NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Végighallgatva a baloldali vezérszónokokat, három szó jutott eszembe: a pontatlanság, a csúsztatás és a hazugság. Ebben a három kategóriában mozogtak a baloldali képviselőtársaim a vezérszónoki felszólalásaik során, illetve voltak azok, akik elkalandoztak teljesen más irányokba, és a törvényjavaslatokról sajnos semmilyen szót nem ejtettek. Ilyen volt például Toroczkai László vagy éppen Tordai Bence, akik történeti, szociogazdasági és egyéb más áttekintéseket ugyan tettek, de a törvényjavaslatról nem beszéltek. Ez szerintem sajnálatos, mert egy vitának mégiscsak az a lényege, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatról vitatkozzunk.

Arató Gergely képviselőtársam kifogásolta a konszenzuskeresést, és hogy konszenzussal kellene alkotmányt, Alaptörvényt módosítani. Ez a vita is konszenzuskeresés. (Derültség és közbeszólás a DK padsoraiban: Eszi, nem eszi, nem kap mást.) Mi idehoztunk egy javaslatot, önök elé; van itt egy javaslat, ami szerintünk megfelelő. Természetesen minden képviselőnek joga van módosító javaslatokat is benyújtani ehhez, sőt a véleményét is megformálni, mint ahogy önök is sok órán keresztül megtették. Erről szól a mostani vita.

A vita nagy szószólója volt Tordai Bence és Molnár Zsolt képviselőtársam, aki a vitát kifogásolta az alaptörvény-módosításban, majd a felszólalásuk után gyorsan kisiettek, nehogy véletlenül egy vitával vagy egy ellenkező véleménnyel találkozniuk kelljen itt a Házban, nehogy véletlenül meghallják azt is, hogy tőlük eltérő vélemény is létezik itt az Országgyűlésben.

Ugye, önök az elmúlt hónapokban azzal turnézták körbe az országot meg a baloldali sajtót, hogy önök feles törvényekkel, feles többséggel szeretnének majd alkotmányt módosítani. Így, hogy egyharmadnyian lettek végül a választók bölcsességének köszönhetően, fölmerül a kérdés, hogy egyharmaddal is akarnake alkotmányozni, vagy beérike a felessel, mert ezt azért át kell gondolni, tisztelt képviselőtársaim, hogy hogyan is szeretnének viszonyulni ezekhez a kérdésekhez a következő időszakban.

Arató Gergely képviselőtársam megmosolyogtató érve volt az, hogy a kormány pillanatnyi érdekeihez módosítja az Alaptörvényt és a veszélyhelyzetet. Tisztelt Képviselőtársam! Ön gondolta volna az Alaptörvény kilencedik módosításakor, hogy lesz háború a szomszédunkban? Ön tudta novemberben, hogy háború készülődik a szomszédunkban? Mert ha tudta, akkor szólhatott volna. Mi nem tudtuk és nem is sejtettük, ezért nem a pillanatnyi politikai érdekeink szerint módosítunk Alaptörvényt, hanem a külső körülmények szerint.

Hosszú évek óta, hosszú évtizedek óta nem volt háború a környezetünkben  egyébként nagyon helyesen , és a mostani háborúnak is mihamarabb véget kell érnie, és a legfontosabb, hogy elérjük bármilyen diplomáciai eszközzel a békét mihamarabb; de természetesen mi ezt nem tudhattuk. Ezért szerintem teljesen természetes az, hogy ha van egy új helyzet  új helyzet volt a 2015-ös migrációs válsághelyzet, új helyzet volt például, és arra is hoztunk döntéseket, amikor megtörtént a brexit, mert az egy új helyzet volt, tisztelt képviselő úr , az a feladata egy parlamentnek, hogy ha van egy új helyzet, akkor arra reagáljon, és az a feladata egy Országgyűlésnek, hogy ha van egy ilyen helyzet, ami előállt, mint egy háború, akkor arra reagáljon. Ezért a „pillanatnyi politikai érdeket” én mellőzném a képviselő úr helyében, mert nem erről van szó. (Arató Gergely: Meggyőztél. Ja, nem.)

Szót ejtett képviselő úr az energiafüggőségről is. Ez többeknél is előkerült, hogy az orosz energiafüggőség jó, nem jó, miért nem jó, hogy kéne rajta változtatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban többször is elmondtuk önöknek, mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy a lehető legtöbb irányba kiépítsük azokat az infrastruktúrákat, melyek alkalmasak arra, hogy máshonnan érkező gázt vagy kőolajat fogadjanak: Románia felé, a fekete-tengeri gázmezők felé; a szomszédos hét országból hattal van csatlakozásunk. Ha megnövelnék a horvátok a Krk-szigeten található cseppfolyósgáz-terminál kapacitását, ott is tudnánk vásárolni. Várunk olyan nemzetközi döntésekre  amerikai, osztrák, román, horvát és többféle döntésre , amelyek megadják azt a lehetőséget, hogy máshonnan is lehessen vásárolni. Addig nincs más lehetőségünk, mint hogy ebben a mennyiségben az orosz gázt vagy az orosz kőolajat vásároljuk azért, hogy a magyar emberek fűteni tudjanak otthon, hogy a magyar gazdaság működjön, és azért, hogy ne legyen olyan helyzet, mint amikor az önök brüsszeli párttársai azt javasolják, hogy szellőztessük ki inkább a ruháinkat, és ne kimossuk egy mosógéppel.

