SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első baloldali képviselő, Potocskáné Kőrösi Anna felszólalására (Potocskáné Kőrösi Anita: Nem baj!) csak annyit tudok mondani, kedves képviselő asszony, hogy, nem tudom, rossz lehet ott ülni, valami hat önre, mert az az ordítás, amit ön itt művelt, és ahogy előadta az egyébként sokszor jogos észrevételeit, arra még azt mondom, hogy rendben lenne, de ahogy előadta, az katasztrófa. (Potocskáné Kőrösi Anita közbeszól.) Ne haragudjon, egy olyan témáról van szó, amely az egész országnak olyan értelemben befolyásolja és meghatározza a jövőjét, hogy valóban, mégiscsak itt élünk, valóban fontos mindannyiunknak a Balaton, valóban fontos nekünk a teremtett világ és a természeti kép, de ugyanilyen fontos az épített környezet is.
És önnek a hozzászólásából tényleg azt a zagyvaságot lehet leszűrni, hogy miközben mi az Adrián nyaralunk mi az Adrián nyaralunk , közben meg nádat irtunk a Balatonnál. Tehát hagyjon már fel ezekkel a lózungokkal és ezekkel a csapongásokkal, mert egyszerűen érthetetlen, amit mond! Érthetetlen, amit el akar érni. (Potocskáné Kőrösi Anita: A választók értik! Az a lényeg.) Volt ideje elmondani bőven, amit akart, legyen szíves meghallgatni.
Olyan dolgok, hogy ki mit akar elvinni, melyik tavat, meg milyen környezetet: én csak arra kérném meg, hogy mikor legközelebb bejön majd Gyurcsány Ferenc, üljön mellé, kérdezze meg, hogy az őszödi üdülő egy területével mi lett. Kérdezze meg, hogy mit tervezett egyébként Gyurcsány Ferenc, mondjuk, a Velencei-tónál, Sukorónál és így tovább, és így tovább. Majd akkor beszélgessünk erről, amikor ezeket a dolgokat ön feltárta, és majd újra – újra megvilágosodnak, és rájönnek arra, hogy milyen újdonsült partnereik vannak. És ettől kezdve én önnek csak annyit tudok mondani, hogy a településképi szabályozás külön rendelet, nem nyúlunk hozzá; egy kiemelt beruházásnál a településképi előírásokat be kell tartani. Nem tudom, hogy el tetszette olvasni a törvényt, én gyanítom, hogy nem, csak egy-két dolgot kiragadott, vagy a Népszavából, vagy nem tudom, honnan értesült, vagy valamelyik balos szokásos blogról, és innen olvasta el a dolgokat a törvénnyel kapcsolatban.
Molnár Gyula szocialista képviselőtársammal nehéz vitatkozni, mert egyrészt azt a humort, amit mondott, én bírom, és régóta ismerjük egymást, régóta egymás ellenében politizálunk, de összességében sok mindenben egyet tudunk érteni. Hogy ki volt az a másik politikus, MSZP-s politikus, aki kiesett, azt gondolom, most homály fedi, amivel kezdte a beszédét, mint ahogy az is egy érdekes, hadd mondjam: a témához illő dolog volt, hogy az ellenzék nem oltásellenes. Hát, köszönöm szépen, gratulálok, akkor még egyszer, legyenek szívesek biztatni mindenkit, hogy menjenek oltani, ne csaljanak ezzel, ne szórakozzanak ezzel, mert életeket kell megmenteni, és ez való igaz, ebben szerintem egyetértünk. Abban már nem, hogy ez összességében az egész ellenzékre igaz lenne.
A fényes korszakához is gratulálok, mind a XI. kerülethez, mind a XV. kerülethez. Azért maradt ott mit felújítani, illetve változtatni az önök polgármestersége után, de azt gondolom, hogy nem erről vitatkozunk most, mert mindenkinek egy időszak jutott a városvezetésben, és hogy ott mit tett, mit nyújtott, azt megítélték idővel mindig a kerület választói; hol rosszul, hol jól, hol így, hol úgy, de megítélték. Biztos, hogy önöknek is nagyon sok érdeme volt az ott élő emberek érdekében, de viszont abban téved, és ezt szeretném most kijavítani, hogy ahogy az utak kijelölésének a jogát értelmezte, rosszul értelmezte, tehát nem más jelöli ki. Ugyan az önkormányzatoknak joga van kijelölni, de az egy más kérdés, és nyilván önök mint volt gyakorló polgármesterek, inkább így mondom, adott esetben területi képviselők, települési képviselők, akik a mindennapokban találkoztak olyan problémákkal, hogy az önkormányzat kijelölt a településrendezési tervben egy útvonalat, majd azt követően azon a területen szerettek volna építkezni, vagy valamit változtatni az ott lakók, mekkora tortúra volt, hogy mindazon túltegyék magukat, hogy elkezdhessenek építkezni, mert olyan volt a szabályozás, ami szinte lehetetlenné tette ezt számukra. Ezeket önök is tudják. Most ez a szabályozás segíti az ott lakókat is, de egyben, persze, meghagyja azt a lehetőséget is, és nem csak lehetőséget, hogy a kiszabályozott útvonal helyes legyen, és azokat a célokat, amiket a településfejlesztés érdekében korábban megjelöltek a város, illetve a település vezetői, azokat továbbra is végrehajtsák. Tehát nem megy szembe az ott lakók érdeke, és nem megy szembe az össztelepülési érdek ezzel a változtatással, tehát nagyon szépen kérem, hogy az értelmezést nézze meg még egyszer, mert ez nem úgy van, ahogy ön értelmezte.
