DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos alkotmánymódosítás, alaptörvény-módosítás és egyben egy sarkalatos törvény módosítása fekszik előttünk.

(11.10)

Tudjuk, hogy az Alaptörvény jogállamiságunk alappillére, a törvények törvénye, ahogyan minden jogi egyetemen ezt tanítják, és valóban különös gonddal kell ilyenkor odafigyelnünk arra, hogy mi a módosítás tárgya, mi a módosítás célja, valóban indokolte, valóban aktuális-e.

Az előttünk fekvő, kormány által benyújtott módosítási szándék és javaslat részletes indokolása elég korrekten kifejti azt, hogy mi a szándéka ennek a módosításnak, miért van erre szükség, az Alaptörvény tizedik módosítására, valamint a katasztrófavédelmi törvény módosítására. Szeretném elmondani, végighallgattam Arató Gergely felszólalását, itt egy-két pontban jelentős tévedés van, ezt azért mindenképpen érdemes áttekintenünk. De mielőtt erre rátérnék, azért egy-két alapdolgot hadd mondjak el!

Az biztos, hogy egy alaptörvénynek jól felfogott elvárásunk alapján is stabilnak kell lenni, kiszámíthatónak kell lenni, hiszen ez a maradandóságot, az állandóságot, a status quót, a jogkövető magatartás kialakulását, az állampolgáraink általi átélését és alkalmazását is jelenti. Tehát a kiszámíthatóság szempontjából az egy fontos erény, hogy csak különösen indokolt esetben nyúljunk az Alaptörvény módosításához, hiszen ez egy jó Alaptörvény.

Azonban azt is látjuk, hogy miközben persze mint a jó szerzetesrend, keressük az állandót, a maradandót és ennek egyfajta megnyugtató igazságát, a világ igen intenzíven és igen gyorsan változik. Gyakorta mondjuk, hogy a XXI. század a kihívások, a veszélyek, a kockázatok, a fenyegetések évszázadává vált. Nem így terveztük, de ez lett belőle. Lám-lám, a szomszédságunkban most már egy újabb háború is dúl, nem elég az, hogy láthattuk a déli szomszédainknál a jugoszláv testvérháborút, most egy újabb testvérháború van a keleti szomszédainknál, az orosz-ukrán háború.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az biztos, hogy a mai helyzetben, ebben a mostani világban arra kell törekednünk, az ország biztonsága és védelme, megőrzése szempontjából, az állampolgáraink védelme szempontjából egyértelműen szükség van arra, hogy a végrehajtó hatalom megfelelő felhatalmazást kapjon arra, hogy végezhesse biztonságot megteremtő feladatát. Tehát nem lehet mindent parlamenti viták keretében végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges, hiszen a veszélyek is sokkal gyorsabban alakulnak ki napjainkban, mint korábban valaha. Ezért én és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója természetesen egyetért a kormány szándékával, a módosítás igényével és a céljával is, támogatni is fogjuk a szavazás során, és most az általános vitában is támogatjuk ezt a törekvést.

Én elég sokat foglalkoztam a különleges jogrenddel és ezt megelőzően a minősített időszakoknak az esetkörével, és egy rövid történeti áttekintést mindenképpen érdemes megtenni, hiszen azért nem úgy van az, hogy a jugoszláv háború időszakában nem módosítottuk az alaptörvényt.

De, módosítottuk, hiszen behoztunk egy új, akkor még minősített időszaki jogállást, ez a váratlan betörés, váratlan támadás esete. Hiszen pont hogyha, mondjuk, bármelyik harcoló fél áttéved  jószándékúlag, tegyük föl  vagy áttévedt volna Magyarország határán, és ott valamilyen harci cselekménybe bocsátkozik, akkor egyetlenegy lehetőségünk lett volna e jogállami keretek között, ez a rendkívüli állapotnak a kihirdetése. Hiszen akkor három minősített időszaki tényállás foglalkozott ezzel, a rendkívüli állapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet, és a rendkívüli állapot jelentette a hadiállapotot, de azzal belesodortuk volna Magyarországot egy nemkívánatos háborúba, a jugoszláv háborúba. Ezért kellett akkor a jogalkotónak hozzányúlni az alkotmányhoz, és módosítani, behozni a váratlan támadás, váratlan betörés esetét. Tehát az nem igaz, hogy a jugoszláv háború nem váltott ki alkotmányozó szándékot, hanem kiváltott, és bizony-bizony ez volt akkor a lehetséges megoldás.

