NACSA LŐRINC (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy a délutánjukba egy kis örömet hozhatok, tényleg, ha már ennyi maradt önöknek.
Keresztes László Lóránt képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy próbálom visszaidézni azt az alkalmat a veszélyhelyzet idején amit ön mondott, hogy polgármesterek visszaéltek veszélyhelyzetben a rendeleti kormányzással , hogy hány posztban, sajtótájékoztatón hívta föl például Pécs polgármesterét arra, hogy egy személyben alpolgármestert nevezett ki a testület megkérdezése nélkül, egy szocialista politikust csak úgy magától. Hányszor szólította föl esetleg Pécs polgármesterét, hogy ne éljen vissza? Hányszor szólította föl Göd momentumos polgármesterét, akit még a bíróság is elmarasztalt, hiszen politikai leszámolásra használta a veszélyhelyzetet? Hányszor szólította föl Érd baloldali polgármesterét abban az ügyben, hogy ő a testületi ülés előtt pár nappal 46 ügyben hozott saját hatáskörben rendeletet úgy, hogy három nap múlva ülésezhetett volna a testület, és megbeszélhették volna az ügyeket, és azt nyilatkozta, hogy ő gondolta, hogy konszenzus van ezekről az ügyekről, tisztelt képviselő úr.
Tehát kérdezném önt, amikor arról beszél, hogy visszaélnek az önkormányzatok, akkor pláne Pécs esetében ami az ön szűkebb hazája, képviselő úr, és sokszor fölszólal pécsi ügyekben hányszor beszélt ön a polgármesterrel, jeleztee neki akár magánbeszélgetésben, hogy nem helyes, amit művel. De szólte a momentumos barátainak, szólte az érdi barátainak, hogy nem biztos, hogy ezt kellene csinálni?
Ha valaki végighallgatta volna a Holdról idecsöppenve Z. Kárpát Dániel felszólalását, akkor azt gondolhatta volna, hogy Magyarországon visszatért a Gyurcsány-kormány, és újra 10 százalék fölött van a munkanélküliség. Olyan beszédet adott elő a képviselő úr, mintha itt óriási munkanélküliség lenne, és magyarok százezrei keresnének munkát folyamatosan, és nem találnak, mert nincs a piacon munka (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), és ő fölháborodik azon, hogy nem találnak munkát, és itt valami óriási munkanélküliség van.
Tisztelt Képviselő Úr! 4 millió 700 ezer a foglalkoztatotti létszám, több mint egymillióval több, mint amikor az önök szövetségesei kormányoztak. (Z. Kárpát Dániel: Ezért kellenek a vietnámiak?) Több mint egymillióval több, mint amikor az önök szövetségesei kormányoztak, és 3,6 százalék a márciusi munkanélküli-adat, tisztelt képviselő úr. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Ez a harmadik legjobb az Európai Unióban, bronzérmesek vagyunk az Európai Unióban a munkanélküliségi adatok tekintetében. És a fiatalok, a 18-29 közöttiek munkanélkülisége is ilyen arányban csökken folyamatosan, hála istennek, mert ezek a fiatalok is meg az idősebb honfitársaink is megtalálják a számításaikat, találnak munkát, mert lehetséges munkát találni viszonylag rövid időn belül a munkaerőpiacon, sőt, ahogy itt képviselőtársam mondta, vannak területek, ahol munkaerőhiány alakult ki. Szerintem mind a kettő probléma, de inkább munkaerőhiány alakuljon ki, mint munkanélküliség legyen, és az önök politikája, a segélyre ítélt milliók legyen inkább a fókuszban.
Én nagyon örülök annak, hogy az Európai Unió éllovasai vagyunk munkanélküliség tekintetében, olyan alacsony a magyar munkanélküliségi adat, és egy válság ellenére, egy Covid-járvány ellenére meg tudtuk őrizni ezeket a remek számokat, és a picit rosszabb periódus után újra javultak a foglalkoztatottsági adatok, és újra javultak a munkanélküliségi adatok. Szerintem ez közös magyar siker, erre büszkének érdemes lenni, és nem pedig eltagadni ezeket a sikereket.
Köszönjük Dávid Ferenc képviselő úr dicséretét, hogy jól működnek a munka törvénykönyve és több törvény, hiszen a munkaadók a munkavállalókkal meg tudnak egyezni. Örülök, hogy megdicsérte ezt a törvényt (Arató Gergely közbeszól. Az elnök csenget.), és azt mondta, hogy helyes az a törvény, ahogy a munkavállalók és a munkaadók meg tudnak egyezni. Én ezzel egyetértek, tisztelt képviselő úr.