Hogy a tömeges bevándorlás gumicsont ám, legyen! Nem mi vagyunk tömegesbevándorlás-pártiak, de az egy más kérdés, hogy miután valóban többtucatnyi jogszabályt kellett azért megváltoztatni, és ezt Hajdu képviselőtársamnak is szeretném jelezni, valóban sokat kell megváltoztatni, de nem azért, mert egy olyan jellegű törvényről lenne szó, amibe sok minden mást bele kell tenni, hanem egyszerűen nagyon sok, a szóhasználattal kapcsolatos feladatot át kell helyezni más törvényekbe is. Egyébként, hogy a tömeges bevándorlással kapcsolatban miért van benne a törvényben ez a kérdés: egyszerűen azért, mert akkor, amikor 2015 nyarán az az őrület megszállta Magyarországot, akkor részben kellett segíteni a határon, részben kellett segíteni útközben. Én mint a karitatív szervezeteket összefogó szervezet vezetője, a Karitatív Tanácsban ezt megéltem, és le kellett helyezni konténereket, le kellett helyezni ideiglenes épületeket. Ezek nem befolyásolják a városképet hosszú távon, ezt mindannyian tudjuk, és ez a kérdés semmi másról nem szól.
Fontos az is, hogy a főváros vétója nem változik a törvényben. Ezt szeretném kiemelni, hogy a kerületeknek ugyanúgy figyelembe kell venni a fővárosi rendeletet, ahogy eddig. Szóval, ez teljesen természetes, hogy a kerületeknek is van teljesen jogos törekvése. Már csak azért is mondom önöknek, hiszen a budapesti kerületeket nagyrészt ellenzéki polgármesterek vezetik, tehát adott esetben valóban őközöttük lesz összeütközés, de ez most is van. Tehát tudjuk, hogy a forráselosztásnál, sok mindennél, tudjuk, hogy vannak összeütközések a kerületi polgármesterek és a főváros között.
(15.40)
Ez így volt egyébként a Demszky-korszakban, így volt egyébként Tarlós István alatt is, és most is így van, hogy igenis más-más érdekek feszítik néha a kerületet, mint magát a fővárosi vezetést.
Varju László DK-s képviselőhöz, az ellenzék vezérszónokához szeretnék szólni, de nincs itt. Csak annyit szeretnék neki mondani tiszteletlenség a parlamenttel szemben, mondta ön , hogy öntől soha nem fogok egyébként elfogadni semmiféle tanácsot azzal kapcsolatban, hogy mi az a tiszteletlenség, mi az, ami illik, akár politikusként, akár emberként. Ön is részt vett abban a 2018. december 12-ei tombolásban, ami itt a parlamentben történt, és aki a parlamentben így viselkedik, az minket ne akarjon viselkedésből, tiszteletlenségből vagy bármi másból kioktatni. Hogy pánikhelyzetben ki van, szerintem ezen el kéne neki gondolkodnia. Aki a centralizációs törekvést így érti ebből a törvényből, az bizony, azt kell mondanom ennek a képviselő úrnak, Varju Lászlónak, hogy semmit nem értett a törvényből.
A gazdasági kamarákról ejtett szót. Megint csak azt tudnám neki mondani, ha itt lenne, hogy Gyurcsány Ferenc, az ön pártelnöke, az összellenzék vezére mondta a gazdasági szereplőknek, amikor úgy gondolta, hogy jól beszólhat nekik, hogy el lehet menni ebből az országból. Ehhez képest, hogy önök mit tettek még gazdasági szempontból, egyébként az összellenzék is mit tesz most akkor, amikor egy-egy várost vagy egy települést vezetnek, köszönjük szépen, de gazdasági szempontból nem kérünk tanácsot.
