DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A biztonság nagyon fontos alapérték, különösen akkor, amikor háború dúl a szomszédságunkban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy a biztonság fogalma egy komplex, összetett fogalom, tudjuk azt is, hogy ennek megvan a politikai, társadalmi, katonai, gazdasági, pénzügyi, kiber- és humán biztonsága is, és napjainkra egyre erősödő jelenséggé vált az energiabiztonság kérdése.

Az energiabiztonság elválaszthatatlan része egy ország biztonsági rendszerének, biztonságpolitikájának. Ezért kulcsfontosságú, hogy az energetikai ellátás biztonsága megoldhatóe a magyar emberek, a magyar társadalom, a magyar gazdaság részére  kiszámíthatóe, tervezhető-e? És egyáltalán nem mindegy, hogy milyen áron kerül ez Magyarországra.

Az energia napjaink világának egyik alapfeltétele, ezt mindannyian tudjuk és ismerjük. És egyre inkább azzá válik, hiszen olyan társadalmakban élünk, olyan gazdaságokban, ahol egyre inkább fontos az energia mennyisége, és egyre növekszik az energiaigénye az emberiségnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi úgy látjuk, hogy ez egy klasszikus állami feladat, hiszen az államnak a biztonság garantálása mindenféle területen kiemelkedő jelentőségű alapfeladata, és úgy tekintünk mi, kereszténydemokraták erre, hogy igen, a magyar kormány, a Fidesz-KDNP-kormány ennek szellemében jár el, amikor védi a magyar érdekeket, kiáll Magyarország gazdasági, energiabiztonsági érdekei mellett. És emellett egyébként még nyilván a háború sújtotta Ukrajna területéről ideérkező menekülteket is segíti, sőt segélyszállítmányokat és gyógyszereket, kötszereket juttat el Ukrajna területére. Tehát ez a helyes, és korrekt álláspont, emellett folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy mi a béke pártján állunk, a békét támogatjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az energia kérdésénél azonban néhány dolgot, néhány alapdolgot érdemes áttekintenünk, hiszen a brüsszeli bürokraták döntései, javaslatai, elképzelései eléggé zavarossá, kiszámíthatatlanná és kockázatossá teszik Magyarország és az egész Európai Unió energiaellátását.

Ezért talán néhány adatot jó leszögeznünk, és a döntéseink során is ezt figyelembe venni. A helyzet az, hogy Európa számára az energia olyan lehetőséget nyújt, amely azt mutatja, hogy a Föld fosszilis energiáinak 1,7 százaléka fölött rendelkezik. Európa rendelkezik a legkevesebb fosszilis energiával, ezért bizony függőségbe kerül azon térségektől, azon országoktól, amelyek rendelkeznek energiahordozókkal, energiatartalékokkal.

Oroszország 17 millió 100 ezer négyzetkilométer területtel bír, a Föld legnagyobb területű országa, a második legerősebb hadsereggel bír, szuperhatalom, atomhatalom, és óriási földgáz- és kőolajtartalékokkal rendelkezik. Csak szeretném hozzátenni, hogy a szakértők szerint minimum egy-, maximum kétmillió év kell, míg szénhidrogén-lelőhelyek kialakulnak; az emberiség története és a Föld története ezt mutatja. Ezzel szemben az Európai Unió 27 tagállamának területe 4 millió 230 ezer négyzetkilométer, tehát Oroszország területe négyszer, több mint négyszer akkora, mint az egész Európai Unió a 27 tagállamával együtt.

Ezért aztán különösen sajátos és érdekes döntési helyzetekre lehetünk tekintettel, hiszen Brüsszelben éppen szankciókkal és embargókkal sújtják Oroszországot, mégpedig kőolaj és földgáz vonatkozásában. Ami egészen sajátos  erről beszéltünk itt Szijjártó külügyminiszter úr napirend előtti felszólalása kapcsán is , hogy most ki büntet kit, kinek fog ez fájni. Valóban az oroszoknak, vagy esetleg nekünk is ez fájni fog? Márpedig mi úgy látjuk, hogy rendkívüli károkat okoz a magyar gazdaságnak és egész Európának a szankcióknak ilyen típusú kiterjesztése.

(14.30)

Én azt látom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Marshall-segély óta elkényeztetett és elkényelmesedett Európa, amely lassan föladja keresztényi hitét, hoz olyan döntéseket egy olyan országgal szemben és olyan területeken és olyan témákban, amelyek az energiabiztonság területére vonatkozóak, amelyek mindenképpen károsak mindannyiunk számára, és emellett még egy olyan országgal szemben, ahol az orosz egyházfőt, Kirill metropolitát, pátriárkát nem engedik be, és szankciókkal sújtanák az orosz egyház vezetőjét és az ortodox egyház vezetőjét. Ez megdöbbentő, tisztelt képviselőtársaim, példátlan eset, és tudjuk az orosz egyház történetét, hiszen 1917-ben a kommunisták legfontosabb célkitűzése volt az orosz egyház megszüntetése, 130 ezer papot vittek el koncentrációs táborokba, harminc papot, püspököt végeztek ki, tehát ateista ötéves tervek voltak az egyház megsemmisítésére.

Úgyhogy mi, kereszténydemokraták mindenképpen tiltakozunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ezzel a kiutasítással, ezzel a szankcióval szemben, és továbbra is támogatjuk a kormánynak a magyarok melletti kiállását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)