Ugyanígy szükség van arra az ország biztonságának garantálása szempontjából, hogy…  2004-ben, amikor az önök MSZP-SZDSZ-es kormánya volt hatalmon, módosították az alaptörvényt, az alkotmányt és a honvédelmi törvényt is, hiszen megszüntették az általános hadkötelezettséget. Ennek okán elég komoly vitáink voltak akkoriban, Juhász Ferenc volt a honvédelmi miniszter, én akkor is elmondtam, hogy ez így nem fog működni, mert az ország biztonsága mindenekfelett, Magyarország biztonsága az első, és nem lehet megengedni azt, hogy ne legyen ütőképes a Magyar Honvédség, ne legyen tartalékos rendszerünk, működőképes tartalékos rendszerünk. Az önök kormányzásának köszönhetően 2010-ben eljutottunk oda, hogy 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, ez, kérem, szégyen. Emellett nem került kiépítésre egy tartalékos rendszer, amely területvédelmi elven szerveződött volna, és a Magyar Honvédség képességeiben is jelentős mértékben visszaesés következett be.

2004-ben azért módosítottuk az alaptörvényt, mert ez jelentett önök számára akkor valamilyen olyan lehetőséget, egy átmeneti lehetőséget arra nézve, hogy a megelőző védelmi helyzet mint elfogadott új alkotmánymódosítás lett az új minősített időszaki tényállás, ami 60 napot adott a parlamentnek, kétharmaddal dönthetett arról, hogy ha és amennyiben a háború előszobájába érkezünk, akkor ott fokozódó nemzetközi feszültség esetén lehetőség legyen az általános hadkötelezettség visszaállítására. Hála istennek, ezt sohasem kellett kihirdetni, de itt is megtörtént az az alkotmánymódosítás, amely megpróbált valamifajta életszerű, még ha nem is a legjobb megoldást megtalálva, de valamifajta alkotmánymódosítással kiterjesztette, kibővítette a minősített időszakokat.

Amikor 2015-ben, a migrációs válsághelyzet időszakában 400 ezer migráns vonult át Magyarországon és ezt követően Európában, Európa nagyobb városaiban hihetetlen módon megnőtt a terrorveszély, láthattuk, hogy a terrorcselekmények számában milyen növekedés volt, ártatlan emberek adták az életüket migránsok, terroristák értelmetlen robbantásaiban, ekkor fordultunk ismét a parlamenthez, a terrorveszély és a terrortámadás esetét hoztuk be az új Alaptörvénybe, akkor már a különleges jogrendi tényállások közé.

Tehát igenis mindig törekedni kell arra, hogy ha van egy aktuális veszély, és hogyha nem elegendőek az alkotmányi felhatalmazások, nem terjed ki, hiszen nem is terjedhet ki mindenféle veszélyre, de mégis az alapeseteket, a jelen tudásunk alapján azokat a kihívásokat, veszélyeket, fenyegetéseket mindenképpen indokolt az Alaptörvényben szabályozni és rendezni.