Önkormányzati szövetségek megszólíttattak, és nemcsak az önkormányzati szövetségek, hanem maga a szakma is megszólíttatott. Magyar Építész Kamara, Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozata, Tájépítészek Szövetsége, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Kisvárosok Szövetsége, Balaton Fejlesztési Tanács, Magyar Urbanisztikai Társaság, véleményeik jelentős részét beépítettük, illetve adott esetben változtattunk azon, amit eddig beterjesztettünk, tehát senki nem mondhatja azt, hogy nem kérdeztük meg őket.
Dr. Keresztes László Lóránt LMP-s frakcióvezető úrnak szeretnék jelezni az önkormányzatok sanyargatásával kapcsolatban. Azt kérem, hogy beszéljen erről ön is újdonsült barátaival, illetve koalíciós társaival. Kérdezze meg tőlük, hogy miért kellett nekünk 2011-2013-2014-2015-ben folyamatosan az önkormányzatokat konszolidálni, miért volt az, hogy amikor az önök kormányzása volt, vagyis az újdonsült barátainak a kormányzása volt MSZP, akkor még DK nem volt, de SZDSZ, de ugyanarról a társaságról beszélhetünk , miért volt az, hogy olyan katasztrofális helyzetben hagyták itt az országot, hogy közel 1400 milliárd forinttal kellett konszolidálni az önkormányzatokat. Miért volt az, hogy közel 2100 önkormányzatot kellett konszolidálni? Egyszerűen azért, mert magasról tettek az önkormányzatokra. Azért, mert nem érdekelték a barátait, akik most már barátai, hogy az önkormányzatokat hogy kell vezetni.
Ugyanezt el tudom mondani Budapestről is. Ezen a számon belül Budapest maga 270 milliárd forint támogatást kapott. A kerületek ezenfelül amelyek egyik vezetője a szocialista képviselőtársunk volt, másik vezetője a DK-s képviselőtársunk volt pedig 106 milliárd forint támogatást kaptak azért, mert korábban felhalmoztak egy hatalmas nagy adósságot. Egyébként miért történt mindez? Azért, mert az a kormány, akikkel egyébként készülnek most együttműködni, kivéreztette az önkormányzatokat. Tehát kérem, ne rajtunk kérje számon ezeket a kérdéseket, hanem sokkal inkább újdonsült barátain.
Azt hadd utasítsam vissza, hogy a műemlékvédelem területén nem történik semmi. Az egyik, hogy ez a törvény nem szól róla. A másik, hogy én magam tapasztalom és tudom, bárhova elmegy az országba, de öntől, pécsi illetékességű volt képviselőtől, illetve most is ott élő embertől azért hadd utasítsam már vissza, hogy mi minden történt Pécsett, pontosan a műemlékek megvédése érdekében. Hány száz, illetve hány ezer kistelepülésen újultak meg főleg a belső városrészek, ahol műemlékeket mentettünk meg a pusztulástól. Közel száz kastélyt mentettünk meg. Csak az én szakterületemen közel háromezer, többségében műemléki templomnak a felújítása történt meg tíz év alatt. Tehát ne mondják azt, hogy minket nem érdekelnek a műemlékek, ne mondják azt, hogy mi nem védjük meg őket. Pont azokat a műemlékeket mentettük meg, amiket egyébként egy korábbi baloldali, szocialista-szabad demokrata kormányzás és az azt megelőző, egyébként sok évtizedes szocialista regnálás miatt egyébként teljes pusztulásra ítélt már az idő, és ezeket mentettük meg. És öröm elmenni Pécsre múltkor beszélgettünk róla , öröm lesz elmenni Veszprémbe, egyébként Siófok belvárosa is megszépült, és sorolhatnám tovább. Tehát, ha valaki ezt elvitatja tőlünk, akkor ne haragudjon, minden más állítására azt kell mondanom, hogy az sem igaz, mert ez sem volt igaz, tisztelt képviselő úr.
