AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az új, ötödik Orbán-kormány minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódik. Az új kormányzati struktúra, ahogy az általános vitában is hangsúlyoztuk, a jelen kihívásaihoz fog igazodni. A miniszterelnök most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely a leginkább alkalmas arra, hogy az ország előtt álló próbatételeknek megfeleljen.

A leendő új kormány célja emellett az is, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit. A fentiekből is következően továbbra is azt valljuk, hogy nem kizárólag a kormányzati struktúra, nem a minisztériumok elnevezése, a minisztériumok száma, hanem az azokban folyó munka teszi alkalmassá a kormányzatot a vezetésre.

Mint ahogy a korábbi általános vita során, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény vitája során is így volt, most is kialakult egy szakmai-elvi vita arról, hogy hány és milyen minisztériumnak kéne lenni.

(16.50)

Talán az ellenzék padsoraiban sem teljes az egyetértés, Sebők Éva képviselő asszony és Keresztes László Lóránt képviselő úr külön minisztériumot, tehát még több minisztériumot szeretne, Vajda Zoltán képviselő úr  hogyha jól értettem  kritizálta azt, hogy túl sok gazdasági területtel foglalkozó minisztérium van, ezzel együtt tartjuk magunkat ahhoz az állásponthoz, hogy nem a kormányzati struktúrának a szintje dönti el azt, hogy egy adott szakpolitikai területet milyen sikeresen vezet egy kormányzat.

Fölmerültek egyes területek. Hogyha a zöldpolitika területén végignézünk az elmúlt 12 év eredményein, amikor is nem volt külön környezetvédelmi tárca, akkor a klímavédelem területén azt láthatjuk, hogy a hazai bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2020-ban 34 százalékkal alacsonyabb az 1990-es szintnél, a megújulóenergetika, tehát a fenntarthatóság területén az látszik, hogy 2010 óta 84 százalékkal növeltük a megújulóenergia-alapú villamos energia felhasznált mennyiségét. A természetvédelem és -megőrzés területén azt látjuk, hogy az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg erdőtelepítések. A nemzetipark-igazgatóságok éves költségvetése 2010-hez mérten a négyszeresére emelkedett. Folytathatnám ezeket az eredményeket.

Itt egy másik fontos eredmény, hogy a klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében a „Tisztítsuk meg az Országot!” program által összesen közel 128 ezer tonna illegális hulladéktól került megtisztításra az ország. 2021. július 1-jétől betiltottuk egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát. A „Nemzeti környezetvédelmi program 2015-2020” keretében körülbelül két és félszeresére nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága.

A víziközmű-ágazat is szóba került. A víziközmű-ágazat, elöregedett hálózatok felújítására a kormány rekonstrukciós alapot hozott létre, amelynek köszönhetően évi 1,5 milliárd forint forrást biztosít 2018 óta. Továbbá az önkormányzatok számára a víziközművek energiahatékonyságának fejlesztése című pályázat keretében 3,5 milliárd forint került kiosztásra.

Ezek mind olyan eredmények, amelyek a zöldpolitika, a fenntarthatóság területén, a környezetvédelem területén egy jelentős előrelépést jelentettek a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idejéhez képest, amikor ez az ágazat semmi, de semmi figyelmet vagy forrást nem kapott. Tudják, mi volt a különbség amellett, hogy az Orbán-kormányok sikeres zöldpolitikát folytattak, a Gyurcsány-kormányok pedig sikertelent, hogy mi volt a másik különbség a két kormányzat, illetve időszak között? Hogy a Gyurcsány-kormányok idején volt külön környezetvédelmi tárca, az Orbán-kormányok idején pedig nincsen, nem volt külön környezetvédelmi tárca, mégis el tudta érni ezeket a sikereket.

Az egészségügy területére térve: a 2022-es költségvetésben mintegy 2884 milliárd forint áll rendelkezésre egészségügyi célokra. Közel két és félszer annyit fordít a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben. Tudják, hogy ezen az eredményen és az erőforrás-hozzárendelésen kívül mi volt a különbség a Bajnai-kormány és az Orbán-kormányok között? Hogy a Bajnai-kormányok, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején volt külön egészségügyi tárca, mégis egy zuhanórepülésbe vezették a magyar egészségügyet, az Orbán-kormányok idején pedig betagozódott egy másik minisztériumba az egészségügyi területnek a szakpolitikai irányítása, mégis el tudtuk azt érni, hogy a gyakorlatban eltöltött időtől függően az egészségügyben az alapilletmények a 2020. évhez képest átlagosan két és félszeresére emelkedtek, illetve emelkednek 2023-ig, el tudtuk azt érni, hogy míg 2010-ben egy húsz éve dolgozó orvosnak a bruttó alapbére 165 ezer forint volt, ez most  nem tévedés  1 millió 491 ezer forint. El tudtuk azt így érni, hogy 2010 óta a kormány megújított 91 kórházat, 54 rendelőintézetet, valamint létrejött 23 új rendelőintézet is. Tehát, még egyszer, nem az államigazgatási egységnek a megnevezése a lényeg, hanem az elköteleződés, valamint a szakmapolitikai hozzáértés.

