HAJNAL MIKLÓS, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy először szólalok fel a Házban, engedjék meg, hogy innen is köszönetet mondjak annak a több mint 25 ezer hegyvidéki és bel-budai választónak, szavazónak, aki bizalmat szavazott nekem az április 3-ai választásokon. Igyekszem ezt a bizalmat megszolgálni, és azokat is képviselni, akik esetleg másra adták a voksukat, illetve javaslom tisztelt képviselőtársaimnak is, hogy tegyenek ugyanígy.

Különleges helyzetben vagyok, hiszen több képviselőtársam is hegyvidéki vagy éppen bel-budai lakos, valamint, azt hiszem, miniszter asszony és a miniszterelnök is. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Eddig nem láttunk.) Őket is arra biztatnám, amennyiben szintén a választókerületemben élnek, akkor forduljanak hozzám bizalommal. (Dr. Simicskó István: Mindenképpen.  Derültség a kormánypártok soraiban.) Én ugyanis azt vallom, hogy a politika alapja a képviselet, a képviselet helye parlamentáris demokráciákban pedig maga a parlament. Magyarországon ez az Országgyűlés kellene hogy legyen. Éppen ezért olyan fontos ez a mai vita, hiszen a mai előterjesztés arról is szól, hogy itt vitathassuke meg közös ügyeinket, vagy már ennek a lehetőségét is feladjuk mondvacsinált okokkal.

Tisztelt Képviselőtársak! Mielőtt belemegyünk a vitába, ha már a veszélyhelyzetről van szó, mi, a Momentum országgyűlési képviselői, tagjai, aktivistái mindenekelőtt szeretnénk kifejezni köszönetünket és hálánkat, köszönetünket azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a járványhelyzet során az emberéletek mentésén dolgoztak. Ha pedig a szomszédban zajló orosz agresszióról beszélünk, mindenekelőtt köszönet és hála illeti azokat a civil szervezeteket és egyházakat, valamint az önkormányzatokat is, akik az orosz agresszió első napjától kezdve segítik a menekülteket, a menekülő családokat.

Sajnos, miközben a magyar nép először a járvány, majd a gazdasági válság, majd a háború okozta viszontagságokkal küzd, itt a parlamenti képviselőtársaim  Varga Judit miniszter vezetésével  hatalmi barkácsolásba fogtak, a saját maguk által egykor gránitszilárdságúnak titulált Alaptörvény tizedik módosítására készülnek. Arról döntünk, hogy adunke újabb két okot arra a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon, és folytassa azt a rendeleti kormányzást, most már ki tudja, meddig.

Szerintünk a magyar embereknek nem újabb veszélyhelyzetre, nem újabb rendeleti kormányzásra, nem hatalmi barkácsolásra, hanem biztonságra van szükségük. Biztonságban szeretnék tudni a szeretteiket egy világjárvány alatt, és akkor is, amikor egy agresszív nagyhatalom hódító háborúba kezd a szomszédunkban. Biztonságban szeretnék tudni az életszínvonalukat, amiért keményen megdolgoztak, biztonságban szeretnék tudni a megtakarításukat, amit félre tudtak tenni. A kormánynak pedig a folyamatos veszélyhelyzetek helyett ezen kellene dolgoznia.

Értjük azt, hogy a kormánynak fontos, hogy a magyar emberek folyamatosan féljenek valamitől. Ezért van az, hogy 2015 óta megszakítás nélkül fenntartják az illegális bevándorlás miatti válsághelyzetet, függetlenül attól, hogy hetente 2, 20 vagy 20 ezer bevándorló érkezett a kerítéshez az elmúlt évek során. Ezért riogatnak kitalált veszélyekkel minden évben más-más plakátkampánnyal, ezért kezdtek el most kormánypárti megmondóemberek az általános hadkötelezettség bevezetéséről beszélni. Remélem, nem azért, mert be akarnák vezetni, hanem azért, hogy az emberek féljenek. (Dr. Simicskó István: Pedig rád férne!) Mert aki fél, azt mindig könnyebb irányítani, annak mindig könnyebb a torkán lenyomni a jogszűkítést, a megszorítást.

A kormány azt szeretné, ha félnénk, ha gyomorideggel mennénk mindennap munkába, arra gondolva, hogy az oroszok elzárhatják a gázt, és hazaérve talán már áram sem lesz a lakásban, ha félve bontanánk ki a banktól kapott borítékot, hogy mennyivel emelkedett a törlesztő, ha aggódva böngésznénk az akciósújságot, hogy vajon mennyit drágult a paradicsom múlt hét óta. Azért szeretnék, hogy féljünk, hogy azután kivont karddal azt mondhassák: joggal féltek, de íme, itt vagyunk, hogy megvédjünk benneteket.

Azoktól a veszélyektől akarnak megvédeni, amelyeknek egy jó kormányzás alatt be sem kellett volna következniük. (Dr. Hoppál Péter: Kerítés?) A jó kormány ugyanis megelőzi a bajt. Az igazán jó kormány pedig olyan kormányzást folytat, ahol az emberek nem szorulnak folyton az állam segítségére, az állam védelmére, mert egészségben, jólétben és biztonságban élnek. Az, hogy a magyar emberek félelemben élnek, a kormányon kívül senki másnak nem jó. Senki nem akar félni ebben az országban, függetlenül attól egyébként, hogy mit hisz, kiben bízik, vagy akár, hogy melyik pártra adta a szavazatát.

