BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az adventi időszakról beszélt Nacsa képviselőtársam, meg hogy nézzünk magunkba az ünnepek kezdetekor, akkor azt ajánlanám képviselő úrnak, hogy van önöknek is miben elmélkedni és elgondolkodni.

Az előző törvénynél is elmondtuk már, és én nagyon szeretem, amikor főleg ön elmélkedik arról, hogy mi milyen programot valósítanánk meg, mit csinálnánk, hogy csinálnánk. Én nem tudom, hogy meri venni a bátorságot, hogy ilyenekről beszéljen. Olyan távol állunk egymástól, hogy higgye el, esélye nincsen, hogy megértse, mit szeretnénk és hogyan szeretnénk. De nem is tudhatja, mert egyszerűen nem tudom, hogy gondolja azt, hogy egyáltalán belelát a mi fejünkbe vagy bármi. (Nacsa Lőrinc: Le van írva!) Át tudom adni, kinyomtattam én is a programunkat, köszönőviszonyban nincs azzal, amit ön itt elmondott.

Tegyük már tisztába ezt a termékenységi rátát! Igen, nőtt az elmúlt időszakban, de, képviselőtársam, több gyermek született? Önök mindig a termékenységi rátával jönnek, és arról meg nem beszélnek, hogy nem születik több gyermek. Pontosan hétfőn mondtam el a parlamentben az adatokat, hogy hányan születtek 2010-ben, 2009-ben, 2008-ban, 2006-ban  nem közelítjük meg azt az adatot, képviselőtársam, sem a 99 ezret, sem a 96 ezret. Értem, csak akkor a termékenységi ráta mögé tegyék már oda, hány gyermek született az elmúlt években! Nem, sajnos, és ez egy kicsit bonyolultabb, mint hogy ezt sikernek könyveljék el.

A demográfiai probléma kicsit összetettebb annál, hogy akár önök azt mondhassák, hogy az elmúlt években  persze a 2011-es nagyon brutális rossz adaton, alig született több mint 88 ezer gyermek, egy kicsit tudtak javítani rajta, de még csak meg sem közelítjük a 2010 előtti adatokat. És ezt akár a lakásépítésektől kezdve sorolhatnánk, hogy mi minden tükrözi ma Magyarországon.

Ez a törvénymódosítás, ezt látjuk nagyon jól, ugyanaz, mint az előző törvény, egy salátatörvény. Nagyon sok pozitív dolog szerepel benne, és persze itt van a csapda megint felállítva az ellenzéknek, megint csak ezt tudom elmondani. Nagyon sok pozitív változás történik ebben a törvénymódosításban, akár a minimálbér vagy adócsökkentések vagy a fiataloknak az adókedvezmény, a Start-számla, de ott van a csapda, hogy vannak olyan változások benne, amit meg nem lehet elfogadni. És akkor az ember azt gondolja, hogy megint felállította okosan a kormánypárt a csapdát az ellenzékieknek, majd utána megint lehet kiabálni, ha véletlenül nem szavazza meg az ellenzék, hogy már megint adóemelés pártján áll az ellenzék, meg nem akarja a minimálbért emelni, s a többi, s a többi.

(12.00)

Államtitkár úr is és kormánypárti képviselők is elmondták, hogy az adócsökkentések alapvetően a munkáltatói terheket csökkentik, a munkavállalói adó- és járulékbefizetés nem csökken. Azaz jövőre egy munkavállaló a jövedelme után hozzávetőlegesen háromszor többet fog fizetni az államnak, mint a munkáltató. Nacsa képviselő úr, hogy felfogja és megértse, mert ön is ezt mondta, még egyszer elmondom önnek, hogy jövőre egy munkavállaló a jövedelme után hozzávetőlegesen háromszor annyit fog az államnak befizetni, mint a munkáltató. Munkavállaló: édesapa, édesanya, tudja, akiket önök annyira támogatnak. Háromszor több adót fog befizetni, mint a munkáltató. Szerintem ez nagyon nincs rendben.

Amikor a minimálbérről beszélünk, tisztelt képviselőtársam, el kell mondani, hogy 2010 előtt a legkevesebbet kereső emberek, a minimálbéresek nem fizettek adót az államnak a jövedelmükből. Most megnéztem: a vállalati szektorban az alkalmazottaknak körülbelül 34 százaléka minimálbéren van bejelentve, az állami szektorban is nagyon magas a minimálbéresek aránya, és akkor még a közfoglalkoztatottakról nem beszéltünk. Bőven több mint egymillió embernek a jövedelme a minimálbér ma Magyarországon, amin be van jelentve. Tudja, azért is baj, hogy a munkavállalóknak ekkora mértéke, ennyire sok ember minimálbéres, majd beszélünk a nyugdíjról is, és feltételezzük, hogy lehet, míg dolgozik az élete folyamán, folyamatosan minimálbéren van bejelentve, mert ez a nyugdíját is érinteni fogja, hiszen a megkeresett jövedelméből fogják kiszámítani a nyugdíjat. Ez rettenetes problémát okoz. Hadd mondjam el önnek, mert erről önök az elmúlt 12 évben nem beszéltek és továbbra sem beszélnek, hogy ha a szegénységi mutatókat nézzük, Magyarországon két szektorban nőtt brutálisan a szegénység, a munkavállalóknál és a nyugdíjasoknál, tisztelt képviselőtársam.