Tisztelt Országgyűlés! A jó kormányzás alapja a jó munkamegosztás, amihez a feladatok észszerű és életszerű megosztása elengedhetetlen. A jelen törvényjavaslat és annak módosításai többek között ezt a koordináló munkát hivatottak ellátni.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr egy nagyon konkrét szakmai kérdést tett föl, hogy a lakhatási kérdéseken belül a bérlakás-felújítási program, illetve a kollégiumfejlesztés területe melyik minisztériumhoz fog tartozni. Ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást tudom adni, hogy ezekre majd a miniszteri statútumrendeletek fognak pontos rendelkezéseket adni, hogyha a hatáskörök ezek után sem tisztázottak, akkor javaslom ezeknek a kérdéseknek az újbóli feltételét. A kormányalakításnak az üteme gyorsan halad, a statútumrendeletekre minden bizonnyal a közeljövőben lehet számítani.

A Törvényalkotási bizottság módosító javaslata a jogtechnikai és -szerkesztési jellegű változtatások mellett a leendő miniszterek feladat- és hatásköreinek további pontosítását is elvégezte. Ezek közül utalnék a módosító javaslat azon két pontjára, amelyek a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt érintik, s amelyek értelmében a vizekkel, a vízi létesítményekkel összefüggő állami feladatok egy új feladatkörrel, a vízi munkák, vízi létesítmények műszaki tervezésével és előkészítésével bővülnek. Ezt az új feladatkört az állami beruházásokért felelős miniszter fogja ellátni.

Ugyanígy feladatköri pontosítás valósul meg a közösségibormarketing-támogatások lebonyolításának rendjét illetően, mivel az a jövőben leválik az agrártámogatási intézményrendszerről, s a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter feladatkörébe kerül.

Számos alkalommal leszögeztük, de nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy a kormány számára kiemelten fontos a főváros fejlesztése. E munka hatékonyságát hivatott növelni az a módosító javaslat, amelynek célja, hogy a kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat a kormány a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság vagy annak százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság mellett az állami beruházásokért felelős miniszter útján is megvalósíthassa. Ez alól a magasépítési beruházás előkészítése kivételt képez, ugyanis az kizárólag a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján látható el.

Megemlítendő továbbá az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó pontosítás is. A javaslat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény esetében a rendőrségről szóló törvény hatályos szabályaihoz hasonlóan megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormány egyes szerveket, illetve foglalkoztatotti csoportokat rendeletben mentesítsen a megbízhatósági vizsgálat alól.

Ugyancsak kitér a javaslat az egyes állami építési feladatok szabályozására is, amikor a kormány szervezetalakítási szabadságát biztosítja azzal, hogy rendeleti szintű szabályozásra utalja egy adott kormányzati feladatkör tekintetében annak meghatározását, hogy a feladatot konkrétan mely szerv vagy gazdasági társaság látja el. Ez a köznevesítés egy bevett kodifikációs technika, amely esetben kormányrendelettel a kormányzati szervezetbe tartozó bármely költségvetési szerv vagy gazdasági társaság egy adott feladat ellátására kijelölhető.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslat rendezi továbbá azt is, hogy a tömegrendezvényre belépésre jogosító jegy ellenében belépni szándékozó természetes személyek személyes adatainak rögzítésére vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tömegrendezvények szervezője 2022. de-cember 31. napjáig mentesül. A módosítás a törvényjavaslat benyújtását követően több jogalkalmazótól beérkezett, további felkészülési idő biztosítására irányuló igényre reflektál, ezért itt egy, a tömegrendezvények ismételt szabad megtartásának első szezonjához képesti féléves halasztást teszünk lehetővé a szabályozások közötti gördülékeny átmenet garantálásaként.

A módosítás ezek mellett a politikai felső vezetőkre vonatkozó szabályok körében határoz meg egyéb pontosításokat. Így a javaslat szerint nemzetbiztonsági főtanácsadói feladatok ellátására egy államtitkár is kijelölhető, amely szabály nem új államtitkári pozíció létrehozását jelenti, hanem azt, hogy egy államtitkári pozíciót lehet nemzetbiztonsági főtanácsadóként titulálni.

(17.00)

Továbbá a javaslat rendezi azon nemzetstratégiai célokat megtestesítő részvénytársaságok esetében az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapírjai közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonosi joggyakorlásába kerültek átadásra.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény és az előttünk fekvő törvényjavaslat által lefektetett kormányzati felépítés megfelel azoknak a választói elvárásoknak, amelyekről a magyarok április 3-án döntöttek, megfelel a Magyarország előtt álló kihívások leküzdésének és megfelel a világban bekövetkező változásoknak. Erre tekintettel ismételten arra kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)