TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az infláció tekintetében, amit ön úgy állít be, hogy a régi és az új kormánynak köszönhető Magyarországon, mindenki tudja Európában, hogy ez egy téves állítás. Innen indul az ön alapállítása: az, hogy az infláció magasabb, mint eddig volt Magyarországon, politikai okokból van. Ez nem igaz, ezt mindenki tudja. Az infláció az egész világot terheli, különösen Európát. Az infláció tekintetében mindenki tudja, hogy olyan tényezők befolyásolják az adott ország áremelésének mértékét, amelyek nem belgazdasági okok, hanem alapvetően az országhatáron kívülről jövő okok.
Melyek ezek? Először is az energiaválság. Az energiaválság az Európai Unió elhibázott energiapolitikája, amely egy jelentős emelkedést okozott, és ezzel különös terhet okozott Európa számos országában. Ha igaz lenne az ön állítása, akkor nem mondhatnánk azt, hogy Magyarországon az energiaárak növekedése nem terheli a lakosságot. Nem terheli, mert a rezsicsökkentést már közel tíz éve bevezette a jelenlegi kormány, és ennek az igazi hozadéka most jelenik meg az országban a lakosság körében.
Európában nincs olyan ország, amely ennyi intézkedést hozott az inflációval szemben. Az inflációt nemcsak azon a módon lehet letörni, hogy csökkentjük esetleg az áfát vagy befagyasztjuk az árakat holott ez a kormány ezt a módszert is igen hatékonyan alkalmazta , hanem azzal is, hogy a jövedelmek, a nyugdíjak kiegészítésével, a 13. havi nyugdíjjal, a keresetek növelésével az inflációt meghaladó mértékben jutnak jövedelemhez. Magyarországon ez történt. Amikor ön reálérték-csökkenésről beszél, akkor az nem igaz, egyszerűen nem igaz. 2021-ben is magas volt már az infláció, ennek ellenére a reálkeresetek 3,4 százalékkal nőttek Magyarországon.
(11.10)
De igaz ez az alacsonyabb jövedelműekre is, hiszen 2022. január 1-jétől a minimálbér havi összege 200 ezer forintra nőtt, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra, amely növekedés Európában is szinte egyedülálló.
Ami egyébként az infláció mértékét illeti, abban nem Magyarország az első, mint ahogy ön itt beállítja, hogy ez egy hatalmas magyarországi probléma. Jelentős és nagyobb országokban is 10 százalékot meghaladó az infláció. Csak példaként mondom, a szomszéd Lengyelországban például, ahol egyébként februárban levitték az élelmiszerek áfáját nulla százalékra, ennek ellenére Lengyelországban magasabb az infláció, mint Magyarországon.
Magyarország nemcsak a jövedelmek növekedésével és a nyugdíjak növekedésével küzd az infláció ellen, hanem árbefagyasztással. Magyarországon elsőként fagyasztottuk be, állapítottuk meg 480 forintban az üzemanyagok árát, amely jelentős hatással volt az infláció nem magas növekedésére. Ugyanez a helyzet az élelmiszerárstoppal. Önök ugyan szeretnek vele gúnyolódni, ennek ellenére a lakosság ezt nem így fogja, nem így érzi. A lakosság, amikor bemegy az üzletbe, és ezeket a termékeket megtalálja és megvásárolja, akkor azt látja, hogy a kettő évvel ezelőtti áron tudja megvásárolni.
Összességében, amit ön állít, hogy a magyar kormány nem tesz semmit az inflációval szemben, sőt olyan rossz a helyzet, hogy már a megélhetést is veszélyezteti, különösen a közszférában, ez az állítás helytelen. Én azt gondolom, hogy a következő felszólalásában majd ezt gondolja át, és értékelje át, amit most mondott, mert az nem valós. (Taps a kormánypárti sorokból.)