Engedje meg, hogy elmondjam, mert ez többször is téma volt az elmúlt időszakban, hogy 2010-ben a nyugdíjasoknak 4,5 százaléka számított szegénynek, és ez nem a ’21-es adat, mert azt még nem tudjuk, 2020-ban pedig már 14,4 százaléka számít szegénynek. (A fejét ingató Nacsa Lőrincnek:) Ne rázza a fejét, képviselőtársam! Tudja, hol jelent ez meg? A KSH adataiban, ezt még önök sem tudják letagadni, ha akarják, ha nem, ott van a KSH honlapján. Ez azt jelenti, hogy ma a nyugdíjas korosztálynak, aki nyugdíjjárulékban részesül (sic!), a nyugdíjasok kétharmada átlagnyugdíj alatt kap ellátást. Kétharmada. Szeretik ezt a szót használni, képviselőtársam, a kormánypárti képviselőtársaim, csak nem ilyen összefüggésben.

Amikor arról beszélünk, hogy önök hogyan csökkentik az adókat, a szochót, az összes többit, ezt előzőleg Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is elmondta, a költségvetés részéről egy kiesés képződik, és a nyugdíjkassza hiányáról beszélünk. Akkor még engedjék meg, mert el fogom felejteni, hogy emlékeztessek rá, 2010-ben mivel kezdték önök a kormányzást. Mostanában nem beszéltünk róla, de azért ne felejtsük el. Elloptak 3000 milliárd magánpénztári befizetett forintot a munkavállalóktól.

Ne rázza megint a fejét, képviselőtársam, pontosan önök mondták azt, hogy majd magánszámla lesz, nem fog elveszni, mindenkinek meg fogják csinálni a magánszámláját. Hát, várjuk most már tíz éve. És nem sikerült. Eltűnt 3000 milliárd forint, amely a munkavállalóké volt. Ellopták. Mai napig nem adták vissza. Ezzel kezdték a kormányzásukat, arra hivatkozva, hogy az államadósságot csökkenteni kell, most meg látjuk, hol tartunk az államadósságban.

Visszatérve a minimálbérre, az adócsökkentésekre, megint csak megemlítem, hogy Varga Mihály a miniszteri meghallgatásán elmondta, hogy körülbelül 2000 milliárd forint sorsáról döntöttek, adócsökkentés, családoknak adó-visszatérítés, a nyugdíjak kifizetése. Akkor kérdeztük, bár már az előző vitában is feszegettük ezt a kérdést, hogy hogyan, miből lehetne ezt pótolni a költségvetésben. Ki kell mondani, megint csak a kérdést feltenni, hogy miért most lesz ennek a tetemes összegnek a kifizetése, miért nem foglalkozik vele a kormány, hogy a költségvetési lába ott van vagy nincs ott. Persze, választás közeledik, és valahogy meg kellene tartani ezt a hatalmat a ’22-es választáson.

Képviselőtársam is elmondta, megint csak arra hivatkozva, hogy önök tudják, hogy ha a baloldal kormányra kerülne, milyen adókat emelnének meg, a baloldali önkormányzatok hogyan adóztatnák meg a településükön élőket. Tudja, képviselő úr, amikor tegnap bejelentették, ha jól emlékszem, vagy tegnapelőtt, hogy végre a fővárosnak, Budapestnek odaadják azt a 12 milliárd forintot, amivel a BKV működését tudják finanszírozni, szörnyű volt látni ezt az egészet. Önök megint csak úgy viselkedtek hónapokon keresztül, hogy könyörögjenek, mintha kegyet gyakorolnának azzal, hogy ezt a pénzt oda kell adni. Ehhez képest éjszaka megint megjelent a Közlöny, több mint 4 milliárd forintot fog kapni Karcag városa kulturális dolgokra. Senki nem tudja, hogy mire, mert csak ennyi szerepel, hogy kulturális rendezvényekre, beruházásokra.

