AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve az imént tanúsított megértő türelmüket, emlékeztetem önöket és a vitánkat követőket, hogy a koronavírus-világjárvány a XXI. század legsúlyosabb egészségügyi és gazdasági válságát okozta Európa- és világszerte, amely Magyarországon is éreztette a hatását.

Magyarország Kormánya is felvette a harcot a világjárvány ellen, a meghozott védelmi intézkedéseinek eredményességéhez pedig a gyors és hatékony döntéshozás, valamint végrehajtás volt a kulcs. Mindehhez a kormány Magyarország egész területére az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életé-nek megóvása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely lehetővé tette a kormány számára a cselekvési idő lerövidítését és így a hatékonyság növelését is.

Ebben a záróvitában is, bár szorosan a törvényjavaslat témájához nem kapcsolódott, de ismét felmerült vita formájában a kormány teljesítményének és a magyar emberek áldozatvállalása sikerességének az értékelése. Keresztes László Lóránt képviselő úr beszélt arról, hogy a kormány nem volt működőképes, az országban pedig a működőképességet az ellenzék serkentette volna, esetleg az Országgyűlés működését is. Most ehhez képest arról számolhatok be visszatekintve, hogy Magyarország lebonyolította Európának az egyik, ha nem a legsikeresebb oltási kampányát. Tettük ezt mindannak ellenére, hogy az ellenzék végig aknamunkát folytatott (Z. Kárpát Dániel: Jaj, hagyjuk már!), kamuvideókkal riogatott (Z. Kárpát Dániel: Hagyjuk már!), elbátortalanította az embereket az oltások felvételében. (Z. Kárpát Dániel: Hazudsz!)

A gazdasági vonatkozások tekintetében pedig elértük azt, hogy Magyarország a koronavírus-járványnak a súlyos gazdasági hatásai ellenére kanyarban előzött, kiugró lett a GDP-növekedésünk mutatója, a foglalkoztatottság pedig 4 százalék alatt van (sic!), ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent, amiről még később szólni fogunk.

Ezzel együtt pedig, hogy az Országgyűlés működése megakadt volna: az Országgyűlés működésében egyedül az ellenzék okozott zavart akkor, amikor külföldi politikai szövetségeseinek és a mainstream liberális médiának azt hazudta, hogy Magyarországon kormányzati rendeleti módon feloszlatták az Országgyűlést, és az nem ülésezik tovább.

Mindeközben a kormány elkötelezett volt, hogy visszatérjen az élet a normális kerékvágásába, és ehhez szükséges volt bizony, Keresztes László Lóránt képviselő úr, az önkormányzatoknak is a részvállalására, az áldozatvállalására. De a politikai szféra a kormányzat kezdeményezésére magán is kezdte a spórolást, így járultak hozzá a politikai pártok is ezekhez az áldozatvállalásokhoz.

(16.00)

Ahogyan az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájában is elhangzott, most nyílik meg a lehetőség a veszélyhelyzet által megkövetelt rendkívüli jogrend után a rendes eljárási rendbe való visszaállásra, amihez azonban nélkülözhetetlen, hogy a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva megalkossa az Országgyűlés a megfelelő átmeneti szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános és részletes vitáját követően a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslat mintegy 80 módosítópontban igyekezett pontosítani a javaslatot, számottevően jogtechnikai, szövegpontosító, nyelvhelyességi és szerkesztési jellegű változtatások útján.

A módosító javaslat érdemi rendelkezései körében elsődlegesen a köznevelési intézményekben tartandó sztrájk esetére kiterjedő kiegészítő szabályokat szükséges kiemelnem, ugyanis a Törvényalkotási bizottság ülésén és a jelen vitában is elhangzottak, majd az azt követően megjelent sajtóhírek is rámutattak, hogy ezen rendelkezések értelmezése komoly félreértéseket szül. A módosítás révén beterjesztett szövegjavaslat alapján a munkavállalók érdekképviselethez és munkabeszüntetéshez való alapjoga, vagyis a sztrájkjog gyakorlásának lehetővé tétele mellett érvényesíthető a gyermekek fejlődéshez és köznevelésben való részvételhez kapcsolódó alaptörvényes joga is. Munkabeszüntetés esetén mindkét alapjog érvényesítése a másikra tekintettel, a törvény által korlátozott módon valósul meg. A megalkotandó szabályozás a korlátozást olyan módon határozza meg, hogy az egyik jog érvényesülésének ellehetetlenülését se eredményezze.

Mindezek alapján ismételten le kell szögeznem, hogy a szabályozás célja a köznevelés zavartalan működésének biztosítása, és az ennek érdekében szükséges, még elégséges szolgáltatás mértékének, feltételeinek, valamint az ehhez tartozó eljárásrendnek a meghatározása a gyermekek alapjogainak a szükségesség és arányosság alapelvének figyelembevételével történő érvényesüléséhez.