Szabó Szabolcs képviselő úrnak szeretném jelezni… mert aki belehallgat a parlamenti közvetítésbe, azt gondolja, hogy Szabó Szabolcsnak igaza van vagy igazat mond. (Szabó Szabolcs közbeszólására:) Sajnos ritkán, képviselő úr. Ha megnézi valaki Szabó Szabolcs felszólalását, akkor ő azt mondta, hogy mostantól a pedagógussztrájknál semmi változás nincsen, ugyanazt kell csinálni a pedagógusoknak, mintha nem lenne sztrájk. Ezt mondta, tisztelt képviselő úr, ez nem igaz. Ilyen egyszerű! Beszéljünk nyíltan!
Tisztelt képviselő úr, ha elolvasta volna a törvényjavaslatot, látná, hogy 50 százalék van, az órák megtartásában 50 százalék van előírva a mostani törvényjavaslatban. Ugye, ebben egyetértünk, hogy 50 százalék van? Az 50 százalék, képviselő úr, nem ugyanannyi, mint a 100. (Közbeszólások, köztük Szabó Szabolcs: A másik 50-ben is ott kell lenni. Az elnök csenget.) Nem a 100 százalékot kell megtartani, ez megfelel a szükségesség, arányosság elvének, megfelel az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek, amikor sztrájkügyben döntött az Alkotmánybíróság.
Tisztelt képviselő úr, igaza van, van olyan terület, ahol a 100 százalékot írja elő, például az érettségire felkészülőknél. Ön azt mondja, hogy az érettségire fölkészülők ne kapják meg a szükséges oktatást, hogy le tudják tenni a sikeres érettségit, főiskolára, egyetemre tudjanak menni, elindítsák az életüket. (Szabó Szabolcs: Megszüntetném az érettségit, mondd ki!) Én értem, képviselő úr, mondja ezt nyugodtan, de hogy klasszikus Szabó Szabolcsot idézzek: nyomjon gombot, tisztelt képviselő úr! Ez nem egy ilyen bekiabálós vita. Ezt ön mondta itt nekünk. Az 50 százalék nem 100, tisztelt képviselő úr. Lehet vitatkozni, hogy az 50 százalék a szükségesség, elégségesség kritériumaiban (Szabó Szabolcs közbeszól.) helyes vagy nem helyes, de azt eltagadni, hogy pont ugyanaz lenne a helyzet egy sztrájk esetén, mint amikor egy normál tanítási nap van, azt gondolom, hogy vetekszik a hazugsággal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök számos alkalommal fölszólítottak bennünket az ukrajnai menekülők segítésére. Én sok alkalommal járhattam a határon, és az önkormányzatok, a kormányzati szervek, a civil szervezetek, az egyházak, az önkéntesek egészen elképesztő munkát végeznek mind a határon, mind akár a többi elhelyező menekültállomáson, és szerintem helyes, ha akik hosszabb időre terveznek, és akiknek fogalmuk sincsen, hogy az országukban az a szörnyű háború meddig tart, például munkát akarnak vállalni Magyarországon, ott adunk segítséget.
Lehet, hogy önök ellenzik azt, hogy az ukrajnai menekülők munkát kapjanak Magyarországon, mondják ezt akkor nyíltan nyugodtan! Lehet ez egy politikai álláspont, én szívesen vitatkozom vele, de az, hogy az első pillanatban ott tudtak lenni a munkaadók, ott tudtak lenni egyébként szakszervezetek is, ott tudtak lenni olyan munkaközvetítők, akik segítettek azoknak az embereknek, akiknek nem volt hova menni; hogy segítsenek valamiféle munkát találni azoknak az embereknek, akiknek éppen lehet, hogy összedől a városuk vagy a házuk, ahol laktak, és összedől az életük is, és kapnak ilyen módon munkát, szerintem ez helyes, ha ilyen módon is segítjük őket. Ha ilyen módon is, nemcsak otthonnal, szállással, nemcsak étellel, nemcsak segítséggel, nemcsak ellátással, hanem aki igényli, munkalehetőséggel is segítjük az ukrajnai menekülőket, ez szerintem helyes. Lehet, hogy önök szerint nem az, de én örülök neki, hogy segítjük őket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(15.50)