És amit mindenképpen szeretnék folytatásként mondani a koncepcióról, mert mindenki azt mondja, hogy nincsen koncepció, illetve az időpontok olyan kegyetlenek az önkormányzatokkal szemben, amit nem lehet elfogadni. Itt hadd olvassam fel és elnézést kérek a gyorsíró hölgytől, kicsit hosszabb lesz , figyeljenek, legyenek szívesek. „Nem kell új helyi építési szabályzatot készítenie azon településeknek, amelyek a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet továbbiakban csak rendelet tartalmi követelményei alapján már készítettek településfejlesztési koncepciót, integrált településfejlesztési stratégiát és településrendezési eszközöket. Az új településfejlesztési tervüket és településrendezési tervüket legkésőbb 2027. június 30-ig kell elkészíteniük. Ekkor különben is felül kellene vizsgálni a szabályozást. Ennek keretében tudnak illeszkedni az új előírásokhoz. Ha korábbi rendelet szerint módosítani kell 2027-ig a terven, a módosításra szintén lehetőség van. 2021. június 30-ig elkészített fővárosi településfejlesztési koncepció, stratégia és településrendezési eszköz, a kerületi településrendezési tervek 2027. június 30-ig történő elkészítése érdekében 2025. június 30-ig maradhatnak hatályban. A kedvezmény a folyamatban lévő tervkészítésre is vonatkozik. Ha a település a településrendezési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszköz készítését a korábbi rendelet tartalmi követelményei alapján 2021. január 30-ig megkezdte, és legalább az előzetes tájékoztatási szakasz megindult, az új koncepció, stratégia, településrendezési eszközök készítésére irányuló eljárást 2022. június 30-ig önkormányzati döntéssel le kell zárni. 2022. június 30-ig elkészített koncepció, stratégia és településrendezési eszköz 2027. június 30-ig maradhat hatályban.”
Nem tudom, hogy miről beszélnek, tisztelt képviselőtársaim, mert egyértelmű. Tehát elég egyértelmű az, hogy igenis van erre idő, és önök is nagyon jól tudják településvezetők voltak , hiszen készítettek ilyen terveket és koncepciókat, hogy ezeket, főleg a nagyobb települések rendszeresen módosították, rendszeresen újították, hiszen az volt az érdekük, hogy az egyes beruházások, hozzáteszem, adott esetben rozsdaövezeti beruházások is megvalósuljanak pontosan, hogy a várossebek, településsebek eltűnjenek, avagy pedig az ott lakók fejlesztési lehetőségei meglegyenek, nem pedig csak céltalanul változtattak gondolom, önök sem ezeken a terveken, és itt sem kényszeríti senki erre az önkormányzatokat.
Annyit szeretnék még kiemelni, hogy a tervek hierarchikus kapcsolata megmarad. Ezt senki nem vonja kétségbe. Arra szükség van. Nyilván, aki mérnök, vagy aki ezzel foglalkozik, az tudja, hogy egymásra épülnek a tervek, nem lehet az alacsonyabb rendűnek ha szabad így mondani felülírni a többit. Tehát a tervek hierarchikus kapcsolata megmarad.
Varga László képviselőtársamnak, akivel szintén régóta vitatkozunk, és sok mindenben nem értünk egyet, a stílusát továbbra is köszönöm, és köszönöm szépen, amiket fölvetett, de azért egy-két dolgot hadd mondjak önnek. „Modern városok” programból, de akár az év végi támogatásokból Szeged, Salgótarján mint nagy megyei jogú városok, ellenzéki jogú városok nemhogy nem maradtak ki, hanem ugyanúgy megkapják a támogatást.
(15.50)
És még, megint csak a főváros, illetve úgy általában az iparűzési adó, illetve adóbevételekről hadd mondjak önnek két számot! És azért jó lenne, ha akkor, amikor a kormányt megint csak önkormányzatok kivéreztetésével vádolják, egyébként jogtalanul és hamisan, akkor összevetnék azt, hogy önök mennyit adtak a településeknek, és most pedig mennyit hagyunk mi a településeknél. A helyi és települési adók 2010-ben összességében 543 milliárdot tettek ki, most pedig ez a szám 2019-re 1024 milliárdra emelkedett fel. Ez majdnem megduplázódott, mondhatom. Ez kivéreztetés? Hát, én azt gondolom, hogy ezen el kéne gondolkodni.
És ugyanúgy igaz ez, a fővárosban az iparűzési adó most az egész fővárost mondom 2010-ben 236 milliárd volt, most pedig, 2019-ben eléri a 380 milliárd forintot. Ez a főváros kivéreztetése? Ez a fővárosi kerületek kivéreztetése? Egyébként százalékban is jóval több iparűzési adó jut, egyébként azt kell mondanom, bizonyos szempontból érthetően a fővárosnak, mégiscsak a nemzet fővárosa. De, arányaiban jóval több jut, mint adott esetben Miskolcnak vagy más vidékei városoknak, nagyvárosoknak. Tehát én azt gondolom, jogos egyébként a bizonyos szempontból való egyenlő irányba való elosztás.
