DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először azzal kezdeném, hogy mi a helyzet. Ön azt mondja, hogy nem lehet tisztán látni, nem tudják pontosan, hogy mi fog következni. Az Országgyűlés döntése következtében a veszélyhelyzet megszűnt, mármint a Covid-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnt, és ennek megszűnését követően… (Novák Előd: Cseberből vederbe!) Ennek megszűnését követően a határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek. Tehát lényegében május 31e után 15 nappal újrakezdődnek a határidők, azaz minden végrehajtási intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, halasztására, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő újrakezdődik. Tehát nem azonnal következik be 15-én minden végrehajtási cselekmény, ám a határidők újrakezdődnek.
Az elmúlt években az ingatlanok kiürítésének 99,5 százalékában az ingatlanokat a bentlakók önként hagyták el, tehát a klasszikus értelemben vett, kényszerintézkedéssel érintett kilakoltatásra csak az esetek 0,5 százalékában került sor, ami jól mutatja, hogy az ingatlant elhagyók lakhatása biztosított volt.
Tavaly az átlagos ingatlankiürítések száma 50 százalékkal csökkent, az idén pedig még tovább, hiszen az idén csak az önkényesen elfoglalt lakások kiürítése engedélyezett. Ez egyébként jelentős szám, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a kiürítésre kerülő ingatlanok körülbelül egyötöde-egyhatoda olyan ingatlan, amely az önkényesen elfoglalt lakások közé tartozik.
2010 óta számtalan intézkedést tettünk, meghosszabbítottuk az ingatlankiürítési moratóriumot egészen a veszélyhelyzet végéig. Azt jelenti ez a meghosszabbítás, hogy gyakorlatilag két évig fel lehetett készülni arra, hogy be fog következni az ingatlanok kiürítése. Ahogy az előbb jeleztem, ez már részben önként is megtörtént, tehát valójában nem minden kiürítendő lakásból kell végrehajtás útján kitenni a jogtalanul ott lévőket, hanem ez egy sokkal kisebb szám.
A korábban ön által említett kvóták arra vonatkoztak, hogy lényegében felső határt szabott a kormány annak, hogy mennyi kiürítésre kerülhet sor. Most az a feltételezésünk, hogy a kiürítések nem fogják elérni ezeket a kvótákat, ahogyan elmondtam, azért, mert kétéves felkészülési idő volt rá, másrészt pedig azért, mert már önként is nagyrészt megtörténtek a kiürítések.
Viszont ön is utalt a 2010-14 közötti kormányzás időszakára, és ön is úgy fogalmazott, hogy ez a helyzet, amibe nagyon sokan kerültek, bizony a 2010 előtti kormányzás mellékterméke volt. (Z. Kárpát Dániel: 2001-től!) A 2010 előtti kormányzás miatt nőtt meg a devizahitelezés volumene, a legtöbb ember, aki a devizahitelezés csapdájába került, az bizony a 2010 előtti devizahitelezés miatt került rossz helyzetbe.
Azért azt nem állom meg szó nélkül, hogy jó lenne, ha a szövetségesükkel, Gyurcsány Ferenccel is beszélnének erről a problémáról, mert bizony ezért a felelősség őt terheli vagy őket is terheli, az ő kormányzásuk idején a baloldal szabadította rá az adósokra a devizahitelezést. Tehát jó lett volna, hogyha ezt akkor is tisztázzák, amikor közös listán indultak az elmúlt választáson. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)
Kérem, a válaszomat fogadja el. A törvényt az Országgyűlés hozta, nem a kormány. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)