DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva a frakcióvezető úr vezérszónoklatát, egy idézetet helyeznék az önök szívére így, a 2022-26. évi parlamenti ciklus első törvényjavaslati vitájának vezérszónokaként. „Gaudium et spes, 31,3.: a jövő azoké, akik a ma élő generációk számára képesek megadni az értelmet és a reményt.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Varga Judit miniszter asszony benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását az Országgyűlésnek. Kérdezhetik: vajon miért vált szükségessé ez a benyújtás, miért vált szükségessé a tizedik alaptörvény-módosítás? Azért, mert szomszédságunkban kitört a háború, mely a második világháború óta nem tapasztalt kihívásokat, humanitárius helyzetet eredményezett, megváltoztatva a világot és benne Európa arculatát és helyzetét is. Ezen új helyzetre és kihívásokra pedig Magyarországnak biztosítania kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Ezért az Alaptörvény tizedik módosításának javaslata két cikket tartalmaz. Az első módosítja az Alaptörvénynek a veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó 53. cikkét, mely alapján a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás mellett a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A javaslat második része pedig ugyanezzel harmonizálja az Alaptörvény előző, 2023-ban hatályba lépő módosítását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok mindent hallottunk itt ellenzéki képviselőtársaimtól a felszólalások során, ezért felhívom a figyelmüket, hogy ne feledjék azt, hogy az Alaptörvény több mint egy törvény, a törvények törvényéről van szó. Ne feledjék, hogy az úgynevezett húsvéti Alaptörvény által hazánk 2011-ben újra visszatért az organikus jogfejlődés útjára! Ne feledjék azt sem, hogy a magyar nemzet legfontosabb jellemvonása közé tartozik az alkotmányosság szeretete! Ezért nem véletlen, hogy a II. András királyunk által éppen 800 éve kibocsátott Aranybulla, mely vetekszik a Magna Chartával időben és tartalomban, 1222-ben bocsátatott ki. Nagyon érdekes, hogy ma Brüsszelből éppen azok támadnak bennünket a jogállamisággal, akik akkor, 1222-ben talán még törzsszövetségi szinten sem voltak, mi pedig már, ugye, egy alkotmánnyal bírtunk.

Az Aranybulla olyan alapelveket rögzít, melyek mind a mai napig egy jogállam alapvetőbb igazságai közé tartoznak: egy és ugyanazon szabadság elve, a szabad országlakosok jogegyenlőségének biztosítása, az ellenállás joga, ugyanezen személyek lehetősége arra, hogy a történelmi alkotmányt megszegő uralkodónak ellenállhassanak. A 800 éves Aranybulla nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem Alaptörvényünk alapján ma is élő olyan joganyag, mely lehetővé teszi történelmi alkotmányunk jogértelmezés útján való érvényre juttatását. Az Alaptörvénybe foglalt Nemzeti hitvallás ikonikus sorai ugyanis kimondják: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és nemzeti egységét. Valljuk, hogy a történelmi alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelezettsége.” Az Alaptörvénybe foglalt R) cikk (3) bekezdése pedig azt mondja ki: „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történelmi alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.” Nos, ez nemzetünk alkotmányos hite, és nem az, amit itt az előbb képviselőtársunktól a DK részéről hallottunk.

Történelmi alkotmányunk szellemi öröksége tehát átszövi húsvéti Alaptörvényünket. Ezért, ha hőseinkhez méltó honpolgárok akarunk lenni, meg kell tartanunk történelmi alkotmányunk iránymutató szellemi erejét, vagyis mindent meg kell tennünk azért, hogy nemzeti-keresztény értékeink megmaradjanak. Ki kell mondanunk, hogy csak akkor járunk jó úton, ha történelmi alkotmányunk organikus fejlődéséből háramlanak jogaink és kötelezettségeink.

Megint csak ellenzéki képviselőtársaimnak fel kell hívnom a figyelmét arra, hogy voltak idők, amikor ettől az organikus fejlődéstől kényszerrel elszakították hazánkat. Ezt tette a ’49. évi XX. törvény is, a régi alkotmány, melyet az ellenzék, mint azt éppen a választási kampányban mondták, vissza akar majd hozni. Szóval, ez a régi alkotmány, ez az 1949. évi XX. törvény, mint azt a dátumból is láthatják, a szovjet szuronyok árnyékában született sztálini alkotmány egyszerű magyar fordítása volt. (Dr. Hoppál Péter: Ez így van!) Bár a rendszerváltás után jelentős módosításokon esett át ez a fordítás, de a ’49. évi kommunista alkotmány attól még ihletettségében mit sem változott. Hatálya alatt így olyannak érezhettük magunkat, mintha védők nélküli várban lennénk.

Visszatérés az organikus alkotmányfejlődésünkhöz 2011. április 25-én következett be a húsvéti Alaptörvényünk által. Ezt megint csak ki kell mondanunk, mert sokaknak ez a tény nem magától értetődő. Meggyőződésem, hogy legjelentősebb örökségünk az a keresztény gyökér, amelyből a magyar állam ezer éve kisarjadt. Ezért húsvéti Alaptörvényünk sem véletlenül a nemzeti imánkkal, a magyar Himnusz első sorával kezdődik, vagyis azzal, hogy „Isten, áldd meg a magyart!”. Az Alaptörvényünk pedig ezt követően a Nemzeti hitvallásban mondja ki, hogy nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tehát a hatályos joganyagunk kimondja, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Nos, ezt az érvénytelen alkotmányt akarta az ellenzék visszahozni. (Dr. Hoppál Péter: Szégyen!  Nacsa Lőrinc: Feles törvénnyel!) Feles törvénnyel.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország az égre tekintve a 2011. évi húsvéti Alaptörvénye által feltámadt, újra feltámadt, és méltón védelmezi ezeréves honát és polgárait.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar nemzet ezer éve szakadatlanul fejezi ki akaratát, hogy keresztény nemzeti formában akar élni.

(11.30)

Ezért csak megszállás vagy totális diktatúra tudta ezt felülírni. Mi, magyarok fontosnak tartjuk a hagyományos keresztény értékeket, így fontosnak tartjuk a világ teremtettségét, továbbá azt, hogy az ember férfinak és nőnek teremtetett. Ehhez a magyar alkotmány védvonalat is biztosít. Ezt a védvonalat mi, a Fidesz-KDNP óvjuk.

Ezért bármilyen külföldi nyomásnak is vagyunk kitéve, Magyarország nem adja el egy tál lencséért a jövőjét. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)