MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mielőtt a szankcióval és az olajjal kapcsolatos felvetésére reagálnék, engedje meg, hogy felhívjam a figyelmet egy, azt gondolom, ma méltatlanul elsikkadt mondatra, nevezetesen Tordai frakcióvezető úr azt jelentett be, hogy a baloldal négy kétharmados vereség után most már elkezdi a magyar embereket képviselni. Szerintem ez egy szép cél, gratulálok, és sok sikert kívánok hozzá!

A probléma azonban az, hogy nem ez történik. A valóságban nem ez történik, a baloldal továbbra sem a magyar embereket, a magyar érdekeket képviseli. Ahogyan ön is említette, a szankcióról és az olajról ma már volt itt szó, folyt egy vita Szijjártó külügyminiszter úr felszólalása kapcsán, és ekkor is kiderült, hogy a baloldalt a valóság nem érdekli, és akit a valóság nem érdekel, az nem tudja és nem is akarja a magyar embereket képviselni.

Nézzük a valóságot! Gázzal kapcsolatban a magyar éves felhasználás 85 százaléka orosz gáz, az európai gázfelhasználásnak szintén a 40-50 százaléka orosz gáz. Kőolajjal kapcsolatban a helyzet az, hogy a magyar éves felhasználás 65 százaléka érkezik Oroszországból, ez napi 20 ezer tonna kőolajat jelent. Ezeket a mennyiségeket nem lehet, egészen egyszerűen lehetetlen egyik napról a másikra más forrásból pótolni. És valóban  ha tetszik Gurmai képviselő asszonynak, ha nem az „atombomba” kifejezés , az a brüsszeli szankciós csomag, amelyet most összeraktak, az a magyar gazdaságra nézve egy atombombát jelent. Ez a valóság, és azt gondolom, hogy nekünk a magyar emberek arra adtak felhatalmazást, sőt azt szabták feladatul, hogy a valóságról beszéljünk. Ez a szankciós csomag 700 forintos benzint és 800 forintos gázolajat jelentene, és ettől Magyarországot és a magyar családokat meg kell védenünk. (Zaj.  Az elnök csenget.) Plusz, ha azt is figyelembe vesszük, hogy már döntés született az uniós vezetők között arról, hogy nem hoznak olyan döntést, amely nem veszi figyelembe az országok eltérő energiakészletét, és mégis ilyen döntés született Brüsszelben, az a helyzetet csak súlyosbítja.

És hogy miért mondom azt, hogy a magyar baloldalt a valóság nem érdekli? Ugyanis Szijjártó miniszter úr felszólalása után talán kivétel nélkül minden frakcióvezető azt mondta, hogy a magyar kormány nem tett meg mindent és nem tett eleget az úgynevezett diverzifikáció érdekében. Hát, dehogynem! A diverzifikáció, vagyis az, hogy minél több forrásból és minél több útvonalon érkezhessen energiahordozó Magyarországra, az egy helyes törekvés, magyar érdek, éppen ezért mindent meg is tettünk az elmúlt években ezért, és ezt folyamatosan el is mondtuk.

Gáz vonatkozásában hadd tájékoztassam a tisztelt Házat arról, hogy hét szomszédos országunk közül hattal van gázösszeköttetésünk, tehát sok irányból tudnánk gázt beszerezni, gázt vásárolni, mi a házi feladatunkat elvégeztük. Senki nem várta és kérte jobban nálunk a horvátországi krki LNG-terminál megépítését, éveket kellett erre várnunk, mire végre elkészült. Van is ott egy egymilliárd köbméteres szerződésünk. A magyar éves felhasználás 9-10 milliárd köbméter, tehát Horvátországból jön egymilliárd köbméter, mi tudnánk 7 milliárd köbmétert is vásárolni onnan, csak ahhoz bővíteni kellene az LNG-kapacitást meg a horvát gázösszeköttetést, illetőleg a horvát energiaszállítási képességeket, tehát ez sem rajtunk múlik.

Kőolaj vonatkozásában a helyzet az, hogy tudnánk kőolajat vásárolni az Adria-vezetéken, de a horvátországi szakaszon kapacitásszűkület látható. Tehát horvát barátainknak egy jelentős beruházást kellene végrehajtaniuk ahhoz, hogy mi onnan nagyobb menynyiséget tudjunk vásárolni. Nem beszélve arról, hogy a magyar finomítói technológiát sok év alatt, legalább öt év alatt sok száz milliárd forintért kellene átalakítani ahhoz, hogy más típusú kőolajat is tudjunk fogadni, és a vége áremelkedés lenne úgyszintén. De itt is megtettük, amit lehetett, például 16 százaléka a magyar felhasználásnak Kazahsztánból érkezik, kazah olajjal oldjuk ezt meg.

Ahogyan talán frakcióvezető úr is utalt rá, mi a béke pártján állunk, a béke pártján álltunk, ott is állunk, és természetesen minden humanitárius segítséget megadunk. Ezek közül hadd emeljek ki néhányat! Kijev megyében megépítenénk, ha arra lehetőség lenne, egy iskolát és egy kórházat; mobil konténereket vagyunk képesek szállítani bármikor Kárpátaljára, hogy az odaérkezett menekültek elszállásolását könynyíteni tudjuk; a Stipendium Hungaricum program keretében ezer diáknak adunk lehetőséget arra, hogy a tanulmányait Magyarországon folytassa vagy fejezze be. Sebesült ukrán katonákat vagyunk képesek ellátni létszámkorlát nélkül, és 130 ukrán gyermek egészségügyi ellátását is vállaljuk; nem beszélve arról a majd’ 700 ezer emberről, aki már ideérkezett, és arról az 1400 tonna segélyszállítmányról, amelyet pedig már odaszállítottunk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Továbbra is a magyar érdekeket képviseljük. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)