A Jobbiknak megköszönöm a dicséretet, hiszen azt mondta, hogy az eddigi veszélyhelyzeti rendelkezések helytálltak. Akkor ezek szerint mégiscsak megváltozott a véleményük, és helytállóak voltak az eddigi cselekedeteink. Én azt gondolom, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések jól vizsgáztak a koronavírus-járvány ideje alatt, és igenis hatékony döntéseket hoztunk. Na persze, ha önökön múlt volna, akkor ezek nem valósultak volna meg. Mert ha az önök szavazatain múlt volna, akkor nem lett volna hitelmoratórium, akkor nem lett volna például a kamatok befagyasztása, nem lett volna számos olyan intézkedés, ami a koronavírus-járvány kellős közepén segítette a családokat, mert önök akkor nem járultak hozzá a szavazataikkal, hogy ilyen intézkedéseket meg tudjunk hozni, ezért igenis fontos volt a veszélyhelyzet kihirdetése, és fontos volt a kormány gyors reagálása.

Megmosolyogtató, amikor Lukács László György képviselőtársam azt állítja, hogy ők a kampány ideje alatt sokszor kezdeményezték a Honvédelmi és rendészeti bizottság összehívását  természetesen soha nem politikai célból. Ismerjük önöket, mint a rossz pénzt; soha nem politikai célból kezdeményeznek. (Arató Gergely: A parlamentben politikai célokkal foglalkoznak.  Zaj az ellenzéki padsorokban.) Soha nem politikai célból kezdeményeznek egy parlamenti időszakon kívül, egy választási kampányban különböző üléseket, de hát ezt már megszoktuk.

Hajnal képviselőtársamnak jelezném, hogy az egyik választó, Varga Judit pont önhöz fordult egy szívességért, hogy támogassa az Alaptörvény módosítását. Ezt hiányolta, hogy forduljanak önhöz a választók. Hát, miniszter asszony elmondta az expozéjában 15 percen keresztül, hogy miért fontos ez az alaptörvény-módosítás. (Szabó Szabolcs: Kisebbségben van, az a baj!)

A lisszaboni szerződésre szeretném fölhívni a képviselő úr figyelmét, hogy azt Gyurcsány Ferencék fogadták el, tehát a szövetségeseihez forduljon, hogyha a lisszaboni szerződésről szeretne egyezkedni.

Föltette a kérdést a képviselő úr, hogy milyen a jó kormányzás. A jó kormányzás olyan, aminek a végén a kormánypártok választást nyernek, mert bebizonyították azt, hogy méltóak az emberek bizalmára, hogy jót tettek az emberekkel, hogy segítették az embereket. Ez volt jellemző az április 3-ai választásra, mert mi azt mondtuk előtte is, és azóta is azt mondjuk, hogy vannak ilyen viták, vállalni kell ezeket a vitákat önökkel is, vállalni kell Brüsszellel is, vállalni kell mindenkivel, de akkor is a magyar emberek érdeke az első, és hogyha önök azt mondják  az önök Gyöngyösi Márton barátja, Jávor Benedek barátja , hogy milyen jók ezek az szankciók, milyen jók az olajembargó döntései, akkor mi azt mondjuk, hogy márpedig ez ellenkezik a magyar emberek érdekével, ezért ne fogadjuk el ezeket. Sajnálom, hogy önöknek megint nem sikerült elhatárolódni a politikustársaiktól, és megint csak nem sikerült azt mondani, hogy igen, nem támogatjuk az olajembargót  tisztán, egyértelműen és világosan , mert az önök brüsszeli barátai és az önök brüsszeli párttársai odakint pont ennek az ellenkezőjét mondják, és szerintem ez szomorú.

Örülök, hogy végre a magyar megélhetési problémákról szólnak, tegnap Tordai Bence a Várban élők megélhetési problémáiról beszélt, ön most a Hegyvidéken élők megélhetési problémáiról, de azért tekintsünk ennél egy kicsit kijjebb! A Körúton kívül is van világ, tisztelt képviselő úr! Érdemes az egész magyarság, az összmagyarság problémáit figyelembe venni.

