni. Ezt a digitális felületet a Lechner Tudásközpont üzemelteti, és az elkészült terveket is a központ fogja digitálisan nyilvántartani, így például a szomszédos települések a saját tervük készítésénél figyelembe tudják venni azokat. Mindazonáltal a tervezésnél bevezetésre kerülő új fogalmak, tervtípusok miatt szükségessé vált más ágazati jogszabályok módosítása a szabályozás összehangolása érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében a fentiekben ismertetett törvényjavaslat gyorsítja a helyi szabályok elfogadásának folyamatát, megszünteti a szabályozásban jelenleg fellelhető párhuzamosságokat, és segíti különösen a kisebb települések életét azzal, hogy egyszerű fejlesztési és rendezési tervet készíthetnek, melyet ritkábban kell módosítaniuk. Mindezek alapján kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy támogassa a benyújtott törvényjavaslatot, ezzel is segítve a magyar települések életét, településtervezési feladataik hatékonyabb és életszerűbb ellátását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)