VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Miközben egyik oldalról volt polgármesterként csatlakozom itt a volt polgármesterek klubjához, és megpróbálunk némileg szakmailag és egyébként én ebben az értelemben bizalmatlanabb vagyok a kormánnyal szemben és talán sommásabban fogalmazni, ha államtitkár úr azt a kérdést felvetette, és azt a kijelentést megtette, hogy ennek a törvénynek nem célja az önkormányzati hatáskörök csökkentése, akkor van egy egyszerű válaszom: vonják vissza! Ilyen egyszerű! Ha ezt megteszik, akkor elhiszem, amit mond. Mindaddig, amíg nem, addig, engedje meg, hogy nagyon sok kételyt lehessen megfogalmazni, amiben követem képviselőtársaimat.
Már csak azért is, mert újra elkövetik azt a hibát, amit én rendszeresen a fejükre olvasok, hogy van önöknek saját jogszabálya, amely előírja azt, hogy különösen nagy hatású törvényekhez nem különösen, minden előterjesztéshez kellene, hogy önök előzetes hatásvizsgálatot csatoljanak. Önök ezt rendre nem teszik, annak ellenére, hogy ezt részben törvény, másik oldalról pedig rendelet írja elő kellő részletességgel, mégpedig, hogy a hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását. Ha ilyen nincs ebben, akkor minek az előterjesztés, kérdezem én. Úgyhogy, államtitkár úr, győzzön meg arról, legyen szíves, hogy társadalmi, gazdasági, költségvetési kihatásai nincsenek ennek a törvénynek, ezért nincs szükség ilyen hatásvizsgálatra. Győzzön meg erről, legyen szíves! Vagy ha mégis úgy gondolja, hogy az, amit én gondolok, hogy márpedig itt nagyon sok önkormányzatot érintő érdemi döntésre készülnek, ráadásul, tegyük hozzá, 31 különböző törvényt módosítanak ezzel a 83 paragrafusból álló salátatörvénnyel, ha ezt mégis olyannak ítéli, akkor pedig legyenek szívesek, és vegyék elő azokat a dokumentumokat, amelyek alapján önök döntöttek, és annak a kötelezettségnek tegyenek eleget, hogy ezt megosztják azokkal, akik a döntésben részt vesznek. Tetszik vagy nem tetszik, ebbe az ellenzék is beletartozik, és önöknek az a kötelezettsége, hogy megfelelő informáltságot biztosítsanak számukra. Éppen ezért, azt gondolom, nyugodtan meg lehet kérdezni. És ön itt a Miniszterelnökség nevében ül és fejti ki a véleményét, azt gondolom, rendkívüli tiszteletlenség a parlamenttel szemben mindezt eltitkolni, nem ideadni. És ilyen értelemben, azt gondolom, vonatkozik az önkormányzatokra és nem csak a parlamentre az, ahogy önök ezt a helyzetet kezelik.
Beletartozik ebbe az is például, csak hogy emlékeztessem a saját 2016. évi törvényükre, amelyben benne van, hogy a miniszterek munkájának összehangolását végző miniszternek, tehát akinek nevében itt ül, annak kellene a végső összegzést ebben kimondani, és elmondani itt a képviselők számára.
Tehát, tisztelt államtitkár úr, ha úgy érzi, hogy az adminisztratív terhek és azok hatásai olyan érdemiek, mint amit itt elmondott, akkor legyen szíves ezt alátámasztani azzal is, hogy ezt írásban is megindokolják, és az ennek megfelelő tanulmányokat, illetve hatásvizsgálatot konkrétan biztosítják számunkra. Még meg is van nevezve, hogy ez milyen adatlap, és az is le van írva, hogy ennek hogyan kell kinézni, tisztelt államtitkár úr.
Mondhatnám úgy, hogy az, amit önök így előterjesztettek és a második okom arra, hogy ahhoz a tapasztalathoz kapcsolódjak, amikor elhangzott, hogy tévedtek önök már nagyobbat is. Mondok erre önöknek egy példát. Jelentős mértékben átalakították a döntéshozatalt az építési engedélyek kiadására; a kormány ezt kézbe vette, és úgy gondolja, hogy mindent ő el tud dönteni, és az általa megjelölt hivatalnokok ezt megcsinálják, az önkormányzatoknak nem kell ezzel foglalkozni. Na most, ennek a nem foglalkozásnak, illetve az önök döntésének az a következménye, hogy például Újpesten le is írom önnek van egy ház, belvárosi, tipikus újpesti otthonok, egymás mellett lévő kis lakások, 11 darab lakás. A 11 darab lakásban van egy körülbelül 30 négyzetméteres, lényegében egyetlen helyiségből álló rész. Ehhez a lakók támogatásával, tehát a szomszédok támogatásával hozzáépítésre került egy 9 négyzetméteres, talán annyi nincs is, 6 négyzetméteres kis konyha, hogy egyébként az a kis család, az unoka, a szülő és a nagymama ne ugyanabban a helyiségben aludjanak, ahol egyébként főznek. Építési engedélyt kértek, ügyvédet fogadtak, és az önök eljárási rendjének megfelelően megkaptak hozzá minden engedélyt. Majd eltelt néhány hét, és egyébként egy bejelentést követően a kormányhivataltól megérkezett az a döntés, hogy miszerint távolról megítélve ez az építkezés 3 százalékkal meghaladja az általuk gondoltat, ezért azt kezdeményezik, hogy bontsák le. Úgy, hogy közben több százezer forintot költött el egy igazából támogatandó család arra, hogy az élethelyzetén egy kicsit javítani tudjon.
