DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! „A közigazgatás nem egyes emberek hatalma a többiek fölött, hanem a nemzet szervezete közös céljainak megvalósítására, közös szükségleteinek kielégítésére szolgáló törekvés”  ezt Magyary Zoltán egykori kiváló jogtudós mondta. Ennek szellemében kell működni a közigazgatás csúcsszervének, a mindenkori kormánynak is.

A kormány jogállását az Alaptörvény rögzíti, funkciója kettős: egyrészt a közigazgatás legfőbb szerveként az államigazgatási csúcsszervezet élén helyezkedik el, másrészről a végrehajtó hatalom általános szerveként kormányzati tevékenységet lát el a hatalmi ágak megoszlásának és egyensúlyának elvei alapján.

A kormány a megbízatását a nép által közvetlenül megválasztott Országgyűléstől kapja, feladata olyan politika kialakítása és végrehajtása, amely megfelel ennek a felhatalmazásnak.

Április 3-án lezajlott az országgyűlési képviselők általános választása, ezt követően május 2-án megalakult az új Országgyűlés, ezzel együtt pedig megszűnt a negyedik Orbán-kormány megbízatása. Az új kormány a miniszterelnök megválasztását követően, a miniszterek kinevezésével alakul meg, aminek érdekében az Országgyűléshez benyújtásra került a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat, amely az előttünk fekvő törvényjavaslattal együttesen hivatott megteremteni az új kormány megalakításának szervezeti kereteit.

Az április 3-ai választásokon az állampolgárok minden korábbinál nyilvánvalóbban fejezték ki akaratukat, erős felhatalmazást adtak a polgári oldalnak, hogy folytassa a több mint egy évtizede megkezdett munkát. Mindezek fényében az ismételten felhatalmazást kapott Fidesz-KDNP-koalíció a korábbi hagyományoknak megfelelően, a miniszterelnök iránymutatásai alapján most is úgy alakít kormányt, hogy annak szervezeti, szerkezeti és személyi összetételének meghatározásakor két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy képesnek kell lennünk a már elért eredmények megőrzésére: továbbra is támogatjuk a gyermekeket nevelő családokat, megvédjük a munkahelyeket, a fizetések és nyugdíjak vásárlóértékét, megóvjuk keresztény kultúránkat, továbbá az országot az idegen érdekekkel és ideológiákkal szemben. Ez az egyik.

(13.40)

A másik, hogy az új kormánystruktúrának alkalmasnak kell lennie az ország előtt álló kihívások leküzdésére is. Veszélyek évtizede áll előttünk, háború van a szomszédunkban, egész Európára nézve komoly következményekkel jár mindez, a magyar emberek pedig világos döntést hoztak a választások során: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket és Magyarországot. Az új kormánynak tehát a legfontosabb feladata, hogy megőrizze Magyarország békéjét, biztonságát, a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire pedig hathatós és eredményes válaszokat tudjon adni.

Ezt a törekvést tükrözi az új kabinet szerkezete s a minisztériumok közötti munkamegosztás is. Az új struktúra ezáltal nemcsak a már kialakított jó gyakorlatokat viheti tovább, de hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország továbbra is előre tudjon menni. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat 11 minisztérium működésére tesz javaslatot. Ezek közül az elnevezés és feladatkör alapján újnak tekinthető a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Építési és Beruházási Minisztérium, amelyek részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, részben pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyébe lépnek, valamint a Miniszterelnökségből történő kiválással jönnek létre.

Az új kormányzati struktúra kialakítása mindezek fényében, de ezen túlmenően is számos törvény módosítását teszi szükségessé a következők szerint. A törvényjavaslat egységesíti a miniszterekre vonatkozó rendelkezéseket, így az új szabályozás értelmében azok a miniszterek, akik nem vezetnek önálló minisztériumot, ugyanolyan jogállású miniszterek lesznek, mint akik egy-egy tárca élén állnak. Arról, hogy milyen minisztériumok működnek, továbbra is az Országgyűlés dönt, amit a kormány kiegészített olyan miniszterekkel, akik saját szakterületet kapnak, de feladataik ellátásában nem saját, hanem egy másik minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti őket.

A törvényjavaslat gondoskodik az eddig együtt kezelt feladatkörök jogszabályi szinten történő szétválasztásáról is. Így tesz a szociális és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősség kettéválasztásánál, valamint az oktatásért való felelősség helyett a köznevelésért és a felsőoktatásért való felelősség önálló megjelenítésénél is. Utóbbi esetnél megjegyzendő, hogy a hatályos jogrendszer már jelenleg is két külön alrendszerként kezeli az oktatáson belül a köznevelés és felsőoktatás területét.

További újítása a törvényjavaslatnak, hogy a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget, amelyek eddig külön-külön voltak megtalálhatók a jogrendszerben, ezeket összevonja, valamint ezeket a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségként nevesíti. Ezek mellett a törvényjavaslat önálló felelősségi körként hozza létre a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely mind ez idáig a külpolitikai szakterület részét képezte. Mindez összefügg azzal, hogy a jelenleg a külképviseletek részeként működő külföldi magyar kulturális intézetek, hasonlóan például a kereskedelmi képviseletekhez, önálló külképviseletté válnak, az önálló kulturális intézetek irányításával összefüggő jogokat pedig a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter fogja gyakorolni.

Végezetül érdemes kiemelni, hogy a kormányzati személyügyi igazgatás vonatkozásában a törvényjavaslat egyes feladatok felelőseként a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervet jelöli ki, a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter, illetőleg a hozzá tartozó személyügyi központ helyett. Ebbe a körbe sorolhatók például a kiválasztási eljárással, toborzással, teljesítményértékeléssel összefüggő feladatok. Ezen túlmenően további feladatkör-bővítést jelent a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szerv számára az, hogy a törvényjavaslat a közigazgatás személyzeti politikájának érvényesítését a korábban ezért felelős minisztertől a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervhez teszi át.

További változtatások is találhatók a törvényjavaslatban, de azt gondolom, hogy az előttünk álló vita során ezek részleteiről kimerítően fogunk tudni beszélni. Azt gondolom, hogy az új struktúrában minden feltétel adott, hogy a hazánkra váró kihívásoknak megfelelni képes kormányzati munkát végezhessünk úgy, ahogy azt elvárják tőlünk a választópolgárok. Gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztés, innováció, a családok védelme mellett folytatjuk az egészségügy korszerűsítését, s a lehető legjobb színvonalú oktatás megvalósításán, a közoktatástól egészen a felsőoktatásig is dolgozni fogunk, és szem előtt kívánjuk tartani a fenntarthatóság kívánalmait is.

Mindezek fényében azt szeretném kérni önöktől, hogy támogassák az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)