BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Alelnök Úr! A Magyar Nemzeti Bank is tényként kezeli már, hogy az inflációval együtt kell élni, jelentései szerint már nem az a kérdés, hogy tartós lesze az infláció, csak az a kérdés, hogy mekkora lesz az infláció.

Tekintettel arra, hogy napról napra egyre rosszabb adatok érkeznek, csak néhányat említve ezek közül: a kenyér árának újabb 15 százalékos emelését várja a piac, annak a kenyérnek az újabb áremeléséről beszélünk, amely az elmúlt három évben közel 30 százalékkal drágult. De sajnos még csak nem is a kenyér drágulása a rekorder a hazai infláció elmúlt egy-két éves történelmében, hiszen a gázolaj, az üzemanyagok ára több mint 30 százalékkal drágult. Legalább ennyire nagy csapás a háztartások tekintetében az, hogy az étolaj ára is több mint 30 százalékkal drágult, az alapvető élelmiszerek ára is általában jelentősen megemelkedett, itt a zöldségekről, gyümölcsökről, de a tésztafélékről is beszélünk, általában a lisztszármazékokról is beszélünk. Egyre nagyobb terheket ró ez a családokra.

A kormány a gázolaj, illetve az üzemanyagár tekintetében lépett, bevezetett egy 480 forintos literenkénti átmeneti plafont, de ezzel az erővel a gázolaj ára mellett az étolaj árára is ugyanígy be lehetne vezetni egy plafont. Ezt nyilván piaci viszonyok között termékenként nem lehet megtenni.

A Magyar Nemzeti Banknak elsődleges célja az infláció megakadályozása. Kérdezem tehát alelnök urat, hogy mit kíván tenni a Magyar Nemzeti Bank az infláció megfékezése érdekében. Várom válaszát.