A szocialisták kifogásolták a vitát, de aztán gyorsan eltűntek. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy nem játék egy ilyen háború a szomszéd országban. Nem lehet ezt félvállról venni! És nem lehet ezt olyan módon, olyan könnyelműen elintézni, ahogy önök ezt elintézik.

(13.20)

És az, hogy önök kétségbe vonják a magyar hatóságok legmagasabb szakértelmét, például a menekültválság kezelésében, az, hogy Arató Gergely és Gréczy Zsolt bólogat, nemmel bólogat, hogy nem mi láttuk el lakosságarányosan a legtöbb menekültet, pedig így van, tisztelt képviselő úr... (Arató Gergely: Ti fogadtátok be! Ti fogadtátok be valamennyit!) Így van, tisztelt képviselő úr, mi láttuk el lakosságarányosan a legtöbb menekültet. Azzal, hogy önök azt mondják, hogy a magyar állam nem reagált jól, kétségbe vonják a honvédek, a rendőrök, a mentősök, a közigazgatásban dolgozók munkáját.

Ha jártak volna önök a magyar-ukrán határon, akkor látták volna azt az összefogást, amiben az állami szervek, az önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek mind-mind kivették a részüket, és ami egy olyan szívet melengető összefogás volt, ami, azt gondolom, hogy ráfér erre az országra, és ami, azt gondolom, hogy nagyon-nagyon példaértékű. Ha megnézik az Ukrajnával szomszédos többi országot, ehhez hasonló társadalmi összefogást ott sem látnak, tisztelt képviselőtársaim.

Úgyhogy én arra kérem önöket, hogy óvatosabban fogalmazzanak akkor, amikor arról beszélnek, hogy az állam milyen kudarcot vallott a menekültek ellátásában, meg mennyire nem reagált időben. Nem így volt, tisztelt képviselőtársaim. Az első naptól fogva ott voltak az állami szervek, ott voltak az önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek, és nemcsak, hogy helytálltak, hanem most is helytállnak, ezekben a napokban, ezekben az órákban is.

A mostani törvényjavaslat, ami az Alaptörvényt módosítaná, azért szükséges, mert egy háború következményeit sosem tudjuk és sosem látjuk előre. Azt sem láttuk előre, hogy háború fog bekövetkezni a szomszédunkban. Mi annak örülnénk legjobban, ha mihamarabb véget érne, és akkor nem lenne szükség erre, nem kellene bevezetni, nem kellene később, bármikor. Én annak örülnék, ha soha nem lenne háború az elkövetkezendő időszakban a szomszédunkban. De ezt nem tudhatjuk, mint ahogy azt sem tudhattuk, hogy ez a háború ki foge törni vagy nem. És az a helyzet, hogy egy háborúnak olyan megjósolhatatlanok a következményei, akár humanitárius következményei, akár gazdasági következményei, amire igenis fel kell készülni, amire igenis cselekvőképesnek kell lenni, erősnek kell lenni, határozottnak kell lenni.

És amikor önök mindig azt pedzegetik, hogy akkor ki kinek az oldalán áll, akkor egyszerűen nem tudják fölfogni azt, hogy mi a magyarok oldalán szeretnénk állni. Jobban tennék, hogyha önök is a magyarok oldalára állnának, és nem különböző Twitter-üzenetekből meg brüsszeli bizottsági sajtótájékoztatókból tudnák meg a saját véleményüket, mert ideje lenne végre annak, hogy a magyar érdekeket tegyék az első helyre, hogy ebben a háborúban és ebben a konfliktusban is és minden más nemzetközi konfliktusban is a magyarok oldalára álljanak.

Mi mindent meg fogunk tenni, mint ahogy eddig is mindent megtettünk azért, hogy béke legyen. Nekünk három alapállításunk volt a háború elején, és azóta is ehhez tartjuk magunkat: legyen mihamarabb béke, és mi maradjunk ki a háborúból; mindenki, aki segítségre szorul, azon segítünk, és minden Ukrajnából menekülőt ellátunk; és a harmadik, hogy ne a magyarok fizessék meg a háború árát. Mind a hármat azóta is tartjuk, azóta is így teszünk, a cselekvésünket ez a három alapelv határozza meg, és a jövőben is így fogunk tenni. Én arra kérem önöket, hogy ezt ne akadályozzák, hanem inkább segítsék ezt a munkát, hogy kimaradjunk a háborúból, hogy ellássuk a menekülteket, és hogy ne a magyarok fizessék meg a háború árát. Mind a háromban szükség lenne az önök segítségére. Én eddig a vezérszónoki felszólalásokból úgy látom, hogy önök elhatározták, hogy nem segítenek ebben. Én örülnék, ha nem így lenne. De ha mégis úgy gondolják, hogy ebben tudnak segíteni, akkor a végszavazásnál majd számítunk önökre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)