Tisztelt Országgyűlés! Mi a Momentumban azt szeretnénk, hogy béke, nyugalom és biztonság legyen Magyarországon. Azt szeretnénk, ha az embereknek nem kellene folyton valamitől félniük, és azt gondoljuk, hogy ebben egy kétharmados többséggel rendelkező kormánynak kiemelkedő és egyértelmű a felelőssége. A kormánynak nem a veszélyhelyzet fenntartása a dolga, hanem annak a megszüntetése. Ha pedig a kormány is azt szeretné, hogy a magyar emberek ne féljenek, akkor ne azzal foglalkozzon, hogy milyen ürügyekkel tud újabb és újabb veszélyhelyzeteket kihirdetni és megteremteni, hanem azon dolgozzon, hogy hogyan tudja a magyar emberek biztonságát, megélhetését és jólétét garantálni.

Munka van bőven. A gazdasági válság hatását mindannyian érezzük. A kormánynak meg kell fékeznie az áremelkedést, helyre kell állítania a teljesen felborult állami költségvetést, segítséget kell nyújtani a gazdasági válság áldozatainak, a bajba jutott kisvállalkozásoknak, és haladéktalanul el kell kezdenie hazánk orosz kitettségének a felszámolását. Ezek az ország előtt álló valódi feladatok, melyek közül egyikhez sincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására és a rendeleti kormányzásra. Ezekhez nincs szükség a veszélyhelyzet fenntartására. A veszélyhelyzet fenntartására csak azért van szükség, hogy önök továbbra is jogi és politikai értelemben is gátlástalanul kormányozzanak.

Amire viszont nagy szükség van mindezekhez, az a lassan egy éve elzárt EU-s pénzcsapok újranyitása. Haza kell hoznunk azokat az EU-s pénzeket, melyek megilletik Magyarországot, de addig nem fogunk tudni hozzájuk jutni, amíg a kormány nem tartja be az EU szabályait. Minden közösség így működik: ha nem tartod be a szabályokat, nem részesülhetsz az előnyeiből. Ráadásul ezeket a szabályokat, tisztelt képviselőtársaim, például a lisszaboni szerződést önök, bizony önök fogadták el, nem Brüsszel, nem Soros, nem más, hanem önök fogadták el.

Ezért arra kérjük a kormányt, hogy ahelyett, hogy felesleges alaptörvény-módosításokra pazarolja az időt, mihamarabb tegyen lépéseket az EU-s támogatások újraindításáért. Értjük, hogy a kormány talán már letett arról, hogy az EU-s pénzekhez rögtön hozzájusson, értjük, hogy a kormány az infláció szabadon engedésével, a magyar kisvállalkozások sanyargatásával, városaink kisemmizésével próbál úrrá lenni ezeknek a pénzeknek a hiányán és a gazdaság problémáin. És értjük azt is, hogy a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás kihirdetése valójában azért készülnek, hogy tovább folytathassák ezeket a megszorításokat.

De arra kérjük a kormányt, hogy a megszorítások, a magyar kisvállalkozások kisemmizése, az önkormányzatok sanyargatása és a veszélyhelyzet helyett kezdjen végre el azon dolgozni, hogy mihamarabb hazahozza a Magyarországot megillető EU-s forrásokat, és azokat költse a magyar emberekre, jól működő kórházakra, színvonalas iskolákra és biztos megélhetésre.

(11.50)

A Momentum ebben partnere lesz a kormánynak, mert az egész ország érdeke, politikai oldaltól függetlenül, hogy rövid időn belül hozzájussunk az EU-s pénzekhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek lennének az igazán fontos kérdések, ezzel kellene ma is foglalkoznunk, ehelyett alaptörvény-módosítókkal foglalkozik a kormány. Ám legyen, lelkük rajta! Vegyük akkor nagyító alá az alaptörvény-módosítót!

Először is, ez a módosító szükségtelen. Az előterjesztés indokolásában foglalt célok a veszélyhelyzet kihirdetése nélkül is hatékonyan kezelhetők, a veszélyhelyzeti esetek körének bővítése kizárólag a rendeleti kormányzás minél hosszabb időszakra elhúzását szolgálja és célozza.

Másodszor, ez a módosító visszaélésre ad okot, és ennek láttuk már példáját. A kormány már eddig is számos esetben túlterjeszkedett a veszélyhelyzet konkrét indokát adó járványhelyzetet érintő rendelkezéseken. Hogy csak egy példát emeljek ki önöknek, a választókerületemben is mindennapi problémát jelentő zöldterület-beépítéseket, ingatlanberuházásokat is könnyebbé tettek a koronavírus leple alatt. Mi köze a kettőnek egymáshoz?  kérdezem én.

