DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön a felszólalásában leginkább Magyarország Alaptörvényének társadalmi elfogadottságával foglalkozott, és azt a megállapítást tette, hogy ez alacsony. Azt kell jeleznem, hogy nem értek egyet ezzel az állásponttal, szerintem nem igaz, amit ön állított, és engedje meg, hogy pár olyan konkrét alaptörvényi rendelkezést figyelmébe ajánljak, aminek a társadalmi támogatottsága rendkívül magas.

Például az Alaptörvénynek köszönhető az, hogy a déli határokat ostromló migránsokat kívül tudjuk tartani, és a kerítést fel tudjuk építeni; és Brüsszellel szemben védekezni tudunk azon támadások kapcsán, amelyek arról szólnak, hogy bontsuk le a jogi és a technikai határzárat.

Mondok még egyet: a Magyarország Alaptörvényében található rendelkezéseknek köszönhető az, hogy Magyarországon  szemben más nyugat-európai országokkal , noha a kormány rendelkezik azzal a pénzügyi mozgástérrel, amely a válságkezelés miatt szükséges, de a költségvetési egyensúlynak ebben a helyzetben is fenn kell maradnia. Tehát a pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében is kulcsfontosságú az Alaptörvény.

Emellett, ha figyelmesen forgatja Magyarország Alaptörvényének rendelkezéseit, akkor azt fogja látni, hogy ott vannak benne azok a rendelkezések mind egy szálig, amelyek a családok és a gyermekek megvédésével kapcsolatosak; egyrészt anyagi értelemben is ott az alkotmányos kötelezettség, hogy támogatni kell a családokat, másrészt a genderideológiával és az LMBTQ-propagandával szembeni fellépés tekintetében is az Alaptörvény az, ami a jogi kereteket mindannyiunk számára biztosítja.

Az Alaptörvénynek köszönhető az is, hogy veszélyhelyzetben cselekedni tudunk, legyen az akár egészségügyi válsághelyzet vagy akár háborús helyzet. Ha az Alaptörvénynek ezek a rendelkezései nem lennének, akkor Magyarország Kormánya, mindegy, hogy mekkora társadalmi támogatottság áll mögötte, nem tudna fellépni. Illetve, hogy csak két példát említsek még, és befejezem a felsorolást: az Alaptörvény egyértelmű rendelkezéséből vezethető le például a nemzeti fizetőeszköznek, a forintnak a védelme és úgy általában a nemzeti szuverenitással összefüggő rendelkezések is. (Z. Kárpát Dániel: A 400 forintos euróval!)

Most nekem az a problémám, ha önök azt a politikát fogják folytatni, hogy az Alaptörvényt támadják, akkor az a helyzet, hogy önök ezekre az intézkedésekre mondanak nemet, ezeket az intézkedéseket támadják. Tehát én ezt az utat nem javaslom önöknek, ugyanis pont az elmúlt időszak válsághelyzetei azok, amelyek bebizonyították, hogy az alkotmányos rendszer jól működik, és képes hazánk szuverenitását megvédeni. Ezért arra szeretném önöket kérni, hogy ezekkel a felszólalásokkal és a politikai nyilatkozatokkal ne támadják, ne gyengítsék ezt az alkotmányos rendszert, hanem éppen ellenkezőleg, erősítsék.

A Mi Hazánk mozgását látva én azt gondolom, van esély arra, hogy egy új Jobbik alakul, ugye, ön is azt nyilatkozta, hogy a Jobbikot frakcióvezető úr saját halottjának tekinti. Én arra hívnám fel a figyelmet ezzel a felszólalással összefüggésben is, hogy a Jobbik útja elrettentésül szolgál, ezért figyelmükbe ajánlanám, hogy érdemes lenne azt elkerülni. Egyrészt, ugye, szélsőséges, elfogadhatatlan, antiszemita pozíció, másrészt először retorikailag a nemzeti szempontoknak a felkarolása, majd a balliberális oldalnak való belső behódolás, és tulajdonképpen, ahol itt véget ért a Jobbik, az a DK egyik radikális tagozataként a parlamenti frakció. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

Ez az az út, amelyet a Jobbik bejárt, mi annak szorítunk, hogy a Mi Hazánk-frakció ne az új Jobbikként végezze. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)