(14.30)
Most nincs olyan ember ott a környéken, mert az önkormányzatnak ebben nincs hatásköre, míg önök innét, a parlamentből ülve, majd egy kicsit arrébb ülve egy hivatalnokot bíznak meg azzal, hogy majd ő döntse el, hogy mi lesz vele. Államtitkár úr, lehet ennél nagyobbat tévedni? Én azt gondolom, hogy nem. Éppen ezért amit most itt beterjesztettek egy halom javaslattal, nyugodtan mondhatom azt, hogy én nem tudom támogatni ezt a törekvést. Értem azt, amikor a bürokráciát önök egyszerűsíteni akarják. De ha tényleg azt akarják, akkor azt mutassák be, és nem csak arról szól a történet, hogy önök az egész folyamatot siettetni akarják, merthogy pillanatnyilag már most is időzavarban vannak, és a pánikhelyzetük miatt azonnali döntéseket kell hozni, és ezért júniustól hatályba lép, és még a választás előtt minden olyan döntést meg kell hozni, ami önöknek fontos úgy, hogy ebből az önkormányzatokat egyébként fogják és kizárják.
Az már végképp értelmezhetetlen, de inkább úgy mondom, elfogadhatatlan mert az értelmezés, mondjuk úgy, talán nem olyan feltételezés a részemről, ami rosszindulatú lenne , hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén önöknek milyen különleges jogosítványokat biztosít maga ez a döntés. Vélhetően a kormánypárti képviselőkkel, 133 bátor emberrel ezt meg fogják szavaztatni, majd a bármikori veszélyhelyzetben bármilyen döntést önök meghozhatnak azoknak az embereknek a kárára, akiket például az előbb említettem önnek. Bármilyen döntést meghozhatnak, és én azt gondolom, hogy ez ellen a kiszolgáltatottság ellen küzdeni kell. Nem akarom egészen odáig elvinni, hogy az ellen a centralizációs törekvés ellen pedig, amely lényegében egyre inkább az én benyomásom szerint a kizárólagos hatalomtörekvés irányába hat, egyébként az újpesti kis otthonban és országgyűlési képviselőként alkotmányos jogom küzdeni, és ezért is mondom, hogy elfogadhatatlan az, amit önök itt megcsinálnak.
Tehát összefoglalva, én azt tudom önnek mondani, hogy azok a javaslatok, és talán még egyet hadd említsek meg, merthogy emlékezzünk meg arról, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvényt is ide belehúzták ebbe a történetbe. Az indoklásában ezt elfelejtette említeni államtitkár úr, nem beszélt róla, hogy mennyire fontos önöknek egy olyat támogatni, hogy addig, amíg a magyar gazdasági kamarákban eddig, legalábbis jogszabályi alapon meg kellett osztani a területi egységekkel a bevételt, most jött egy éhes, minek hívjuk, tigrisnek azért ne hívjuk, mert ennyire ne becsüljük túl, de mindenesetre jött egy olyan kisgömböc, aki magának mindent be akar gyűjteni, és minden fölött rendelkezni akar. Feltételezem, ezzel egyidejűleg azt is szeretné, hogy majd utána ő a kedvesen viselkedő területi vezetőknek ad jutalmat, és majd ő eldönti, hogy mivel fogja őket támogatni. Szóval, a Parragh-féle botrány után, amikor elfogadhatatlan kijelentéseket tett, a vállalkozásokat lenézve, őket ilyen módon megsértve, én azt hiszem, ezt a törvénytervezetet, mondhatnám, ha csak ez az egy lenne benne olyan, ami miatt nem lehetne támogatni, akkor már ez megérdemelné azt, hogy ne támogassuk, de ennél sokkal több van. Éppen ezért azt gondolom, az önök törekvése kevés ahhoz, hogy az embereknek ettől jobb legyen, úgyhogy a mézesmázos szavak helyett, az önök mézesmázos szavai helyett, azt gondolom, ezt nekünk el kell utasítani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)