AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni a konstruktív hozzászólásokat. Vegyesen jöttek megjegyzések, vegyesen jött konstruktív kritika, támogatás és pusztán politikai indíttatású szólamok és támadások, illetve viszonválaszok.
(16.30)
Gratulálok minden olyan képviselőnek, aki most mondta el szűzbeszédét, és eredményes munkát kívánok.
A törvényjavaslattal kapcsolatban abból a szempontból nehéz dolgom van, hogy kiválogassam az érdemi hozzászólásokat, vitapontokat a politikai indíttatású megjegyzésektől. Erre megpróbálok kísérletet tenni, ugyanakkor van egy-két olyan politikai pont, amely mellett nem tudok elmenni szó nélkül.
Mindössze néhány alkalommal ért engem az a megtiszteltetés, hogy előterjesztőként képviselhetem a kormányt, de minden olyan alkalommal, amikor az adott törvényjavaslat több jogszabályt érintett, elhangzott az a szinte már kötelező rituális vitakör, hogy vajon legitime úgynevezett salátatörvényben jogszabályt módosítani, jogszabályt alkotni. Minden egyes ilyen vitakörnek az volt a vége, hogy végül is igen, legitim.
Ezenkívül, hogy miért választotta az előterjesztő ezt a jogalkotási módot, meg kell magyaráznom és emlékeztetnem kell arra a képviselőket, hogy milyen kihívások elé állította a koronavírus-járvány hazánkat, Magyarországot, a magyar embereket és a magyar kormányt. Ha visszatekintenek az elmúlt két évre, látják azt, hogy a koronavírus-járvány közvetett vagy közvetlen módon az élet valamennyi területére kifejtette a hatásait, amelyekre szükséges volt megoldást találni, a kezelésükről gondoskodni kellett. A járvány természetesen nemcsak az egészségügyi területet, de a gazdasági szektorok működését, megannyi szakma munkáját érintette, a képzési területre, az ügyintézési lehetőségekre rányomta a bélyeget, és még hosszan sorolhatnám. Ez egy nagyon komplex válságállapot, válsághelyzet volt. E területek közül számosat kormányrendeletek szabályoztak. Most, hogy a járvány intenzitása csökken, egy új állapottal, helyzettel találjuk magunkat szemben, és rendet kell teremtenünk a veszélyhelyzetet szabályozó kormányrendeletek kivezetésével, oly módon való kivezetésével, hogy az átmeneti rendelkezések biztosítják a jogbiztonságot és azt, hogy minden érintett fel tudjon azokra készülni.
Tehát számos területet érintett a koronavírus-járvány, az arra adott kormányzati válasz is, tehát egyben kell kezelnünk most számos területnek a jogszabályait. Ez egy komplex megközelítést igényel. Ha azt kétségbe vonják, hogy legitim ezt egy jogszabályban úgy kezelni, hogy az összefüggő, de különböző területeket érintő jogalkotást egyszerre kezdeményezzük, annak lehet, hogy az az oka, hogy egész egyszerűen nem látják át ennek a helyzetnek a komplexitását, vagy netalántán az az oka, hogy nem volt megfelelő türelem arra, hogy átolvassák az egész törvényjavaslatot és megértsék annak minden egyes intézkedését, a jogalkotói szándékot, és azt, hogy miként hivatott ez összefoglalva azt a célt szolgálni, hogy a magyar emberek élete visszatérjen a normális kerékvágásába, a medrébe.
Amikor az ellenzéki hozzászólásokra kell reagálnom, miután már öt percet majdnem felhasználtam az időkeretemből, még mindig nem térhetek rá az érdemileg érintett pontokra, ugyanis annyi olyan politikai állítás hangzott el, amelyekre muszáj reagálni. Akkor is muszáj, ha szorosan nem tartoznak az adott törvényjavaslat tartalmi körébe, hanem általában véve a magyar egészségügyi helyzetet, a járványra adott egészségügyi választ, illetve a magyar gazdaságpolitikát érintik. Ezzel kapcsolatban tévút lenne újra megnyitni azt a vitát, hogy a kormány milyen hatékonyan segítette a magyar egészségügyet, támogatta és szabályozta, hogy a megfelelő választ megtalálja a járványügyben. Mindenesetre elhangoztak az ellenzéki képviselők padsoraiból igaztalan, méltatlan állítások és olyan állítások, amelyekről azért kell beszélnünk, mert nyilvános vita révén alkalmasak arra, hogy félrevezessék a magyar választópolgárokat és a magyar közvéleményt.
Elhangzott, hogy nem igaz, hogy Magyarország hajtotta végre az európai kontinens egyik leghatékonyabb oltási programját. Tényekkel, számokkal, statisztikákkal nehéz vitatkozni, és ezek mind a mi oldalunkon állnak. Ugyanakkor méltatlan és az egész vitának a szellemét sérti az, hogy ez az állítás pont attól a Komáromi Zoltán képviselő úrtól hangzott el, aki a járványcsúcson bátortalanította el az embereket az oltások felvételétől.
