DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon rövid leszek, mert ez a vita az előző törvényjavaslat vitájához kapcsolódik, és tulajdonképpen az egész délelőttöt és a délután első felét is együtt töltöttük, és kellő idő állt rendelkezésre, hogy mindenki kifejtse az ezzel kapcsolatos álláspontját.

Én továbbra is azt gondolom, és bevallom őszintén, hogy egyetemi tanulmányaimra is visszagondolva én a jogon meg a politológián annyi könyvben annyiféle ideális kormányzati szerkezetről olvastam és tanultam, ezekben a kormányzati szerkezetekben egy volt a közös, hogy eltértek egymástól. Valójában, amikor a kormányzati szerkezetekről általánosságban beszéltünk, akkor homlokegyenest ellenkező módon berendezett szerkezetekről tanultunk.

Tehát én azt tudom mondani önöknek, a mostani szerkezettel kapcsolatosan kritikus képviselőknek, hogy teljesen egyértelműen nincs ideális szervezet, nincs ideális kormányzati szerkezet. Valószínűleg az a helyzet, hogy minden miniszterelnöknek, akit az Országgyűlés megválaszt, vagy ha nem parlamentáris rendszer van, akkor másképpen a végrehajtó hatalom élére kerül, olyan szerkezetet kell létrehozni, amivel ő maga komfortos, amivel tud dolgozni, és amivel az ország előtt álló feladatokat el tudja látni. Ebben a helyzetben is ez történik, az előző kormányok esetében is ez történt.

Én kértem a kollégáimat, amikor erre a mai napra, a mai vitára készültünk, hogy nézzék meg, hogy milyen viták voltak ’18-ban, ’14-ben, ’10-ben, 2006-ban is, amikor a mi politikai oldalunk volt ellenzéki pozícióban, és azt tudom mondani önöknek, hogy mindig ugyanezek a viták zajlanak le. Nincs új a nap alatt, és teljesen természetes az, hogy ellenzéki képviselőként önök nem támogatják ezt, ezért van itt, ezen az oldalon 135 parlamenti képviselő, mert ők pedig támogatni fogják. Feltételezem, hogy aki a miniszterelnököt támogatta a szavazáson, az támogatni fogja a kormány szerkezetére vonatkozó elképzelését is. Ezzel az égadta világon semmi gond nincsen, ismételjük négyévente ezt az egész történetet.

Engem csak egy dolog riaszt meg, és ha megengedik, ezzel fejezném be, olyan meggyőződéssel mondták ebben a délelőttön átívelő vitában azt, hogy az ország sorsát, az oktatás és az egészségügy jövőjét valóban kizárólagosan az határozza meg, hogy vane önálló oktatási tárca, vagy esetleg egy nagyobb humán fejlesztési tárca részeként valósul meg, az egészségügy jövőjét kizárólagosan az határozza meg, hogy vane esetleg olyan bürokrácia, aminek a pecsétes papírjain ez van, az „egészségügy” felirat szerepel, vagy esetleg valamilyen más humán tőkére való utalás, hogyha ezt önök komolyan gondolják, és tényleg ennyit gondolnak Magyarország kormányzati szerkezetéről, és tényleg ezek azok a javaslatok, amit Magyarország Kormányának le tudnak tenni az asztalára javaslatként megfogalmazva, akkor nagyon-nagyon rosszul állunk.

(14.40)

Én nem szeretném rossz helyzetbe hozni Hiller képviselő urat, de az a megfontolás, amit például ő mondott, hogy mondjuk, a kulturális területen nagyon-nagyon fontos az, hogy a kultúra és az innováció egyensúlya megmaradjon, és hogy nyilván az innovációnak a gazdasági logikája a kultúra más típusú logikáját ne gyűrje maga alá, illetőleg más képviselőktől is talán egy-egy ilyen megjegyzést hallottunk, ezek olyanok, amiket mi be tudunk fogadni. És a Jóisten látja lelkemet, hogyha lett volna több ilyen hozzászólás, lett volna több ilyen megnyilvánulás, akkor azokat én felírtam volna, és befogadtam volna, és valamilyen módon igyekeztünk volna a munkánk során ezeket a szempontokat érvényesíteni. De ilyen nem volt.

Önök azt az alapállást sem fogadják el, bocsánat, lehet, hogyha önök kormányoznának, akkor nem ilyen kormányzati szerkezet lenne, de mi kormányzunk, ezért ilyen kormányzati szerkezet van, és ilyen kormányzati szerkezettel tudtuk a válság során rendbe rakni az egészségügyet, tudtunk a felsőoktatásba annyi forrást belerakni, amennyit soha korábban senki nem tudott belerakni, a családügyet tudtuk úgy kiemelni a kormányzati prioritások közül, ahogy kiemeltük, ráadásul a köztársasági elnök asszonynak az elsődleges témája. A környezetvédelem ügyében klímavédelmi akciótervet tudtunk hirdetni, Brüsszellel küzdünk az energiabiztonsági, energiaszuverenitási érdekeinkért.

Tehát ha abban nem tudunk egyetérteni, hogy az elmúlt 12 évben természetesen ez a kormány nem volt tökéletes, de próbált jól dolgozni, és próbált a Magyarország előtt álló kihívásoknak megfelelni, és azokon a területeken, ahol önök a legnagyobb kritikát fogalmazzák meg, és négy évig Gy. Németh képviselő asszony nem volt itt az elmúlt négy évben (Gy. Németh Erzsébet: Az elmúlt 12-ben sem.), de ugyanezeket a kritikákat… A fővárosban dolgozott, nem pedig itt, az Országház falai között. Csak önnek mondom, hogy ne kelljen az összes parlamenti jegyzőkönyvet újraolvasnia: ugyanezeket a kritikákat hallottuk.

Szerintem, ha ugyanezeket a kritikákat fogjuk a következő négy évben is hallani, és ezek ennyire elszakadnak a valóságtól, akkor valószínűleg négy év múlva a választásokon ugyanilyen vagy nagyon hasonló eredmény fog születni. Ez nekünk a politikai mező ezen oldalán nem probléma. Mi örülünk ennek, ha ez így van, csak egyébként négy évet együtt fogunk itt eltölteni, és szerencsésebb lenne, ha sokkal több konstruktív diskurzus keretében tudnánk ezt megtenni. Mindenkinek köszönöm szépen a mai délelőttöt és délutánt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)