DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A legégetőbb kérdéseket vetette fel, ezért röviden válaszolnék, először is aláhúzva azt, hogy Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az Oroszország ellen bevezetendő, folyamatosan bővülő európai szankciók ne veszélyeztessék hazánk energiaellátását.
Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági kérdés, nem politikai elsősorban. Minden vonatkozó tárgyaláson aláhúzzuk, hogy nem politikai döntés ez részünkről, hanem gazdasági, technológiai, társadalmi szükségszerűség. Magyarország a hatodik uniós szankciós csomagot, amely a teljes orosz olajembergót célozza, nem tudja támogatni. A szankciós csomag jelenlegi formájában nemcsak Magyarország energiabiztonságát, hanem az Európai Unió egységét is aláássa az ukrajnai invázióra adott válaszlépésekkel kapcsolatban. A hatodik szankciós csomag messze túlmutat az uniós konszenzuson, és ha az Európai Bizottság ragaszkodik a javaslatának elfogadásához, akkor teljes felelősséget kell vállalnia az európai egység aláásásáért, illetve az európai integráció történelmi kudarcáért is.
A javasolt szankciók miatt Magyarország számára az alternatív ellátási infrastruktúra jelentős korszerűsítését és a finomítói kapacitásaink teljes átrendezését tenné szükségessé. Mindez hosszú időt vesz igénybe, és olyan beruházásokat tenne szükségessé, amelyek feleslegesek, nem térülnek meg, ezért piaci alapon nem finanszírozhatók. A hatodik uniós szankciós csomag keretében az orosz kőolajról való leválás, a finomítói átállás önmagában Magyarországnak legalább 550 millió eurós költséget jelentene a különböző beruházások miatt. Emellett Horvátországban az Adria-kőolajvezeték kapacitását meg kellene növelni, ami további 200 millió euróba kerülne, nem beszélve arról, hogy ez az infrastrukturális beruházás egyébként a magyar fennhatóságon kívül esik. Miután ezeket a beruházásokat megvalósítanák, a magyar üzemanyagárak legalább 55-60 százalékkal megemelkednének, ez pedig széles körű, rendkívüli áremelkedést generálna minden területen.
Az Európai Bizottság okozott egy problémát. Ez a javaslat, amely az asztalon van, nem segíti elő a megoldást. Jogos az elvárása a magyar embereknek, a magyar társadalomnak, hogy adjanak egy megoldási javaslatot is a beruházások finanszírozására, illetve az áremelkedés kompenzációjára vagy megelőzésére is. Ehhez át kellene alakítani az egész magyar energiaszerkezetet, és ez mintegy 15-18 milliárd eurós nagyságrendben követelne ráfordításokat. Javasoltuk, hogy az Európai Unió, ha szeretne olajembargót bevezetni, adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez lenne egyébként a legegyszerűbb megoldás, amely egyrészt a brüsszeli érdekeket is ki tudja elégíteni, másrészt pedig nem hozza rendkívül nehéz vagy vállalhatatlan helyzetbe azokat az országokat, amelyek csővezetéken kapják a kőolajat.
(10.20)
A tegnapi EU-s külügyminiszteri ülésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter külön egyeztetett a Külügyek Tanácsának vezetőjével, Josep Borrell-lel. Miniszter úr ekkor is elmondta, hogy amennyiben a csővezetékes szállításra kivétel van, úgy Magyarország tud együttélni ezzel a javaslatcsomaggal. Egyébként aláhúzom, hogy nemcsak Magyarországnak van kifogása az Európai Bizottság olajembargós javaslatával kapcsolatban, elég csak a szomszédos országokra gondolni, mint például Szlovákia. Ezen túlmenően egyes délkelet-európai országok, mint ahogy Görögország, Málta vagy Ciprus, szintén vitatják az orosz kőolaj hajóval külső, harmadik országok felé történő szállítására vonatkozó tilalmat.
Ezért még egyszer szeretném hangsúlyozni, magyar szempontból, amióta az Európai Bizottság elnöke Budapesten járt, érdemi megoldási javaslatot nem kaptunk. S amíg a Bizottság nem talál megoldást a magyar és a régiós országokat érintő problémára, addig, megnyugtathatom önöket, hogy az olajembargós ügyben nem lesz előrelépés, és ezt az uniós partnereink számára is világossá tettük. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)