Általában véve az egészségügy állapotával, az egészségügyi szektor támogatásával kapcsolatban hangoztak el a baloldali pártok képviselőitől állítások. Ezek nemcsak nem igazak, hanem sok esetben méltatlanok, méltatlanok annak fényében, hogy a magyar kormány egészségügyi intézkedéseinek köszönhetően most, 2022-ben 1700 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint 2010-ben. A baloldali kormányok idején 650 milliárd forintot vontak el az egészségügyi szektortól. Ha önök most azt állítják, hogy a magyar egészségügyet állítólagosan felkészületlenül érte a koronavírus-járvány, akkor belegondolni is borzasztó, hogy mi lett volna, ha ugyanez baloldali kormányzás idején történik.
Az orvosi pályát választók aránya 1000-ről 1600-ra növekedett, és az elvándorlási kedv az egészségügyi szektorban is csökkent. Megfordítottuk azt a tendenciát, amit azoknak a baloldali pártoknak a kormányzása idején indítottak el a negatív irányba, akik most kritizálják azt az egészségügyi ellátórendszert, amely hősiesen és hatékonyan vette fel a harcot a koronavírus-járvány hatásaival szemben. Folytatódik a statisztikai bűvészkedés, amely azt hivatott igaztalanul bizonyítani, hogy mennyire sikertelen volt ez a közös erőfeszítés. Ezzel az állítással, hogy sikertelen volt ez az erőfeszítés, önök egyébként megsértik az egészségügyi dolgozókat, akik hősiesen helytálltak.
Elhangzott, hogy a halálozás terén milyen gyászos képet mutatott Magyarország. Ebben az az igaz, hogy minden elveszett élet egy felbecsülhetetlen veszteség. Olyan, hogy túl kicsi halálozás, nem létezik, minden egyes elveszett életet meggyászolunk és kegyelettel gondolkodunk. Ugyanakkor, amikor Magyarországot, a magyar egészségügy válaszát és hatékonyságát a világ szégyenpadjára kívánják helyezni, el kell mondani olyan számokat és statisztikákat, hogy ha összevetjük európai uniós tagállamoknak a többlethalálozási arányát, azt látják, hogy ez Bulgáriában 37 százalék volt, Szlovákiában 36 százalék, Romániában 29 százalék, Lengyelországban 27 százalék, Csehországban 23 százalék volt, Magyarországon pedig 19 százalék. Ne értsenek félre, ez pontosan 19 százalékkal több, mint aminek kellett volna lenni! De az önök állításai, az önök kritikái egész egyszerűen méltatlanok és igaztalanok.
Szintén van annak egy elég komoly visszássága, hogy miközben az előttünk fekvő törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit támadják vagy a mögöttük álló szándékot vonják kétségbe, amelyek éppen a gazdaság serkentését, a foglalkoztatottság növelését hivatottak szolgálni, ezek mellett olyan kritikákat fogalmaznak meg, amelyek alapján a magyar gazdaság egy teljes csődhelyzettel reagált volna a koronavírus-járványra. Ehhez képest az az igazság, hogy a magyar gazdaság a koronavírus-járvány alatt kanyarban előzött. Így értük el regionális összevetésben az elmúlt időszakban az egyik legkiugróbb, legmagasabb GDP-növekedést, és így érhettük el azt, hogy most már bizonyos szakmákban munkaerőhiány alakulhat ki. Ez együtt jár egy jó hírrel: szinte teljes a foglalkoztatottság, történelmi csúcson van Magyarországon a foglalkoztatottság.
(16.40)
Tehát amikor azt állítják, hogy a magyar munkavállalóknak egyre rosszabb és nehezebb a helyzete, éppen az ellenkezője az igaz, és ugyanez igaz a bérszínvonalak emelkedésére. Még egyszer: nem lehet sose elég vagy túlságosan magas a bérszínvonal, ugyanakkor megint csak visszás, hogy a baloldali pártok részéről ér minket olyan kritika, azt a kormányt éri olyan kritika, amelyiknek az idején a minimálbér meghaladja az önök, a baloldali pártok kormányzásának az átlagbérét.
Nem igaz az sem, és most már a törvényjavaslat rendelkezéseinek egyes pontjaira térek rá, nem igaz az sem, hogy a külföldi munkaerő olcsóbb lenne. A külföldi munkaerőnek is ugyanannyi bért kell fizetni, mint a magyarnak. Magyarországon tehát munkaerőhiány van, 3,7 százalékos a foglalkoztatottság, ami teljes foglalkoztatottságot jelent.