Egyébként pedig egyértelműen afelé mennek a világ országai, hogy a végrehajtó hatalom, a mindenkori kormányzat  amelyik egyébként kormányzó hatalom, bár klasszikusan végrehajtó hatalomnak nevezzük  kapjon lehetőséget erre, hiszen egy szabad, demokratikus országban, egy jogállamban vannak parlamenti választások, úgyis számot kell adni a választások során a kormány működéséről, intézkedéseiről. A parlamentet is tájékoztatja, hiszen az elmúlt időszakban  akár a járványhelyzet időszakában is  a kormány, sőt maga a kormányfő, a miniszterelnök úr rendszeresen adott tájékoztatást, külügyminiszteri tájékoztatás is volt, és vannak szakbizottságok, ahol szintén megkapták a szükséges tájékoztatást arról, hogy a kormány milyen intézkedéseket és miért foganatosított.

Tehát én azt hiszem, hogy meg kell adni a lehetőséget a végrehajtó hatalomnak és a kormányzatnak, hogy a veszélyeket elhárítsa, orvosolja, időben tudjon lépni, cselekedni, és természetesen a tájékoztatást kellő időben megadja a törvényhozó hatalomnak, a szükséges szakbizottságoknak is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk azt, hogy ’23. július 1-jétől módosul az Alaptörvény, hiszen a jelenlegi hat különleges jogrendi tényállás hárommá változik: megmarad a rendkívüli állapot, amely hadiállapot néven fut majd tovább, tehát jobban kifejezi a tényleges katonai fegyveres konfliktust, megmarad a szükségállapot, és megmarad a veszélyhelyzet. A veszélyhelyzet bővül ki most azzal a kitétellel, amely előttünk fekszik, méghozzá az 53. cikk (1) bekezdése, „a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szöveg lép a régi helyébe.

Szerintünk ez kielégítő és jó válasz arra, amilyen kihívásokkal szembe kell néznünk. Valóban, a humanitárius katasztrófa egyértelműen látható az orosz-ukrán háború következményeként, látható az, hogy Magyarországra rendkívül sokan érkeznek, a legtöbben ide érkeznek népességarányosan, a 10 millió magyar állampolgárra nézve. A magyar kormány mindent megtesz, segítséget nyújt, történelmének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja ebben a konfliktusban a bajba jutott, háború elől menekülő, Ukrajna területéről érkező embereknek, ukránoknak, magyaroknak, ruszinoknak és másoknak. Tehát ez egy helyes hozzáállás, ebben is támogatjuk a kormány törekvését.

Végezetül pedig hadd mondjam el, hogy természetesen lehet jogfilozófiai vitákat és különböző bölcselkedéseket folytatni arról, hogy a békétől eltérő időszakok, amelyeket a különleges jogrendi időszakokkal fejezünk ki…  ennek a kihirdetésével, mennyiben van most, mondjuk, a ’90-es évek végéhez képest béke, mennyiben változtak a megszokott és a valóban békés hétköznapokat megélő időszakok a mostanihoz, hiszen tudjuk, hogy a hibrid hadviselés világában élünk.

(11.20)

Tudjuk azt, hogy a virtuális világban napi szinten érik támadások Magyarországot, az állami intézményeket és minisztériumokat is, fegyveres és rendvédelmi szervezeteinket is. Ilyen értelemben persze nem beszélhetünk már klasszikus békéről, és az a helyzet, hogy hiába is törekszünk rá, bár nagyon sok rendezvény van, amelynek komoly üzenete van, többek között a különböző szépségversenyeken is mindenki elmondja, hogy fitnesz és világbéke, várnunk kell a világbékére, illetve dolgoznunk kell érte, ha egyáltalán valaha ez bekövetkezik. De egy biztos: amit mi megtehetünk ezen túl, hogy hangsúlyozzuk a világbéke melletti kiállásunkat, nagyon fontos, hogy a cselekvőképességet adjuk meg a kormányzatnak, és természetesen rendelkezzünk olyan védelmi kultúrával, olyan biztonságtudatos védelmi kultúrával és olyan erővel is, amellyel a rosszban szándékozókat el tudjuk tántorítani attól, hogy Magyarországot bárminemű tényleges támadás érhesse fegyveres, katonai értelemben.

Végezetül azzal zárom, hogy a KDNP frakciója támogatja a kormány előterjesztését, és a zárószavazás során is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)