JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tudják, az igazság azért is nagyon fontos dolog, mert aki nem ismeri az igazságot, aki téves információkat kap, az hajlamos téves döntéseket hozni. Na, önökkel pontosan ez történt.
Önök egytől egyig elhitték azt a kormányzati hazugságot, hogy ma már egy átlag magyar munkavállaló havi több mint félmillió forintot keres. Önök elhitték azt, hogy ilyen jól állnak a magyarok, és ezért azt gondolták, hogy agyon lehet őket terhelni, agyon lehet őket adóztatni. Azt gondolták, hogy el lehet venni a fizetésüknek majdhogynem a felét, ki lehet velük fizettetni a 480-as benzint, a 27 százalékos áfát, sőt, ha ilyen jól áll a magyar ember, akkor nyilván ki tudja fizetni az egyre dráguló élelmiszert is, nem kell itt semmiféle kormányzati beavatkozást eszközölni. Csak hogy tudják, képviselőtársak: az elmúlt egy évben a liszt ára 25 százalékkal, a tészta, a tojás, a paradicsom, a kávé ára több mint 50 százalékkal nőtt. Több mint 50 százalékkal, a fizetés meg 10 százalékkal! El is vitte az infláció.
Képviselőtársak, az a helyzet, hogy miközben önök luxusban élnek, addig az átlag magyarnak lassan már az élet is luxus. Persze, rá lehet kenni a drágulást mindenre, lehet mondani, hogy Brüsszel a hibás, az Európai Unió, meg az ellenzék, meg a háború a hibás, lehet másra mutogatni. De mi lenne, ha egyszer az életben nem másra mutogatnának, hanem elkezdenének cselekedni? Mondjuk, első körben megpróbálhatnák megismerni a magyar valóságot. Menjenek ki az emberek közé (Rétvári Bence: Testőrök nélkül járunk!), beszélgessenek velük, kérdezzék meg őket, hogy vannak, hogyan élnek, miből élnek, igaze, hogy Borsodban, Szabolcsban, Nógrádban, Somogyban egy átlag magyar melós havi több mint félmillió forintot keres! Kérdezzék már meg őket, hátha csak Rogán találta ki ezt a hülyeséget, önök meg bekajálták!
Az elmúlt években, az elmúlt pár hónapban több száz településen tartottam utcafórumot, több ezer emberrel beszélgettem, megkérdeztem őket, hogyan élnek. (Nyitrai Zsolt: Örülünk!) Tudják, nem arról számoltak be, hogy hű, de jó az élet, nem arról számoltak be, hogy már több mint félmillió forintot keresnek, hanem azt mondták, hogy egyre nagyobb a szegénység, egyre nagyobb a kilátástalanság. Arról számoltak be ezek a jó magyar emberek, hogy bizony már sok helyen a tejen meg a kenyéren is spórolni kell, hogy már nem az a kérdés, hogy 1,5-es vagy 2,8-as tejet vegyeneke, hanem az a kérdés, hogy vegyeneke egyáltalán. Képviselőtársak, menjenek, beszélgessenek az emberekkel, már ha van hozzá bátorságuk! Ha nincs, legalább böngészgessék az adóhatóság adatsorát, azzal is közelebb fognak kerülni az igazsághoz, a valósághoz.
A valóság ugyanis az, hogy jelenleg a magyarok közel fele havi kevesebb mint 160 ezer forintot visz haza. Tudják, ilyenkor nyílik ki a bicska a zsebemben; amikor Laci bácsi olyanokat mond, hogy a pedagógusok bérét elég minimálisan emelni úgy, hogy egy kezdő tanár havi 160 ezer forintért neveli a gyermekünket. Egy átlag felcsúti falábú több milliót visz haza havonta taós pénzből, közpénzből. A pedagógus meg elégedjen meg havi 160 ezer forinttal?! Igen, képviselőtársak, önöknek pontosan ennyit ér a magyar jövő: havi 160 ezer forintot. Mondjuk, a haza biztonsága sem ér sokkal többet akkor, amikor egy kezdő rendőr szemét kiszúrják havi kevesebb mint 200 ezer forinttal. A múltkor beszélgettem egy katonával, azt mondta, hogy 12 év szolgálat után havi 209 ezer forintért védi a hazát. Szégyen!
Na, képviselőtársak, most, hogy egy kicsit közelebb kerültek a magyar valósághoz, kérdezem önöket: ha az átlag magyar munkavállaló nem havi félmillió forintot keres, ahogy önök azt gondolták, hanem csak 160 ezret vagy 200 ezret, akkor önök szerint agyon lehet terhelni, agyon lehet adóztatni? Ezek az emberek ki tudják fizetni a 480-as benzint, a 27 százalékos áfát? Meg tudják vásárolni lazán a méregdrága élelmiszert, a zöldséget meg a gyümölcsöt? A válasz az, hogy nem. Na, akkor ennek az igazságnak a fényében és birtokában hozzanak most már végre helyes döntéseket, ne nyerészkedjenek tovább a magyar embereken, ne akarjanak róluk lehúzni egy huszadik bőrt is!
Az üzemanyag vonatkozásában radikálisan csökkenteni kell a benzint és a gázolajat terhelő adókat, legyen szó jövedéki adóról vagy forgalmi adóról. A 480-as üzemanyagár fele még mindig adó, képviselőtársak. Ne nyerészkedjenek az autósokon, a fuvarozókon, a szállítmányozókon, mert mindenki megérzi a hatását! Az alapvető élelmiszerek vonatkozásában egy az egyben el kell engedni az áfát, el kell engedni a szegények adóját, amit jelenleg mindenki, a legszegényebb kisnyugdíjas is fizet minden egyes bevásárlása alkalmával. Engedjék el! A hatósági ár itt már édeskevés. Az nem elég, hogy befagyasztják a csirke far-hát árát és azt mondják a boltosnak, hogy nyeld le a veszteséget. Ne a boltos zsebében turkáljanak, hanem a sajátjukban!
Engedjék el az alapvető élelmiszerek áfáját, ne szedjenek be se 27, se 18, se 5 százalékot! Mondjanak le erről a bevételről! Persze, tudom, így sokkal kevesebb fog jutni stadionra meg lószoláriumra, meg ki tudja még, milyen marhaságra, de több marad az emberek zsebében, és most ez a legfontosabb. Hagyjunk több pénzt a magyar emberek zsebében, hogy túl tudják élni az előttünk álló válságos időszakot! Ha önöknek valóban Magyarország az első és nem saját maguk, akkor zokszó nélkül megteszik. Lássanak hozzá! Fizessenek meg a tolvajok! Jólétet minden magyarnak! (Taps a Jobbik padsoraiból.)
(14.00)