És hát itt az is kérdéses, képviselő úr, hogy egyik oldalról azzal vádol minket ebben a törvényjavaslatban, hogy mi csak a befektetőknek akarunk kedvezni amiben biztos, hogy sok igazság van , de a másik oldalról meg hiányolják az iparűzésiadó-bevételt. Tehát egyik oldalról ne legyen fejlesztés, egyik oldalról megmaradjon egy város rozsdaövezete, lásd Budapest egyes kerületei hogy tudtak változni, és hogy maradtak olyanok, mint 30-40-50-60 évvel ezelőtt voltak, másik oldalról pedig hiányolják az iparűzésiadó-bevételt.
Tisztelt baloldali képviselőtársaim, akik itt vannak most, a Jobbiktól egészen a DK-ig bezárólag, legyenek szívesek felfogni azt, hogy az a gazdaságpolitika, amit 2010-ig önök folytattak, az azért ment csődbe, azért okozott csődöt az országnak, mert egyszerűen nem tudták felfogni azt, hogy hogy kell segíteni a vállalkozásokat, hogy kell segíteni az embereket, mennyire nem segélyre kell berendezkedni, hanem sokkal inkább munkaalapú társadalmat kell építeni, és önök ezt akarják akadályozni. Akadályozni akarják ezen a törvényen keresztül, és akadályozni akarják minden más területen keresztül.
Tisztelt volt Polgármester Úr! Hajdu László DK-s polgármester úrnak: a településszerkezeti terv eddig nem jogszabály volt, nem a kormány hagyta jóvá, tartalma most bekerült a helyi építési szabályzatba. Tehát ebben nincsen változás. Amit ön mondott, az vagy tévedés, rosszul értelmezte; nem akarok más szavakat használni.
Papíralapú egyeztetés helyett digitális egyeztetés lesz. Ez mindenkinek jobb, ez változás valóban, sok nehézséget okoz adott esetben ezeknek az elkészítése, én ezt elhiszem. De hála istennek, ahogy ön is mondta, a nagyobb települések már eddig is digitálisan feldolgozták a terveiket, koncepciójukat, mindent, és ha ezek megjelennek digitálisan, akkor adott esetben egy család, aki építkezni akar, adott esetben egy község, aki fejleszteni akar, adott esetben egy nagyváros, aki beruházásokról gondolkozik és beruházásokat vár, sokkal gyorsabban tud rendelkezni az egyes tervekről, mint ahogy eddig történt. Tehát még egyszer mondom: változás ebben lesz, hogy nem papíralapú egyeztetés lesz.
Öntől is szeretném még egyszer megkérdezni, hogy miért baj, hogy Budapesten rozsdaövezeteket érint ez a jogszabály. Ez miért baj? Ha belegondolunk, a XIII. kerület által vezetett, egyébként közöttünk most itt nem lévő, alpolgármesterként itt lévő, országgyűlési képviselőként lévő képviselőtársunk (sic!) el tudja mondani, hogy a XIII. kerületben mekkora változások történtek, rozsdaövezetek hogy újultak meg, hogy lettek adott esetben lakókörnyezetben nagyon fontos kiemelt szerepet vállaló területek, és hogy lettek adott esetben gyárak vagy üzemek vagy irodaházaknak a környezetét magában foglaló területek. Miért baj ez? És miért baj az, ha a város, főváros többi területén is azok a tájsebek, azok a szörnyűségek, amelyek ott vannak most már évtizedek óta, azok megváltoznak?
Én nem értem ezt a gondolkodást, nem tudom felfogni ezt a gondolkodást, hogy fejlődést olyan értelemben nem akarnak, ami egyébként jó az ott lakóknak, mert szebb, jó a vállalkozásoknak, mert bevételük van, jó a településnek, így a fővárosnak, kerületnek, mert iparűzési adó lesz belőlük. Önök pedig ez ellen gondolkoznak és tesznek, és azt gondolom, hogy minden szempontból tulajdonképpen a DK kimondta azt, hogy vissza akarja állítani a 2010 előtti gondolkodást és mentalitást. Nem hiszem, hogy erre Magyarországon bárki is vágyna.
Én köszönöm szépen azokat a felszólalásokat, kormánypártiakat is, és hozzáteszem, ellenzékieket is, amelyek segítik ennek a törvénynek a jobb megértését, de azt nem tudom megköszönni és elfogadni, amelyek teljesen más színben tüntetik fel ezt a törvényt; azt a törvényt, amely egyszerűsít, amely könnyebbé tesz, és az önkormányzatoknak is és ezen belül, ami a legfontosabb, az ott élő embereknek, az ott élő vállalkozásoknak is sokkal jobb helyzetet teremt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)