Érdekes módon ezt azonnal tudták, csak így, hogy senki nem tudja, mire (Nacsa Lőrinc: Ön nem tudja csak!), több mint 4 milliárd forint. Tessék? (Nacsa Lőrinc: Ön nem tudja, hogy mire!) A Közlönyben nem szerepel tételesen, hogy mire. Más sem tudja. Higgye el, az emberben ilyenkor mindig felvetődik, hogy a baloldali önkormányzatokat hogyan sanyargatják 2019 óta, és hogyan kerülve meg a törvényeket adják a fideszes vezetésű városoknak akár még azokat a bevételkieséseket is, amelyeket, ugyebár, a járványra hivatkozva megvontak az önkormányzatoktól. Csak tudják, egyet felejtenek el: hogy a településeken nem úgy élnek az emberek, hogy az egyikben csak színtiszta fideszesek élnek, a másikban meg csak baloldali vagy ellenzéki polgárok, hanem vegyesen, hála a jó égnek. Higgye el, amikor Budapestet vagy Szombathelyt büntetik vagy Miskolcot, akkor büntetnek minden állampolgárt, nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali szavazókat is.

Lényegében ennél a törvényjavaslatnál is azt láthatjuk, amit az elején is elmondtam, hogy nagyon-nagyon sok olyan dolog van benne, ami miatt az ember azt mondja, hogy nem tudná megszavazni, de ott van a másik csapda, hogy igen, a minimálbért emelni kell. Hiába adjuk be azonban a módosító javaslatainkat akár a költségvetéshez, akár máshoz az év folyamán, hogy mi azt gondoljuk, a legkisebb keresetű emberek érdekében azonnal meg kell hozni azt a döntést, hogy minimálbéres dolgozókat nem adóztatunk, a minimálbér adómentes, ahogy az a 2010 előtt időszakban volt. Többször előfordult, hogy kértük, emeljék már meg az állami támogatást, a Start-számlát, azt is milliószor beadtuk, hogy a babakötvény összegét emeljék már meg. Én személyesen is többször beadtam. Érdekes módon, amikor ellenzéki politikusok adják be, akkor önök vagy hivatkoznak valamire, vagy sem, de nem szavazzák meg, ha a költségvetéshez adjuk be, azt mondják, hogy annyi módosító javaslatot adunk be, hogy a költségvetés azt nem is bírná elviselni. Ha választási év közeledik, kormánypárti politikus adja be, akkor természetesen ez rendben van. Azt kell mondanom, helyes, hogy ennyi idő után észrevették, hogy ezt is emelni kell.

Visszatérve még a nyugdíjasok meg a családok helyzetére  nem tudom, míg zajlanak a felszólalások, biztos olvas ön is híreket, képviselő úr , az egyik hír ma, hogy brutálisan emelkedni fog a kenyér és a péksütemények ára. Gondolom, olvasta ön is, az okát is, hogy miért. Mert a gazdák visszatartják a terményeiket, mert olyan magas volt a gázár emelkedése, hogy megnövekedett a gazdák költsége, és rá fogják terhelni a fogyasztókra. Persze, ez egy ördögi kör.

(12.10)

Mindig a 2010 előtti időszakot emlegetik. Mondja már meg, képviselő úr, hogy 2010 előtt előfordulhatott volna, hogy lassan 500 forintot fizetünk egy kiló kenyérért?! De lehet, hogy a 600-at is el fogja érni, mert senki nem tudja megmondani, hogy mekkora lesz ez a brutális áremelkedés. Vagy nem beszélnek arról a 27 százalékos fogyasztói adóról, amit mi folyamatosan mondunk, hogy ebben a válságos helyzetben az egyik legnagyobb segítség a nyugdíjasoknak, a gyermeket nevelő családoknak, a közmunkásoknak, ha levisszük ezt az adót az általános élelmiszereknél 18 százalékra, az alapvető élelmiszereknél pedig 5 százalékra. Vannak országok, ahol ezt meglépik, mert azt gondolják, hogy a legnagyobb segítség minden magyar embernek, ha ezt meg tudnánk adni, hogy azonnal csökkentsük az adót. Valami oknál fogva önöknél ezt nem tudjuk keresztülverni.

Még egyszer felhozom, hogy az nagyon nincs rendben, hogy odáig eljutottunk, hogy azt a két adatot kell elmondani, hogy a legnagyobb mértékben a szegénység a munkavállalóknál figyelhető meg és a nyugdíjasoknál az elmúlt tizenkét évben. Ezen a kormányzatnak el kellene gondolkodnia, amikor ódákat zengenek arról, hogy a minimálbért mennyivel emelik, de az adó mértéke megmarad. Megint figyelmeztetném arra az egy mondatra államtitkár urat meg a kormánypárti képviselőket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.): háromszor több adót fizet ma egy munkavállaló, mint a munkáltató. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)