Harmadszor: ez a módosító, ahogy az már elhangzott, egy antidemokratikus biankó csekk a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet tetszése szerint tovább hosszabbítgathatják, a veszélyhelyzeti lehetőségeket kibővítsék, és rendeletileg azt tegyen, amit akar. Gyakorlatilag erre irányul ez a módosító. Nem elég önöknek a parlamenti kétharmad, ami a teljhatalommal egyenlő, ezt mindannyian tudjuk, de a rendeleti kormányzás még gyorsabb, még titkosabb, ezért szeretnék önök ezt folytatni; antidemokratikus, de gyorsabb. A fékek és ellensúlyok rendszerének folytatólagos kiiktatását jelenti ez a tervezet. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Azért folytatólagos kiiktatását, mert sajnos ez a folyamat nem ma kezdődött, az Alaptörvény már most sem szab gátat a központi hatalomgyakorlásnak.

Vélhetően a tervezetet ennek ellenére majd megszavazzák a fideszes képviselők  gondolom, akkor mindannyian be fognak jönni , de egy európai demokráciában az lenne a minimumelvárás, hogy legyenek jogszabályi korlátok, amelyek a központi hatalomgyakorlásnak gátat szabnak. Elegáns lenne az önök részéről valamifajta önkorlátozás, hogy például az időbeli korlátról mindig az Országgyűlés dönthessen, és ne adják ezt a döntési jogkört ab ovo a végrehajtó hatalomnak  ahogy az Alaptörvény 53. cikkének (3) bekezdésében most is teszik , hanem mindig újra be kelljen terjeszteniük ezt az igényt az Országgyűlés elé.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az összefoglalóan különleges jogrendnek nevezett különböző speciális közjogi helyzetek  például rendkívüli állapot, szükségállapot, terrorveszély és végül a veszélyhelyzet  lényege, hogy az állam a saját maga által meghatározott keretek között működhet. Logikusan gondolkodva tehát különleges jogrendet szabályozó alkotmányos intézményt a jogalkotónak úgy illene létrehoznia, hogy 1. talál egy problémát, ami miatt alkotmányos keretek között nem működtethető a jogállam a közjó érdekében, ezt a problémát most nem látjuk; 2. definiálja, milyen eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a probléma miatti akadályokat leküzdje  önök gyakorlatilag mindenre is kérnek felhatalmazást; 3. az eszközök igénybevételét alkotmányos garanciákhoz rögzíti, legalább a feltételek rendszeres felülvizsgálatának kötelezettségével  ez nem történik meg; 4. majd ezt a teljes csomagot elnevezik, és a különleges jogrendek körében kodifikálják. Nagyjából ez az utolsó dolog sikerült, az első három nem.

Ehhez képest most azt látjuk, hogy a kormány egy bejáratott, eleve sok sebből vérző, veszélyhelyzeti intézményeinek még több sebből vérző eszköztárát próbálja valamilyen szedett-vedett indokkal fenntartani. Ebben az esetben nem lehet arra hivatkozni, mint a veszélyhelyzeti jogszabályok járvány esetére való részletszabályozásakor, vagyis hogy Szájer József a brüsszeli vonaton az iPad-jét nézegetve ne gondolt volna egy jövőbeli járványra, ugyanis az Alaptörvény már elfogadása óta eleve tartalmaz egy olyan kitételt, ami a háborús helyzetről szól. Rendkívüli állapot hirdethető ki az Országgyűlés kétharmada által hadiállapot kinyilvánítása esetén vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye, háborús veszély esetén  48. cikk (1) bekezdés.

Az, hogy mi a mai napon itt vagyunk, és vitázni tudunk erről a módosítóról, a legjobb bizonyíték arra, hogy ez a módosító miért szükségtelen. Még az Országgyűlés is képes összeülni. A szomszédban lévő orosz agresszió súlyos áldozatokat követelt, de nem teremtett olyan körülményeket, amik miatt hazánk alkotmányos jogrendjében fennakadást kellene okoznunk.

Tisztelt Országgyűlés! Közel kétmillió ember kifejezetten azzal bízott meg minket, hogy képviseljük őket a parlamentben. Ehhez képest azt várják tőlünk, hogy legelső döntésünkkel mondjunk le erről, és adjuk át önként önöknek ezt a jogot és kötelességet? Nem! Önöknek igenis dolga kikérni a parlament véleményét és beszámolni a parlamentnek. Nem járulunk hozzá, hogy a Karmelitából kiküldött rendeleteikkel kormányozzanak egy ilyen helyzetben. Ne feledjük, önöket már legalább kétszer becsapta Putyin. Először akkor, amikor azt hitték, hogy békemisszióra megy hozzá a miniszterelnök, és alig ért haza a háború elől, másodjára pedig most, amikor csak azért sem akart május 9-ére az ígért béke megszületni. Higgyék el, mindenkinek jobb lesz, ha közösen is megvitatjuk ezeket az ügyeket.

Mi erősíteni akarjuk Magyarország egyre gyengülő pozícióját. Ne most akarjanak rendeletekkel kormányozni! Ezt érdemlik az önök és a mi választóink is. Köszönöm szépen. (Taps a Momentum, a Párbeszéd és az LMP soraiban.)