SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Először is engedjék meg, hogy hálámat és köszönetemet fejezzem ki, hogy a Mi Hazánk Mozgalom itt lehet, és én magam is itt lehetek az ország legszebb házában, a magyar Parlamentben. Bízom abban és a reményemet fejezem ki, hogy a szükséges és építő jellegű vitákon felül minden képviselőtársam az Országgyűlésben  magamat is ideértve  azon dolgozik, hogy egy békés, szebb és boldogabb jövője lehessen Magyarországnak és a magyar embereknek. Úgy gondolom, hogy ennél nemesebb, egyszerűbb és komolyabb célt nem is lehetne megfogalmazni e nemes falak között.

Ennek egyik alapja, sőt az egyik legfontosabb alapja a biztonság. Ideértem az életünk és a megélhetésünk biztonságát. Ideértem a családok és a gyermekek biztonságát, az otthon biztonságát, a munkahelyek, a vállalkozások biztonságát, de ide kell érteni a vagyon és az emberi értékek biztonságát, sőt az emberi jogok biztonságát is, de az ügyek és az ügyintézések biztonságát is. Tehát lehetne a végtelenségig folytatni.

Biztos vagyok abban, hogy ha a biztonságérzetünket egy pici dolog is megingatja vagy meggyengíti, akkor az a jelenünket és a jövőnket bizonytalanítja el. Csak egypár példa: a Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen párt, amely folyamatosan beszélt és beszél arról, hogy a globalista világhatalmi érdekek által kialakult változások, illetve gazdasági következmények egy új világrendet vetítenek elő, s nyilván ennek nemcsak a küszöbén állunk már, hanem akár benne is vagyunk. Ennek egyik eszköze a világjárványt kiváltó Covid, de nagyon sajnálatos az az eset is, hogy a mellettünk lévő háborút is ide lehet sorolni.

Úgy gondolom, ezek azok az események, amelyek megrendíthetik vagy megrendítik a biztonságérzetünket. Egy hétköznapi példa a rendvédelem kérdésköre, amely egyben nemzetbiztonsági kérdés is. Számtalan olyan ügyet, eseményt, történést éltünk már át, ami arra enged következtetni, hogy a rendőrség mintha nem tudná jól végezni a dolgát. A kormány persze másképp kommunikál erről, de azért az tény, hogy egyre többen elhagyják ezt a pályát, s még többen vannak, akik szeretnék elhagyni ezt a pályát, csak hát nagyon nehéz a szabadulás a civil életbe, mert zsarolás és fenyegetés árán maradnak a pályán, hiszen így próbálják visszatartani azokat az embereket, akik el szeretnének onnan jönni. Ezt mi tapasztaljuk.

A BRFK egyik felmérése is azt a képet mutatja, hogy egyre kevesebb fiatal jelentkezik rendőrnek Magyarországon; nyilván nem nehéz kitalálni, hogy miért. Hiszen az alacsony bér és az, hogy a Fidesz a szolgálati nyugdíj lehetőségét elvette, minden, csak nem csábítólag ható dolog. Viszont a fegyverpénz nemhogy hosszú távon, de még rövid távon sem oldja meg a rendőrség problémáját. Márpedig ha a rendőrségnek problémája van, akkor a magyar embereknek gondja van. Méghozzá azért, mert ha nincs rendőr, akkor nem tudják megvédeni őket, például a lincseléstől. Nem is oly rég Debrecenben történt egy olyan eset, amely által majdnem megismétlődött az olaszliszkai esemény. Csak a szerencsének és a gyorsan érkező segítségnek köszönhető, hogy nem lett újabb tragédia.

De idesorolhatnám a bérből és fizetésből élő emberek napi gondjait is. Egyesek szerint óriási eredmény a minimálbérnek az a mértéke, ami meg lett határozva, de meggyőződésem, hogy ha 500 ezer forint lenne a minimálbér Magyarországon, még az is kevés lenne, és azzal is sereghajtók lennénk. Azok a családanyák, azok a családapák, akik minimálbérért vagy afölötti pici összegért kénytelenek dolgozni, elég méltatlan körülmények között kell hogy eltartsák a családjukat.

A Mi Hazánk Mozgalom képviselőit azért küldte több mint 300 ezer ember a parlamentbe, mert ők már a cenzúra és a bojkott ellenére is tudják, hogy mi nem ismerünk tabukat, és mi inkább kisöpörjük a szőnyeg alól a problémákat, mint besöpörnénk oda. Mi erre jelentkeztünk és ezért vagyunk itt. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)