DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy én is szóljak pár szót a helyzet gazdasági vonatkozásairól. Hát, nem mondok azzal nagy újdonságot, hogy a háborús helyzet csak fokozta az Európára nehezedő gazdasági problémákat. Az egész kontinenst jelentős infláció sújtja, amelynek első számú előidézője az energiaárak emelkedése. Ez a folyamat különböző okokból már a háború kitörése előtt megindult, a katonai konfliktus pedig csak rátett egy lapáttal. (Arató Gergely: Különösen Magyarországon…)
És hogy mit jelent ez számokban? Az Eurostat számai szerint áprilisban 38 százalékos volt az energiaár-növekedés éves mértéke, márciusban pedig 44 százalék. Tehát a fő felelős az energiaárak növekedése. Mindez odavezet, hogy a német Die Zeit szerint Németországban drágább az élet, mint az elmúlt 40 évben bármikor. 1981 óta nem volt olyan mértékű infláció Németországban, mint most. (Arató Gergely: Magyarországon is!) A háború miatt ebben az országban 144 százalékkal nőtt a gázolaj ára, 47 százalékkal az üzemanyagé és 41 százalékkal a gázé.
Még inkább mellbevágó az IMF elemzése, amely szerint, ha bevezetik az Oroszország elleni energiaembargókat, emellett Oroszország leválik a nemzetközi pénzügyi rendszerről, az 2023-ban 3 százalékkal vetné vissza az európai gazdaságot, tehát nem az orosz gazdaságot, hanem az európai gazdaságot (Arató Gergely közbeszól.), éppen ezért nagyon észnél kell lennünk. Ezért nem támogathatjuk olyan szankciók bevezetését, amelyek épp annyira vagy sokkal jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak. Ebben a helyzetben nem az a megoldás, ha gazdasági értelemben lábon lőjük magunkat.
Tegnap az Európai Bizottság elnöke a magyar miniszterelnökkel tárgyalt itt, Budapesten, és a kormány tájékoztatta őt arról, hogy a jelenlegi formájukban miért nem elfogadhatók a szankciós tervezetek: alapvetően veszélyeztetnék az ellátásbiztonságot, és már rövid távon is tartós áremelkedésekhez vezetnének. Ebből is látszik, hogy érvényesíteni akarjuk a legfontosabb alapelvet, miszerint nem fogjuk engedni, hogy a háború árát a magyar emberek, leginkább a magyar emberek fizessék meg.
Tisztelt Ház! Az sem mellékes, hogy a nemzetközi tárgyalásokon túl itthon milyen védelmet biztosítunk a magyar családoknak. Sokféle módon nyújtunk segítő kezet: bevezettük a benzinárstopot, az élelmiszerárstopot, a kamatstopot; évek óta működik a rezsistop leánykori nevén rezsicsökkentés , és a baloldali pártok már hetek óta azzal riogatnak, már megkezdték a választás előtt is ehhez csatlakoztak baloldali véleményvezérek is , hogy jönnek, jönnek, jönnek a megszorítások, és ezeknek az árstopoknak vége lesz. Ehhez képest a kormány nem megszüntette, hanem meghosszabbította ezeket az intézkedéseket.
(10.30)
És korábban is éltünk már át pénzügyi válságot 2008-09-ben , és világos a különbség a két kormányzás között. Az a fő különbség most az egyes intézkedésekbe nem megyek bele , hogy a magyar gazdaság most már sokkal stabilabban áll a saját lábán; például a járvány ellenére is 7 százalékos volt tavaly a gazdasági növekedés. Ez az uniós élmezőnyt jelenti. A devizakitettségünk is sokkal alacsonyabb. Ennek jelentőségét, azt gondolom, ebben a helyzetben sem kell külön hangsúlyoznom.
Minden nehézség ellenére pénzügyi problémák, járvány ellenére ezért tudtuk visszaállítani a 13. havi nyugdíjat, ezért folytatódtak a béremelések, ezért növekedett a minimálbér, ezért folytatódik az orvosibér-emelés, ezért folytatódott az ápolóibér-emelés, ezért kapnak adómentességet a 25 év alatti fiatalok, és a sort hosszasan folytathatnám.
Mindezt összefoglalva azt tudom önöknek elmondani, hogy nem a baloldali megszorítások útját járjuk (Arató Gergely: A jobboldali megszorításokét!), hanem országvédő politikát folytatunk, és amíg ez a kormány van hivatalban, ez így is marad. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)