Elfelejtette a képviselő úr azt a tényt is, hogy csak a hiányszakmákban lehet behozni tartósan betöltetlen álláshely esetén az idézett szabály alapján harmadik országbeli munkavállalót. Ebből a szempontból ez egy szigorúbb szabályozás, mint a korábbi, és a kiemelt, kölcsönző cégek minősített, több üzleti évvel rendelkező és legalább 500 fő munkavállalót alkalmazó cégek. A gazdaság dinamizálása nem tekinthető árulásnak. Ez az árulás nemcsak méltatlan, hanem minden logikát is nélkülöz.
Az érdemi vitarésszel kapcsolatban az ellenzéki felszólalói körnek megadta Varga Zoltán képviselő úrnak a felszólalása a keretét, aminek az egyik nyitómondata az volt, hogy nem érdekli, hogy mit mondunk mi a törvényjavaslatról. Minket érdekel, hogy mit mondtak önök a vitában, és ha megengedik, hogy belenézzek még a további megállapításokba, akkor a többi megállapításra is igyekszem, amennyiben az időkeretem engedi, reagálni.
Lukács László képviselő úr üdvözölte a törvényjavaslatot abból a szempontból, hogy azt a megjegyzést tette, hogy ezt korábban kellett volna benyújtani és meghozni. Örülünk ennek a különös hangvételű támogatásnak, reméljük, hogy ezúttal támogatni is fogják ezt a törvényjavaslatot, és eltérnek attól a szokástól, ami a koronavírus-járvány idején történt, hogy a koronavírus-járvány leküzdését szolgáló kezdeményezéseinket és törvényjavaslatainkat lassították, ellenezték vagy nem szavazták meg.
Szintén képviselő úrnak azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy milyen teher lesz a közigazgatáson a lejárt dokumentumok, okmányok hirtelen pótlásával kapcsolatban, adom azt a tájékoztatást, hogy a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a személyi azonosító igazolványok, a vezetői engedélyek és az útlevelek egységesen 2022. június 30-áig érvényesek. Az okmányok hosszabbítása 310 kormányablakban folyamatosan megvalósítható, de például a jogosítványok igénylése ügyfélkapun keresztül is elintézhető. Úgy gondoljuk, hogy ezek az ablakok és ezek a lehetőségek ezt az esetleges problémát meg fogják előzni.
Szabó Szabolcs képviselő úr hiányolta a társadalmi egyeztetést, hozzá csatlakozott talán Kordás László képviselő úr. Ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást szeretném adni, hogy a törvényjavaslatot társadalmi egyeztetésre a következő szerveknek nyújtotta be a kormány: Országos Bírósági Hivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Magyar Ügyvédi Kamara, Kúria, Legfőbb Ügyészség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. (Szabó Szabolcs: Ebből hol a társadalom?) Kérem Szabó Szabolcs képviselő urat, hogy ennek fényében majd bírálja esetleg felül azt a megszólalását, hogy haveri érdekképviseleti szervekhez nyújtotta be a kormány ezeket a törvényjavaslatokat. (Szabó Szabolcs: Kiderült, hogy még azok se…) Az Országos Bírósági Hivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a módosító kezdeményezéseit megfogalmazta, eljuttatta az előterjesztő, a kormány számára. Vélhetően módosító javaslatban ezek meg fognak jelenni.
A Gondosóra-programmal kapcsolatban Vajda Zoltán képviselő úr által megfogalmazott adatkezelési kérdésekkel kapcsolatban azt a tájékoztatást adom, hogy a programot lebonyolító SZIN Kft. a tulajdonosi jogkör gyakorlójának köszönhetően stabil feladatkörrel rendelkezik, az állandó feladatok legtöbbje hazai és EU-s projektek lebonyolítása az EMMI-vel együttműködésben. Szenzitív adatok kezelője tehát a SZIN Nonprofit Kft. lesz, amelynek alapítója a magyar állam, ez egy nagyon fontos pont. A tulajdonosi jogokat is egy állami szerv gyakorolja, tehát félrevezető az a képviselői sugalmazás, miszerint a szenzitív adatokat kvázi egy mezei civil cég kezeli. Egy magyar állami cég fogja kezelni, amely állami felügyelet alatt áll.
Az önkormányzati díjmoratórium kapcsán kiigazításra szorul az az értelmezés, hogy csupán a közfürdők jelentenek majd kivételt. Ez nem igaz. Már jelenleg is hatályos egy általános kivétel a rendelkezés hatálybalépése előtt kötött hosszabb távú szerződések esetében, ha az önkormányzati díjemelés mértékét előre meghatározták, vagy ha a díjemelés mértékét 2020. október 31. napjáig jogszabály írja elő.
Számos pont szóba került még. Ez a zárszó, felszólalás ebben a vitában nem teszi lehetővé azt, hogy minden egyesre kitérjek, de ennek a megfelelő módja és helyszíne a részletes vita lesz. Kívánom és kérem a további konstruktív vitát ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, valamint kérem minden képviselőnek a hozzájárulását ahhoz, hogy Magyarországon a magyar emberek életében minél előbb visszatérhessen a normalitás. Kérem a törvényjavaslat támogatását, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)