RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke: Danke. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrte Frau Ministerin Varga! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich die Meinung des Ausschusses in Ungarn lebenden Nationalitäten, bezüglich des Gesetzesvorschlags mit Titel „Zehnte Änderung des Grundgesetztes“ mit Nr. T/25 und mit Titel „Änderung zur Katastrophenverhütung und zu den bestimmten, damit zusammenhängenden Gesetzen“, mit Nr. T/26 erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról szóló T/25., valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/26. számú törvényjavaslatokról.
Ritkán adatik meg, még egy országgyűlési képviselő életében is, hogy egy parlamenti ülésszak első törvénymódosítási javaslataként azonnal az alkotmánnyal, Magyarország Alaptörvényével találkozhat. Most ilyen kivételes eset van, ezért a konkrét törvénymódosítási javaslatokat megelőzően előbb az Alaptörvény kifejezetten nemzetiségeket érintő részeivel foglalkoznék. Ezek az idézetek nem lesznek hosszúak, de tartalmuk számunkra létfontosságú, hiszen a minden Magyarországon élő nemzetiségre vonatkozó további sarkalatos és egyéb törvényekben foglaltakat ebből tudjuk és kell levezetnünk.
Elsőként a Nemzeti hitvallás alábbi részét emelném ki, előbb németül idézem:
Wir erklären, dass die mit uns lebenden Nationalitäten Teile der ungarischen politischen Gemeinschaft und staatsbildende Faktoren sind. Wir verpflichten uns, unser Erbe, unsere einzigartige Sprache, die ungarische Kultur, die Sprache und Kultur der in Ungarn lebenden Nationalitäten, die von der Natur gegebenen und durch den Menschen geschaffenen Werte des Karpatenbeckens zu pflegen und zu bewahren. Wir tragen die Verantwortung für unsere Nachfahren, deshalb beschützen wir die Lebensgrundlagen der folgenden Generationen durch den sorgfältigen Umgang mit unseren materiellen, geistigen und natürlichen Ressourcen.
Idézet magyarul: „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” ‑ idézet vége.
Másodjára a XXIX. cikk (1), (2) és (3) bekezdéseit emelném ki, először szintén németül:
Artikel XXIX
(1) Die in Ungarn lebenden Nationalitäten sind staatsbildende Faktoren. Jeder ungarische Staatsbürger, der einer Nationalität angehört, hat das Recht zum freien Bekenntnis und zur Bewahrung seiner Identität. Die in Ungarn lebenden Nationalitäten haben das Recht auf den Gebrauch der Muttersprache, auf die individuelle und kollektive Namensführung in der eigenen Sprache, auf die Pflege ihrer eigenen Kultur und auf Unterricht in der Muttersprache.
(2) Die in Ungarn lebenden Nationalitäten können örtliche und landesweite Selbstverwaltungen errichten.
(3) Das Nähere über die Rechte der in Ungarn lebenden Nationalitäten, die Nationalitäten und die Voraussetzungen für die Anerkennung als Nationalität sowie die Regeln der Wahl zu örtlichen und landesweiten Selbstverwaltungen der Nationalitäten regelt ein Kardinalgesetz. Ein Kardinalgesetz kann die Anerkennung als Nationalität an ein Heimischsein von einem bestimmten Zeitraum sowie an die Initiative einer bestimmten Anzahl von Personen, die sich zur jeweiligen Nationalität bekennen, binden.
Idézet magyarul:
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.
Harmadjára a 2. cikk (2) bekezdését idézem németül és magyarul:
Die Teilnahme der in Ungarn lebenden Nationalitäten an der Arbeit des Parlaments wird durch Kardinalgesetz geregelt.
Vagyis: „A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.” ‑ idézet vége.
Végezetül a záró és vegyes rendelkezések 21. pontját idézem, szintén németül és magyarul:
Die Teilnahme der in Ungarn lebenden Nationalitäten an der Tätigkeit des Parlaments gemäß Artikel 2 Absatz 2 des Grundgesetzes ist erstmalig in der Tätigkeit des aufgrund der ersten Parlamentswahlen nach Inkrafttreten des Grundgesetzes konstituierten Parlaments zu gewährleisten.
„A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani.” ‑ idézet, idézetek vége.
Nekünk, a Magyarországon élő őshonos nemzetiségeknek rendkívül nagy öröm, elégtétel és elismerés, hogy 2022. április 3-án, az Alaptörvény hatálybalépését követően már harmadik alkalommal került sor nemzetiségi szószólók és nemzetiségi képviselő megválasztására.
(13.00)
Az elhangzott idézeteket azért tartottam fontosnak a harmadik nemzetiségi ciklus kezdetén is szó szerint elmondani és idézni, mert több új párt és még több új képviselő került be és kezdte meg a munkáját az Országgyűlésben. Tisztelettel kérem, hogy az elhangzottakra mindenkor legyenek tekintettel, és munkájuk során vegyék figyelembe. Egyúttal megköszönöm minden frakciónak és minden parlamenti képviselőnek a Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnökének és alelnökeinek egyhangú megszavazását.
Mindezek után rátérnék a konkrét törvénymódosítási javaslatokra. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2022. május 9-i, a mostani ciklusban az első ülésén tárgyalta a napirenden lévő törvényjavaslatokat. A két törvényjavaslat tartalma lényegében ugyanaz, amennyiben: az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szövegrész kiegészül a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” szövegrésszel. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen helyzetben a mindenkori kormány döntése két alapvető szempontnak kell megfeleljen: 1. gyors döntés legyen; 2. jó döntés legyen.
A jó döntés követelménye a mindenkori kormány képességeinek függvénye, ez jogszabállyal nem garantálható. A gyors döntés lehetősége viszont elsősorban a jogszabályi környezet függvénye, melyet az Alaptörvény kiegészítése biztosíthat.
Az elmondottak alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról szóló T/25., valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/26. számú törvényjavaslatokkal egyetért, és javasolja elfogadásukat az Országgyűlés részére. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps a kormánypártok, szórványos taps a Jobbik és a Momentum padsoraiból.)