DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! (A DK képviselői kivonulnak az ülésteremből. Rétvári Bence: A nyitottak kivonulnak!) Egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy egy posztkommunista erő nem fogadja el egy demokratikus választás eredményét. Azon sem lepődünk meg, hogy a baloldal csak és kizárólag akkor fogadja el egy demokratikus választás eredményét, hogyha ők nyernek.
Erőszakosságára vonatkozó felvetésére pedig egy kérdéssel szeretnék válaszolni: hogy nem szakad le a plafon?! Amikor a saját népére lövetett, az volt a törvénytelen. Azóta sem kért bocsánatot sem az Országgyűléstől, sem a magyaroktól és ami a legfontosabb , sem az áldozatoktól.
Örülök azért, hogy ha csak pár perc erejéig is, a múlt heti üléskerülés után betévedtek a parlamentbe, azért is, mert szólhatunk pár szót a választás tanulságairól. Sokféle tanulsága van ennek, az egyik kétségkívül az, hogy a baloldal teljesen lemondott a megújulás lehetőségéről. Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag mindenki aláírt Gyurcsány Ferencnek és feladták az önállóságukat, és ez mindenkire igaz a Jobbiktól a Momentumig. Meg is lett a következménye ennek az önfeladásnak: a DK adta a legtöbb jelöltet, és a választás után is a DK lesz a baloldal vezető ereje nagy szerencse, hogy ellenzékben.
Gyurcsány Ferenc a választás után is meghirdette a régi jó irányt: merjetek Gyurcsányok lenni! ezt mondta. Folytatódik tehát a teljes hasonulás programja. Ennek következménye, hogy az összes baloldali párt alárendelt tagozati szerepbe kényszerült, egyetlenegy párt nincs a baloldalon, amelyik függetleníteni tudná magát Gyurcsány Ferenc akaratától.
A vereségüknek velős oka van: az, hogy semmi, de semmi újat nem tudtak felmutatni a 2010 előtti kudarcpolitikához képest, sem a vezető személyekben, sem a konkrét javaslatokban. Most is megszorításokban gondolkodtak, törölték volna az árstopokat, emelték volna az adókat, és kurtították volna a családtámogatásokat, a rezsicsökkentést is eltörölték volna. Mindennek tetejébe, amikor a nyakunkba kaptunk egy orosz-ukrán háborút, akkor rossz oldalra álltak a háború és a béke ügyében. Jól tudták a magyarok, hogy ha a baloldal kapott volna vagy kapna lehetőséget, akkor ez az ország közelebb lenne a háborúhoz.
Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tudomásul véve, hogy addig érdekli önt a parlamenti munka, amíg a saját felszólalása elhangzik, ezzel együtt szeretném önt itt, a nyilvánosság előtt is emlékeztetni arra, hogy bő egy évvel ezelőtt mit mondott ezen a helyen. Azt mondta Gyurcsány Ferenc, hogy győzni fognak, és a jobboldaliakat el fogják vinni, nem lesz kegyelem, viszontlátásra így hangzott. Nagyon nem így lett. A magyarok a baloldali politikára mondták végül azt, hogy viszontlátásra, és ezt a felszólalást végighallgatva, úgy látszik, hogy mégis folytatják.
Nekünk nem stílusunk ez a típusú fenyegetés, de azért annyit kérnénk, hogy ne a magyarokat, ne a kormánypártiakat, hanem legfeljebb a saját tagozataikat fenyegessék. De leginkább még őket sem, mert ennek a fenyegetős tempónak lehet, hogy az Apró-villában van hagyománya, de a magyarok között nincs többsége és nem is lesz.
Egyetlenegy dologban mindenesetre igazuk volt: a hatalom a népé, és ők most sokadjára szavazták ki a baloldalt, és mindaddig, amíg Gyurcsány Ferenc a valódi vezetőjük, ez így is marad. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)