Így a módosítás rendezi azt, hogy a gyermekek, tanulók felügyeletét sztrájkkal érintett munkanapon hogyan kell biztosítani; azt, hogy érettségiző osztály tanulói és más egyéb tanulók számára mennyi a kötelezően megtartandó óraszám ilyen esetben; azt, hogy a kollégiumi ellátás, a sajátos nevelési és tanulási igényű tanulók számára szükséges ellátás változatlan legyen sztrájk idején is. Mindezek a rendelkezések a gyermekek jogait hivatottak védeni. Én arra kérem az ellenzéki politikusokat és képviselőket, hogy ezúttal legyenek szívesek a gyermekek oldalára állni. (Z. Kárpát Dániel: Bohóc!)

A Z. Kárpát Dániel képviselő úr által a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalása kapcsán felvetettekkel kapcsolatban emlékeztetem, hogy az Igazságügyi bizottság ülésén senki nem képviselte a Jobbik módosító javaslatát, olyanokat vetett fel, amiket ott nem képviseltek. Így természetesen ott nem szavazta meg ezeket senki, tehát ez egy különös elgondolás, hogy most a záróvitában vegyük ezeket napirendre, de természetesen egy fontos témáról van szó, ezért erre is ki szeretnék térni, illetve ki fogok térni. (Z. Kárpát Dániel: Megtisztel!)

A harmadik országbeli állampolgárok minősített kölcsönbe adók általi foglalkoztatása csak a magyar munkavállalók által tartósan, még a kialakult magasabb bérköltségen is évek óta betöltetlen álláshelyek esetén alkalmazható. Ezt Dávid Ferenc úr megjegyzésére is válaszul mondom: tehát a magyar munkavállalók joga semmilyen formában nem sérül, ugyanis ezen álláshelyek a magyar munkavállalók által azért nem tölthetők be, mert nincsen elegendő számú magyar munkavállaló. (Z. Kárpát Dániel: Ezt ki mondja meg, államtitkár úr?) Ez a mi közös sikerünk, hogy az ország gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot ér el, ami bizonyos szakmák esetében igenis munkaerőhiányt jelent. (Z. Kárpát Dániel: A multi cégek mondják meg!)

A versenyképesség növelése érdekében a kormány erre a gazdasági szükségszerűségre reagálva megteremti annak az elvi, jogi keretlehetőségét, hogy szigorú feltételek mellett, azon néhány kijelölt munkaerő-közvetítőn keresztül, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek, lehetséges legyen az ilyen foglalkoztatás. Az pedig, hogy hazánk gazdaságának a versenyképességét fenntartsuk, minden magyar munkavállalónak és munkakeresőnek egyaránt érdeke.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbb említett és tárgyalt rendelkezéseken túl további szakmai módosítások is helyet kaptak a bizottság saját módosító javaslatában, amelyek jelentős részben a törvényjavaslat szövegének egyeztetése során beérkezett külső észrevételeket kezelik. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, röviden a továbbiakban NAIH, észrevételét megfogadva, a módosítás egyértelműsíti, hogy ott, ahol a védőoltás a munkavégzés feltétele lehet, a védőoltás felvételének ellenőrzése céljából a munkáltató milyen adatkört és milyen módon kezelhet.

Ugyanígy az adatkezelési célt pontosítja, szintén a NAIH álláspontját elfogadva, az a módosítás is, amely az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program, a Gondosóra adatkezelési nyilvántartásának célhoz kötöttségét szabályozza. Emellett az Országos Bírósági Hivatal észrevételével összhangban módosul, ezáltal bővül az a kivételi kör is, ahol a munkáltatói jogkör gyakorlója a védőoltást a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, felismerve azokat a sajátosságokat az egyes, korábban érintett szervezetek struktúrájában, amelyek az egységes jogalkalmazás tekintetében nem tennék ezt lehetővé.

Továbbá érdemes kiemelni azon könnyítést is, amely által a keresőképtelenség igazolására vonatkozó nyomtatvány elektronikus továbbítására átmeneti szabályként nem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig, hanem addig van lehetőség, amíg a keresőképtelenség igazolására vonatkozó adatokat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe fel nem töltik. A javaslat pedig rendezi, hogy a nyomtatványt az orvos, a biztosított, valamint a biztosított a foglalkoztató részére egyaránt elektronikus úton is, ideértve az e-mailt, továbbíthassa.

Tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet hamarosan megszűnik, a kormány rendkívüli jogrendben hozott intézkedései hatályukat vesztik, ezért a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat rendezné, az ehhez szükséges egyértelmű és kiszámítható szabályozási átmenetet pedig biztosítani kell.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)